Nagyon félnek Brüsszelben az emberek véleményétől
Több súlyos kérdésben is megosztó javaslatot tett Brüsszel az elmúlt napokban, hetekben, a terveket pedig még a jövő júniusban esedékes Európai Parlamenti választás előtt meg is akarja valósítani. Vajon mire ez a nagy sietség?
Előrelépés történt Brüsszelben a migrációs paktum ügyében, a tagállamok nagykövetei ugyanis minősített többséggel megegyeztek a még vitás pontokban, így az úgynevezett vészhelyzeti mechanizmus részleteiben. Ez arról szól, hogy ha egy tagállam úgy ítéli meg, hogy nem bír tovább a területére érkező illegális migránsokkal, akkor kérheti azt, hogy a többi Uniós ország vegyen át tőle bevándorlókat. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az átvett migránsok menedékkérelmét már az új helyen kellene elbírálni. Hogy ez az egyezség előre-, vagy visszalépés, az persze nézőpont kérdése. A tervet ellenző magyar és lengyel kormány számára mindenképpen visszalépés és a realitás is azt mutatja, hogy ez az irány nem jó. Már csak azért sem, mert
ebben az eljárásban nincs felső korlát, tehát tulajdonképpen bármennyi migránst szét lehet osztani a tagállamok között. Ami pedig újabb meghívólevelet is jelent az Európa felé érkező tömegeknek.
A nagykövetek közötti megegyezés után szabad az út a Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti tárgyalások megkezdése előtt. Ez azért fontos a brüsszeli bürokratáknak, meg a javaslatot még az Európai Parlamenti választás előtt szeretnék elfogadni és érvénybe léptetni.
Nem a migrációs paktum ugyanakkor az egyetlen ügy, amelyet szeretnének lezárni a voksolásig. A napokban hozták nyilvánosságra az európai médiafüggetlenségről szóló tervezetet is, amelynek értelmében ezentúl egy központi médiahatóság felügyelné a tagállamok médiapiacát. A lopakodó hatáskör elvonás itt is egyértelmű. Az igazságszolgáltatás, az energiapiac és a migráció után egy újabb területen akarja kicsavarni a tagállamok kezéből a döntés lehetőségét a birodalommá válásba belerészegült brüsszeli bürokrácia. Persze ez a törvény nem is titkoltan Magyarország és Lengyelország ellen szól, ahol a brüsszeli elit szerint sérül a sajtószabadság. Ez ugyanakkor egy szemenszedett hazugság. Tény, hogy
a magyar médiapiac annyiban mindenképpen különbözik a nyugat-európaitól, hogy nem csak a liberális körhöz és a globális elithez tartozó tulajdonosok üzemeltethetnek sajtóterméket.
Ez azonban éppenhogy növeli a média szabadságát, mintsem csökkenti.
A két eddig tárgyalt ügyben közös pont, hogy Brüsszel még a júniusi választás előtt le akarja zárni őket. Hogy miért? Mert fél. Egyre nagyobb az aggodalom ugyanis az Európai Uniós elit köreiben azzal kapcsolatban, hogy nem tudják megtartani a hatalmukat a jövő évi voksolás után. Éppen ezért igyekeznek mindent megtenni, hogy egy olyan Uniót hagyjanak maguk mögött, amely sokkal inkább hasonlít az általuk elképzeltre és amely kevés mozgásteret hagy a patrióta erőknek. Hogy ez sikerül-e, az a következő hónapokban kiderül. Ami viszont biztos, hogy a brüsszeli elit jogosan fél. Az elmúlt években ugyanis annyira eltávolodott a valóságtól és olyan szinten nem a saját polgárai érdekeit képviselte, hogy a büntetés nem maradhat el. Nekünk pedig résen kell lennünk és a hátralévő 9 hónapban sem szabad hagynunk, hogy a brüsszeliták bebetonozzák a hatalmukat.
