Simicskó István: A migránsokkal szemben csak a magyar modell működik
Brüsszelben olyan migrációs paktumot akarnak ránk erőltetni, amely értelmében be kell engednünk az illegális bevándorlókat, úgynevezett migránsgettó létrehozásával.
Dr. Simicskó Istvánt, a KDNP frakcióvezetőjét kérdeztük miről is szól pontosan a migránskvóta, mit jelentene Magyarországra nézve az illegális bevándorlók beengedése, valamint a migránsgettók létrejötte, továbbá kilép-e hazánk az Európai Unióból, ha az érdekeinkkel ellentétes politikát folytat.
— Tulajdonképpen miről is szól a migránskvóta?
— Sajnos Brüsszel továbbra sem hajlandó elismerni, hogy a migránsválságra adott válaszai csődöt mondtak. Az új migrációs paktum azt tekinti fő feladatának, hogy a túlzsúfolt beléptetőpontokra – Olaszországban, Spanyolországban, Görögországban – érkező tömegek szétosztását hatékonyabbá tegye kötelező kvóták szerint. A bevezetni kívánt szabályok értelmében beléptető
országként az uniós idegenrendészeti eljárások egyharmadát Magyarországon kellene lefolytatni. Ez rengeteg embert jelent. Amennyiben ez a brüsszeli terv megvalósulna, a déli határunkon Európa egyik leghatalmasabb migránsgettója jönne létre. Ezt pedig Magyarország ellenzi.
Amennyiben a kötelező migránskvótáról szóló intézkedést elfogadnánk, úgy egy 20-30 ezer embert befogadó állomást kellene létrehozni. Ráadásul ez egy nyitott tábor volna, vagyis a migránsok ki-be járkálhatnának, veszélyeztetve különösen a helybeliek biztonságát. Ez a döntés pedig oly mértékben ellentétes a magyar emberek akaratával és az Alaptörvénnyel, hogy a kormány nem fogadhatja el ezeket az elképzeléseket.
Azt pedig csak halkan jegyzem meg, hogy
az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsa a kvótarendelet szövegét a nyár elején, egy jogi trükkel fogadta el 13 perc tárgyalás után a bevándorláspárti politikusok nyomására.
Elképesztőnek tartom, hogy a brüsszeli bürokratáknak fel sem merül az a kérdés, hogy a külső határt kellene megerősíteni, vagy az ellenőrzések hatékonyságát kellene növelni, esetleg, hogy a határon túli helyzet figyelemmel kísérésére koncentráljanak.
Ugyanakkor Magyarország 2015-ben, az én honvédelmi miniszterségem idején létesült határkerítés felépítésével már megmutatta, hogy igenis lehet kezelni az illegális bevándorlást, és a tagországok közös akarattal, szándékkal – a szárazföldön kerítés építésével, tengeren pedig az érkező hajók be nem fogadásával, a kérelmek európai területen kívüli elbírálásával – gátat tudnának vetni az illegális bevándorlók beáramlásának.
A szándék hiányzik Brüsszelből. Sőt, az EU nem hajlandó kifizetni sem a déli határkerítés kiépítésének, sem a folyamatos védelmének a költségeit, ami már 650 milliárd forint. Ez a pénz jár Magyarországnak, hiszen a közös európai uniós határt kell megvédenünk.
— Mi a motiváció a kötelező betelepítési kvóta mögött, mit oldana meg ezzel az Unió?
— A brüsszeli migránskvótát június 8-án az Európai Unió belügyminiszterei – Magyarország és Lengyelország tiltakozása mellett – hagyták jóvá az Európai Unió migrációs rendszerének reformjáról szóló javaslatcsomagban. Annak értelmében lehetővé kellene tenni számukra, hogy legális útvonalon jussanak Európába, majd ezt követően elosztanák őket a tagállamok között.
Vagyis Brüsszel osztaná el az illegális bevándorlókat a tagországok között. Azonban azon országoknak, amelyek nem fogadják be a kötelező kvótarendszer keretében rájuk osztott migránsokat, 22 ezer euró (8 millió forint) büntetést kell fizetniük minden be nem fogadott migráns után.
Vagyis a kérdésére a válasz: semmit.
Brüsszel azt akarja, hogy osztozzunk a biztonsági kockázatban, amelytől a nyugati államok szenvednek leginkább a korábbi években meghozott rossz döntéseik miatt.
Olyan szabályokat alkotnak, amelyekkel rá akarják kényszeríteni Magyarországot, hogy engedje be a területére azokat az embereket, akik a déli határainál a törvényeinket semmibe véve, jogtalanul akarnak átkelni a határon, erőszakosan lépnek fel, agresszívek, és nem egy esetben fegyvert használnak a magyar határőrök ellen. Brüsszel döntése szerint Magyarországnak is fel kéne építeni egy tízezer fős menekülttábort, egy migránsgettót, és ott kellene tartanunk a migránsokat egy ideig, utána pedig ki kéne őket engednünk. Mi ezt nem akarjuk és minden erőnkkel és eszközeinkkel harcolni fogunk ez ellen.
— Milyen hatása lenne Magyarországra nézve a migránsgettók létrejöttének?
— Sajnos a brüsszeli döntéshozókat a valóság nem érdekli. Nem, hogy nem képesek, de még csak nem is akarják felismerni, hogy a kötelező kvóta és a migránsgettó erőltetésével a terrorveszélyt importálják Európába.
A Hamász fegyveresei által indított terrortámadás Izraelben és az arra adott izraeli válaszcsapás újabb migrációs hullámot indíthat el Európa irányába, és sok szélsőséges is elvegyülhet az illegális bevándorlók között.
Eközben Magyarország déli határánál a radikális tálibok vették át az embercsempészet irányítását, akik fegyverekkel rendelkeznek és már most is sokkal agresszívebbek, mint eddig bármikor.
A Hamász terrortámadása, majd az azt követő, szinte az egész világon végig söprő megmozdulások, illetve a brüsszeli halálos támadás is azt mutatta meg, hogy egy olyan társadalmi-gazdasági-politikai-ideológiai változások és biztonsági kockázatok jelentek meg Európában, amelyek korábban nem jellemezték a kontinenst.
Megdöbbentő, hogy a palesztin támadást követően azonnal, a terroristák felhívására Európa szerte utcára vonultak a szimpatizánsaik. Még Magyarországon is próbálkoztak, de a terrorveszély miatt a hatóságok megtiltottak minden nyilvános kiállást a terrortámadás mellett.
Nyugat Európában azonban számos helyen nem tudják megakadályozni ezeket a tüntetéseket és ez azt jelenti, hogy ott nagy számban vannak emberek, akik helyeselnek ilyen akciókat, illetve az ottani kormányokban nincs meg az erő, vagy az akarat hogy megvédje azon polgárait, akikben riadalmat keltenek ezek a demonstrációk. Most köztük ott vannak a Hamász emberei is, ami közvetlen, komoly kockázatot jelent minden nyugat-európai országnak. A magyar kormány következetesen elutasítja a terror melletti kiállást, és minden polgárát megvédi a hasonló akcióktól.
A balkáni migrációs útvonalon napjainkban is jelentős, intenzív beáramlás van. Az elmúlt egy hónapban legtöbben szíriaiak jöttek, és rögtön a második helyen, tízezernél is többen érkeztek olyanok, akik magukat palesztinnak vallották. Ha az izraeli-palesztin háború miatt az Egyesült Államok és Egyiptom megegyezik egy humanitárius folyosó nyitásában, onnan Olaszország vagy a balkáni útvonal felé tovább nőhet a migránsok száma. A magyar határnál a bandák harcaiban lassan, de magabiztosan az Afganisztánban hatalmon levő tálib kormányzat és az Iszlám Állam képviselői irányításuk alá tudják vonni az embercsempészetet, így ők dönthetik el, hogy kik juthatnak be Európába. 
A napnál is világosabb, hogy a migránsokkal szemben csak a magyar modell működik, az Európai Unió pedig ahelyett, hogy átvenné, Magyarországot támadja és a hatékony védekezés helyett a migránsok szétosztására koncentrál.
Magyarország idejében felismerte a migránsveszélyt. Nyilvánvaló volt a kezdetektől, hogy az ideérkező tömegek nagy része nem akar integrálódni, nem tartják tiszteletben a kultúránkat és a törvényeinket, hanem saját szokásaikat magukkal hozva akarják az életüket az EU-ban kialakítani. Mi a megfelelő lépéseket tettük meg az emberek biztonsága érdekében. Megépítettük a kerítést, megfelelő szabályokat alkottunk, amelyekkel a migrációval szükségszerűen együtt járó terrorista veszélyt Magyarországtól távol tudtuk tartani.
— Kilép-e Magyarország az Európai Unióból, ha a szuverenitásunkat sértő intézkedés bevezetését kényszerítené hazánkra?
— A Magyar Kormány szándéka egyértelmű. Magyarország nemzeti érdeke jelenleg az uniós tagság megmaradása. Az Európai Unió ugyanakkor csak akkor lehet sikeres, ha valamennyi tagállam sikeres. Az a dolgunk, hogy a szavunkat hallatva minél több európai polgár tudomást szerezzen róla, hogy nem csak a balliberális véleményterror létezik, ahol a másként gondolkodókra kirekesztés és megvetés vár. Nekünk természetesen az a legfontosabb, hogy szuverenitásunkat megőrizzük. A szuverenitás védelme ma az egyik legfontosabb kérdés az Európai Unióban, a magyar kormány azonban olyan törekvéseket tapasztal, amelyek a nemzetállamok közösségét egy „Brüsszel által vezetett birodalommá” akarják formálni. Az Európai Unió sajnos messzire tévedt az alapító atyák gondolataitól. A jövő évi európai választás arról is szól majd, hogy a józanul gondolkodó, és a keresztény gyökerekben hinni tudó európai polgárság visszatérítse a közösséget arra az útra, amely a kontinenst naggyá tette.
Most a brüsszeli bürokraták olyan, például a migrációhoz kapcsolódó döntéseket akarnak letolni a nemzetállamok torkán, amelyek meghozatalakor kikerülik a hagyományos döntéshozatali formákat és a konszenzust, ezzel pedig meggátolják az európai országokat saját érdekeik képviseletében.
De ne feledjük, hogy az uniós tagságunkból kifolyólag mi azt valljuk, hogy szuverenitásunkról nem mondtunk le, hanem az alaptörvényen alapuló, bizonyos állami hatásköröket közösen gyakoroljuk más tagállamokkal.
A többségi döntéshozatali mechanizmus egyre inkább általánossá vált az unión belül, amelyet indokolhat a tagállamok nagyobb száma. Ez viszont azzal járhat, hogy egy adott kérdésben leszavazott országnak vagy országoknak olyan döntéseket kell elfogadniuk, amelyek ellentétesek lényeges nemzeti érdekeikkel. Erre különösen a kis- és közepes méretű országok esetében kerülhet sor.
Amennyiben egy ország folyamatosan azzal szembesül, hogy akaratával, érdekével szembemenő cselekedetet kell végrehajtania, úgy előbb utóbb, de nyílt konfliktussal találja magát szemben.
A tagállamok többsége – így Magyarország is – nem akarja olyan kérdésben feladni a szuverenitását, amelyeket az uniós alapszerződések nem tartalmaznak, és amelyekről nem szavazott a nemzeti parlament. Elutasítjuk a lopakodó hatáskörelvonás gyakorlatát. Az európai integráció a tagállamok alkotmányának köszönheti létét, a szerződések elfogadására, illetve módosítására a tagállamok akaratából kerül sor, a ratifikáció, a polgárok kezében van.
A Magyar Kormány ellenáll minden olyan törekvésnek, ami kényszert jelent, ilyennek tekinti a jogállamisági kérdéseket is. A kabinet persze minden párbeszédre hajlandó, és amennyiben kompromisszumos, jó javaslatok születnek, akkor azokat befogadják, feltéve, hogy nem állnak szemben a magyar nemzeti érdekekkel. Ezzel ellentétes döntést nem fogunk elfogadni, mindig ki fogunk állni a magyar nemzeti érdekek mellett.
A címlapképen Dr. Simicskó István a KDNP frakcióvezetője. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
