Biztossá vált: a multik profitéhsége hajtotta az inflációt
Orbán Viktor, miniszterelnök már egy nyári interjújában arról beszélt, hogy az árspekuláns multik az infláció egyik fő okozói, nekik volt köszönhető ugyanis, hogy az árak ilyen mértékben növekedtek. A miniszterelnök szavait mostanra már a tények is alátámasztják.
A Magyar Nemzet hosszú összeállításban foglalkozik az úgynevezett Greedflation jelenséggel. A szó azt a folyamatot írja le, amikor egyes cégek az inflációs környezetet kihasználva, a profitjuk maximalizálása érdekében az indokoltnál jóval nagyobb mértékben emelik az árakat. Ez olyannyira nem csak hazai jelenség, hogy az Európai Központi Bank és az IMF vezető tisztségviselői és közgazdászai is foglalkoznak a témával. A Nemzetközi Valutaalap kutatói például kimutatták, hogy a 2023 első negyedéve előtti egy évben a céges nyereségek növelésének szándéka okozta az áremelések majdnem felét, egészen pontosan 45%-át. Ez pedig azt jelenti, hogy
ha a multik nem lettek volna annyira profitéhesek, mint amennyire voltak, csak feleekkora mértékben nőttek volna az árak!
A jelenség létezésére egy sor más példát is lehetne hozni, de azt hiszem, a kedves Olvasó is számtalan ilyet fel tudna sorolni az elmúlt hónapokból. A 4000 ezer forintos trappista sajt, vagy a 750 forintos kígyóuborka ebből a szempontból a jéghegy csúcsa. Aztán persze kiderült, hogy a sajtot 2300 forintért is megéri eladni és az uborkán is van nyereség abban az esetben is, ha csak 250 forintba kerül.
A greedflation ugyanis magával hozta a reálkeresetek csökkenését. Mert
a profitéhes multik amellett, hogy az árakat az egekbe emelték, elfeledkeztek arról, hogy dolgozóik bérét ehhez igazítsák. Így miközben ők degeszre keresték magukat, addig a társadalom egyre nagyobb rétege nélkülözni kényszerült.
Persze az érintett cégeket az ezzel járó társadalmi kockázat már nem érdekelte. És itt jön képbe az, hogy „kinek mit intéz a kormánya.” Hiszen az emberek egyre szélesebb rétegeiben eluralkodó elégedetlenségre már az adott ország vezetésének kell reagálnia. Ebben a helyzetben pedig voltak olyan kabinetek, amelyek az emberek és olyanok, amelyek a multik oldalára álltak. Magyarországon például az Orbán-kormány változatos eszközökkel, a többi között a kötelező akciókkal, az árstopokkal, vagy az árfigyelő bevezetésével küzdött és küzd a greedflation ellen.
Ez a harc pedig olyannyira sikeres, hogy az elmúlt hónapokban az Európai Unió országai közül Magyarországon csökkent a legnagyobb ütemben az infláció.
Persze a harcnak még koránt sincs vége, továbbra is küzdeni kell a multik profitmaximalizálási gyakorlata ellen. Ami viszont biztos, hogy a magyar kormány ebben a kérdésben egyértelműen az emberek, a családok oldalára állt. Ennek köszönhető, hogy a reálkeresetek hamarosan ismét növekedésnek indulnak és ennek tudható be az is, hogy a kormányzó pártok népszerűségét alig-alig tépázta meg az elmúlt egy év gazdaságilag világszerte nehezebb időszaka. Közben persze a baloldal megint nem az emberek érdekeit tartotta szem előtt. Orbán Viktor profitéhes multikkal kapcsolatos kijelentéseit a DK és a Momentum politikusai is bírálták, így nem véletlen, hogy az ellenzék pártjai nem tudtak profitálni a helyzetből és ugyanolyan népszerűtlenek, mint korábban. Hasonló a helyzet Nyugat-Európában is.
Azok a politikai erők, amelyek az emberek érdekei helyett a multik mellett álltak ki, lejtmenetben vannak.
A legjobb példa erre Németország, ahol a kormányon lévő három párt népszerűsége történelmi mélyponton van és ha most lennének a választások a kormányzás közelébe sem kerülnének. És azzal kapcsolatban sem lehetnek illúzióink, hogy a 2024-es európai parlamenti voksolás kampányában ez jelenti majd a fő törésvonalat. A nemzeti, patrióta erők az emberek oldalán küzdenek majd a multik ellen, a globalista pártok pedig utóbbiak érdekeit igyekeznek majd védeni.
