Ukrán katonák gyógyíthatatlan fertőzései
Semmilyen antibiotikum nem segít a fertőzésekkel küzdő ukrán katonákon. Ráadásul, mivel az elmúlt hónapokban evakuált katonákat és civileket fogadtak be kezelésre Európa más részein, tovább nőtt az ilyen fertőzések száma. A fertőzéseket továbbíthatták a menekültek százezreit befogadó országokon belül – írta a Financial Times. Úgy tűnik, hogy a fertőzések nagy részét a túlterhelt ukrán kórházi rendszerekben való tartózkodás során szerezték meg.
Az év elején egy németországi amerikai katonai kórházban az orvosok aggasztó felfedezést tettek, amikor megvizsgáltak egy sebesült ukrán katonát, aki hazáját védte az orosz invázióval szemben. Fertőzése szinte minden rendelkezésre álló antibiotikummal szemben rezisztens volt. Ez az eset, amelyet az Egyesült Államok Betegségellenőrzési Központja a múlt hónapban közzétett tanulmányban részletezett, a legújabb bizonyíték arra, hogy a háború egészségügyi hatásai messze túlterjednek Ukrajnán. Az elmúlt hónapokban, amikor evakuált katonákat és civileket vittek más európai országokba kezelésre, tovább nőtt az ilyen fertőzések száma.
A cikk így folytatódik: Számos módja van annak, hogy a háború megkönnyítse a betegségek terjedését, és megnehezítse az antibiotikum-rezisztencia elleni szokásos óvintézkedéseket. A golyókban lévő nehézfémek mérgezőek lehetnek, a mély sebek fertőzést okoznak és mivel hiányzik a kórházi és higiéniai infrastruktúra, előfordulhat, hogy nem állnak rendelkezésre tesztek a megfelelő antibiotikum meghatározására (…) a népességmozgás pedig betegségeket terjeszthet.
Az egészségügyi szakértők csalódottak voltak, amikor a múlt hónapban az ENSZ közgyűlésén erről a témáról nem született semmilyen határozat. Dame Sally Davies, az Egyesült Királyság antimikrobiális rezisztenciával (AMR) foglalkozó különmegbízottja – ez a kifejezés magában foglalja az antibiotikum-rezisztenciát – abban bízik, hogy majd jövőre születik egy egységes, keményebb és koncentráltabb állásfoglalás.
A Financial Times írásának legérdekesebb része egy tanulmány, amely a The Lancetben jelent meg 2023 januárjában a multirezisztens baktériumokról. E szerint az ilyen baktériumok halálozási aránya Ukrajnában átlag feletti, 100,000 lakosra vetítve 19,1 haláleset jut, amely majdnem négyszerese a svédországi (5,68) és majdnem kétszerese a németországi (11,36) adatoknak.
A Lancet tanulmányában van egy táblázat is, amely 0 és 100 pont közötti pontrendszerben felsorolja a világ országait a multirezisztens baktériumok elleni küzdelemben elért sikereik szerint. Ebben Ukrajna az utolsó előtti helyen áll 29 ponttal Sierra Leonéval. Csak Barbados és Mikronézia teljesít rosszabbul, 28 ponttal.
Ugyanerről a témáról írt az Anti-Spiegel.ru orosz honlap is. Idézte az orosz Védelmi Minisztériumot, amely már 2022 nyarán közzétette, hogy jóval átlagon felüli számú fertőző betegséget és multirezisztens baktériumot találtak az ukrán hadifoglyokban. Konkrétan:
„A vizsgált katonák 33 százaléka fertőzött volt hepatitis A-val, több mint 4 százalékuk vese szindrómás lázban, és 20 százalékuk nyugat-nílusi lázban szenvedett. Ezek a számok jelentősen magasabbak, mint a statisztikai átlag. Mivel ezeket a betegségeket a Pentagon aktívan tanulmányozta az ukrán projektek részeként, okkal feltételezhető, hogy az ukrán fegyveres erők tagjai önkéntesként vettek részt a veszélyes fertőző betegségek tolerálhatóságának értékelésére irányuló kísérletekben. Ezenkívül az antibakteriális gyógyszerek terápiás hatásának hiányát észlelték bennük. Magas antibiotikum-szintet, köztük szulfonilamidokat és fluorokinolonokat mutattak ki a vérükben.”
Ez lehetne orosz propaganda is, de néhány nappal később a német „Die Zeit„-ban egy nagyon hosszú cikk jelent meg az ukrán katonákkal való bánásmódról Németországban. A cikkben a következő bekezdést olvashattuk:
„Az orosz támadás kezdete óta több mint 300 háborús sebesültet szállítottak Ukrajnából Németországba. Olyan betegeket, akik elég stabilak ahhoz, hogy túléljék a Németországba tartó járatot, de túl súlyosan sérültek ahhoz, hogy az ukrán orvosok meggyógyítsák őket. A betegek gyakran összetett sebfertőzésben szenvednek multirezisztens baktériumokkal, és sokukat az amputáció fenyegeti.”
A fentiekhez zárszóként annyit tehetünk hozzá, hogy az antibiotikum-rezisztens baktériumok a világ vezető halálokai közé kerülhetnek. Ha az orvostudomány nem tud rövid időn belül megoldást találni rájuk, 2050-re akár 10 millió ember halálát is okozhatják.