Több mint száz székelyföldi településen gyújtottak őrtüzet az autonómiaigény jeleként

Több mint száz székelyföldi településen gyúltak ki vasárnap este az őrtüzek annak jeleként, hogy a terület őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára – közölte az MTI-vel Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke, a megmozdulás főszervezője.

A települések magaslatain sötétedés után meggyújtott őrtüzeknél a helyi szervezők mindenütt felolvasták a rendezvény kiáltványát, amelyet az őrtűzgyújtást kezdeményező és szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs jegyez.

Megerősítjük, hogy nem változott elkötelezettségünk az autonómia iránt. Ismételten kijelentjük: Székelyföld területi autonómiája a béke, a biztonság és a jólét záloga, egy olyan jogi keret, amely garantálja Székelyföld polgárainak a teljes és tényleges egyenlőségét

– mutat rá a dokumentum. Az MTI-hez is eljuttatott kiáltvány szerint az SZNT bebizonyította, hogy a hatóságok akadályozása ellenére európai szinten tud fellépni Székelyföld érdekéért, megnyitva ezzel egy nemzetközi küzdőteret.

A dokumentum szerint a mozgalom előtt áll egy másik feladat is: a székely nép önszerveződésének rendszerét, a székelyföldi személyi kártyát megteremteni és működtetni.

Legyen ez az este egy olyan pillanat, amikor a közösség minden tagjában tudatosodik, személyes élménnyé válik a feladat, amelyet közösen kell a jövőben elvégeznünk. Tudatosodjon, váljon személyes élménnyé minden magyarban: Magyarország szuverenitását meg kell védeni, Székelyföld autonómiáját ki kell vívni! Így lesz a magyar nemzeti egység hordozója két terület: a szuverén Magyarország és az autonóm Székelyföld

– olvasható a székelyföldi őrtűzgyújtás kiáltványában. Az MTI kérdésére, hogy miért tartotta szükségesnek az SZNT szót emelni Magyarország szuverenitásáért, Gazda Zoltán azt mondta: a székelyeknek szükségük van az anyaország támogatására autonómiaküzdelmükben, így nagyon fontos számunkra, hogy Magyarország megőrizhesse szabadságát, miközben azt látják, hogy az Európai Unió korlátozni akarja mozgásterét.

A főszervező szerint az őrtűzgyújtások alkalmával felolvasott kiáltványokat – a székely szabadság napi, március 10-i kiáltványokhoz hasonlóan – eljuttatják a bukaresti külképviseletekhez, az Európai Unió fórumaihoz, a kétkamarás bukaresti parlament mindkét házelnökéhez, a román miniszterelnökhöz és Románia államfőjéhez. Mint mondta: válaszképpen valamilyen fenyegetés szokott érkezni, annak hangoztatása, hogy Románia tökéletesen betartja a kisebbségek jogait, vagy válaszra sem méltatják őket, vagy egy diplomatikus választ kapnak, miszerint továbbították a kiáltványt az illetékes szakbizottságoknak.

Hozzátette: egyetlen román közjogi méltóság van, aki soha nem válaszolt az SZNT beadványaira: Románia államelnöke. Kötelező módon kéne válaszolnia: olyan arrogancia és lebecsülés ez számunkra, hogy az egyszerűen megalázó – mondta a Székely Nemzeti Tanács tisztségviselője.

A húsz éve újraalakult – több mint száz éve alapított – SZNT 2016-ban nyilvánította a Székelyföld autonómiájának napjává október utolsó vasárnapját, amikor a templomokban közösen imádkoznak Székelyföld autonómiájáért, este pedig őrtüzek gyújtásával „teszik láthatóvá” az önrendelkezést követelő régiót.

Csepelen is fellobbant az őrtűz

Mi magyarok, éljünk bárhol a Kárpát-medencében vagy akár a nagyvilágban, összetartozunk – mondta a XXI. kerületi polgármester Csepelen, a Daru-dombnál, ahol a székely autonómia napján őrtüzet gyújtottak a szolidaritás jeleként.

Borbély Lénárd azt hangsúlyozta, a magyarokat összeköti közös múltjuk, közös kultúrájuk és közös örökségük. Ezeken felül nemzeti kormányunk vezetésével összeköt bennünket a közös jövőnk is – fogalmazott a politikus. Közlése szerint Csepelen az összetartozás tüzét a székely autonómiára gondolva már hosszú évek óta meggyújtják.

Azzal, hogy évről évre egyre többen vannak ezen az eseményen, azt is jelenti, hogy sikerült talán átütni azt a falat, amit 2004. december 5-én még nem lehetett – mondta a polgármester. Ez egyebek mellett a határon túli magyarság megismerését célzó programoknak és a határon túli magyarlakta területeket célzó iskolalátogatásoknak is köszönhető – fűzte hozzá Borbély Lénárd. A polgármester idézte Orbán Viktor miniszterelnök 2014-es tusványosi szavait, amelyek szerint olyan világot élünk, amikor bármi megtörténhet.

Személyesen sem vagyok hajlandó lemondani arról, hogy ami egyszer a miénk volt, az örökre a miénk marad. Ebben persze az európai uniós határok, azok segítséget nyújtanak

– mondta Borbély Lénárd, hozzátéve, bízik abban, hogy az egyszer talán eljövő schengeni határok még nagyobb reményt fognak adni. De a legjobb az lenne, ha a határon túli hozzátartozók meglátogatásánál már most útlevél nélkül lehetne átlépni a határokat – jegyezte meg.

Hangsúlyozta, hogy a mostani őrtűzgyújtás azt szimbolizálja, nem mondunk le a Kárpát-hazáról és nem mondunk le a határon túli magyar testvéreinkről. Az őrtűz meggyújtása előtt a magyar és a székely himnuszt is elénekelték a résztvevők, akik közül sokaknál volt székely zászló.

(MTI)

A címlapképen székely zászló a Székelyföld autonómiájának napján tartott õrtûzgyújtáson a Sepsiszentgyörgy melletti Pacé-dombon 2023. október 30-án.
MTI/Kátai Edit