Böjte Csaba volt a Váci Polgári Estek vendége

A Váci Polgári Estek új évadának vendége volt Böjte Csaba, a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője, akivel vele tartottak egykori neveltjei, Kovács Szerénke, Igres Sándor, Lenhardt Augusztin, László Pál, Parduci Levente. 

A nagytermet korábban egyik vendégnek sem sikerült ennyire megtöltenie, és nem csak a közönség tagjai, de Böjte Csaba is többször elérzékenyült, amikor az egykori neveltek mesélték, hogyan indult az életük, majd hogyan fordult jobbra a sorsuk Böjte Csaba mellett. 

A köszöntőt Marton Zsolt megyéspüspök mondta, aki kiemelte, hogy a ferences szerzetes példája „olyan tanúságtétel ez Krisztusról, amit nem kell bizonyítani, hanem szavak nélkül is látványos és magáért beszélő”.   

A Váconline beszámolója szerint Böjte Csaba, ahogy az mindig lenni szokott, ezúttal is aforizmának beillő ízes mondatok sorával, megindító példázatokkal örvendeztette meg hallgatóságát, az egyik, talán a leghangsúlyosabb például egy régi gyerekkacaj szomorkásan vidám emlékétől a másokat derűre fakasztó szeretetbeszéd fontosságának megfogalmazásáig ívelt.

„Tapasztaltam, hogy nyafogással nem megy az ember semmire, de valami jót csinálni, az már valami” – mondta. „Nem tudok minden problémát megoldani. Én nem tudok annak a gyereknek új apukát, anyukát, mit tudom én mit varázsolni, de azon a kis gödrön keresztül tudom őt taszítani, töccsenteni, és megyünk tovább. Aztán utána megint lesz gödör, de akkor megint valamilyen mókával, ezzel-azzal újra megyünk tovább”.

„Azt gondolom, hogy ez a világ van körülöttünk, háborúk, pandémiák, gazdasági krízis, csomó minden, de én mindenkinek azt javasolom, hogy ne ezzel foglalkozzon, hanem azt a kis jót, amit tehet ahol van, azt tegye meg, a többit bízzuk Istenre”. 

„De azt a kis részt, amit rám bízott, azt tegyem meg, mindig az aznapi dolgot, azt a kicsit. Én mint pap minden nap meg kell terítsem az Ige asztalát, ha tudok, akkor templomban prédikálok, s ha nem, akkor ott, ahol vagyok egy pár gondolatot próbálok megfogalmazni. A világot nem tudom megváltoztatni, de legalább egy gyereket meg tudok kacagtatni, reményt tudok vinni” – fogalmazott Böjte Csaba.

Arról is beszélt, hogy Szent István vajon miért választotta pont a Szűzanyát példaképül? Úgy gondolja, azért mert a Szűzanya nagycsütörtök és nagypéntek után is talpra tudott állni. 

„Nekünk is ugyanez kell, ne a reménytelenség, ne a hitetlenség, ne a szeretetlenség diadalmaskodjon, hanem az élet akarata”.  

Magyarok Nagyasszonya ünnepnapja lévén hozzáfűzte a költői kérdést: Szent István vajon miért választotta pont a Szűzanyát példaképül?

Az est végén Rétvári Bence belügyminiszter-helyettes köszöntötte Böjte Csabát, és kifejezte neki köszönetét a szegények, elesettek, a legkisebbek felkarolásáért.

A címlapkép forrása: Facebook/Rétvári Bence