Magyarországon bontakozik ki az európai akarat
Tanulságos előadást tartott a Századvég 30. születésnapja alkalmából szervezett konferencián Orbán Viktor. A miniszterelnök a múlt felidézésén túl a jelenről és a jövőről is beszélt. Azt mondta, hogy a liberálisok nem az emberekkel törődnek, hiszen az ő gondolkodásuk kiindulási alapja egy eszme.
És valóban. Az, amit a miniszterelnök mondott, érződik az összes politikai cselekedetükön, legyen szó a hazai, vagy a nyugati liberálisokról. Akik ebből a szempontból egyáltalán nem különböznek a kommunistáktól, hiszen ők is azt nézték először, hogy – ahogyan a kormányfő fogalmazott – mit gondol egy kérdésről Marx és Engels? Az eszmei alapú gondolkodás ugyanakkor az utóbbi években különösen megmutatkozott és egyre nagyobb ellentét feszül az eszme diktálta és az emberek által érzett „helyes” álláspont között. Nézzünk néhány példát!
Migráció ügyében például a liberálisok abból indulnak ki, hogy minden ember alapvetően jó, nemesek a szándékai, ebből levezetve pedig az a „helyes”, ha korlátlanul beengedjük őket, hiszen mi baj történhetne? Majd beilleszkednek, majd munkát vállalnak és nem bántanak senkit. Csakhogy az élet igazolta, hogy ez nem így van és a társadalmak is egyre kevésbé tartják a liberálisok „helyes” álláspontját az általuk elképzelt helyes megatartásnak.
Ugyanezt látjuk az orosz-ukrán háború ügyében. A liberálisok eszmei alapon állva az egyértelmű „helyes” álláspontnak gondolták Ukrajna feltétel nélküli támogatását és az Oroszország elleni szankciókat.
Morális alapon állva persze mondhatjuk, hogy valóban ez a helyes cselekedet, ugyanakkor az élet itt is bebizonyította, hogy ez nem működik, hiszen az európai emberek azok, akik szenvednek a szankciók káros hatásaitól.
Ami persze a társadalmi elégedetlenség jogos növekedéséhez vezet, így az emberek ebben az esetben is jogosan kérdőjelezik meg, hogy a közjó szempontjából is az-e a helyes megoldás, amelyet a liberálisok hangoztatnak és erőltetnek?
Hasonló a helyzet az LMBTQ ügyben is. A liberálisok abból indulnak ki, hogy minden kisebbségnek egyenlő jogokat kell biztosítani, amivel a konzervatívoknak sincs vitájuk, ebben a kérdésben konszenzus is volt a felek között. A liberálisok ugyanakkor úgy látták „helyes”-nek, ha a kisebbségek többletjogokat kapnak a többséghez képest. Ennek köszönhető az LMBTQ-többletjogok, a woke és a cancel culture egyre radikálisabb megjelenése, amelyet a liberális mainstream az egyértelmű „helyes” álláspontként ír le. Pedig az már a természet és a teremtés törvényei alapján eldőlt, hogy nem ez a helyes álláspont.
Persze az ember tévedhet és ha a liberálisokban meglenne a véleményük felülbírálására vonatkozó képesség, akkor nem tartanánk ott, ahol. Mivel azonban egy teljes mértékben hiányzik belőlük, ők
a gyakorlati tapasztalatok ellenére is 100%-ig meg vannak győződve róla, hogy az általuk képviselt álláspont a „helyes”. Még akkor is, ha az emberek többsége már nem úgy gondolja, ahogyan ők.
Persze a XXI. században, amikor minden relatív, azon is elgondolkodhatunk, hogy mi a helyes? Erre pedig sokféle válasz létezik. Mivel azonban demokráciában élünk, ebből a szempontból mégiscsak azt kell helyes álláspontnak tekintenünk, amit az emberek többsége annak gondol. Persze liberális részről szokás ezt populizmusnak hívni, a valóság ugyanakkor az, hogy amíg a demokrácia a népképviseletet jelenti, addig ez nem populizmus, hanem a demokrácia esszenciája.
És éppen ez az, amiért Orbán Viktor ma a legdemokratikusabb vezető Európában.
Mert ahogyan ő is fogalmazott tegnap, a magyar kormány az, amelyik úgy beszél, ahogyan a magyarok gondolkodnak. És úgy, ahogyan az európaiak gondolkodnak. Éppen ezért van Magyarországnak a valódi súlyánál jóval nagyobb jelentősége a nemzetközi politikában. Mert az emberek valódi képviselete érdekében ki mert lépni a liberális buborékból. Reméljük, egyre többen követik a példáját.
Címlapkép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Szuverenitás című konferenciáján a Várkert Bazárban 2023. november 13-án. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
