Nagy Erzsébet maga válaszolt a PDSZ-nek megküldött kérdéseinkre, szerinte mégis mi járatjuk le

Ahogy korábban megírtuk évekkel ezelőtt megszűnt a pedagógusi jogviszonya Nagy Erzsébetnek, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányi tagjának. Ennek ellenére folyamatosan úgy beszél, mintha ő is egy lenne a nap mint nap oktató pedagógusok közül. Ráadásul az Orbán-kormány által biztosított Nők40 kedvezménnyel ment el nyugdíjba a kormányt folyamatosan bíráló szakszervezeti vezető.

Nagy Erzsébet lapunkat írásban arról tájékoztatta, hogy 2021. november végén járt le a felmentési ideje, és ekkor szűnt meg a jogviszonya. Arról is beszámolt, hogy

„a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba mentem”

, azaz a Nők40 kedvezménnyel ment nyugdíjba. Azt írta továbbá, hogy

„Azóta tanárként nem dolgozom.”

Mit is jelent ez? A volt pedagógus Nagy Erzsébet egy oktatási intézmény mindennapjaiban sincs jelen, mégis ő nyilatkozik, követel az aktív pedagógusok nevében. Ahogy az már világosan látszik: tét nélkül, személyes felelősség nélkül. Eddig soha nem beszélt nyilvánosan arról, hogy ő már nem tanít valójában. Sőt, sokszor úgy fogalmazott, mintha ő is tanítana, mintha nem nyugdíjasként, hanem aktív tanárként, a pedagógusok kollégájaként tevékenykedne.

Egy olyan szakszervezeti vezetőről, aki úton-útfélen a pedagógusok nevében nyilatkozik, sokan gondolhatják azt, hogy még mindig tanít. Azonban a valóság gyökeresen más. Eddig hiába próbálta meg ezt elfedni, most napvilágra kerültek a tények.

Már önmagában az is meglepő, hogy egy nem aktív pedagógus szakszervezeti tag legyen, de ezt a PDSZ Alapszabálya nem zárja ki. Még ennél is meglepőbb, hogy úgy vezető a szakszervezetben, hogy már rég nem tanít. Az pedig felettébb visszás, hogy a pedagógus tiltakozások leghangosabb szakszervezeti vezetőjének valójában nincs köze a napi iskolai tanításhoz.

Sokak szerint képmutatás és felelőtlenség, hogy Nagy Erzsébet nyugdíjasként biztatja a tanárokat arra, hogy mondjanak fel, hagyják ott a pályát. Neki ez már nem személyes kockázat, személyes felelősség nélkül könnyebben tesz ilyen nyilatkozatokat.

Bár Nagy Erzsébet élt az Orbán-kormány által bevezetett kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőséggel, a Nők40-nel, de nem élt a kormány által kínált másik lehetőséggel, hogy a nyugdíja megtartása mellett tovább tanítsa a gyerekeket, és a nyugdíj összege mellett a tanári fizetését is megkapja. Tanítás helyett a tiltakozások szervezését választotta, otthagyva azokat, akiket elvileg képvisel.

Jelen pillanatban a volt pedagógus Nagy Erzsébet élethelyzete alapján inkább tudja hitelesen a nyugdíjasokat képviselni, mintsem a tanárokat.

Írtunk arról is, hogy konfliktusokkal volt teli a pályafutása. Nagy Erzsébet diplomája alapján biológiát, technikát és német nyelvet taníthatna. 1981 óta volt munkavállaló oktatási intézményben, ebből hat évet leszámítva egy pécsi iskolában, az Apáczai Nevelési Központban dolgozott. Hamar kitűnt a hagyományos, tanító munkát végző pedagógusok közül, mert a szakszervezeti mozgalom magával ragadta. Már 1991-ben a PDSZ nevében szervezett egy pécsi fórumot Puskás Auréllal. Puskás akkor még PDSZ-es volt, 2010 után már a Civil Közoktatási Platform szóvivőjeként szervezett kormányellenes tiltakozásokat Pukli Istvánnal, a Tanítanék Mozgalommal és a ma már Adom Diákmozgalom néven futó, akkor még Független Diákparlamentként szereplő alakulattal.

Nagy Erzsébet folyamatosan mozgott a pécsi oktatásügyben, 1997-ben például azzal került be a médiába, hogy megvádolta a konkurens pécsi pedagógusszakszervezet vezetőjét.

Nagy szerint a másik szakszervezet azért maradt a háttérben a helyi iskolabezárások idején, mert a másik szakszervezeti vezető a munkahelyén a pécsi közoktatási bizottság elnökének a beosztottja.

2000 augusztusában Nagy azért emelt szót, mert szerinte rövidebb szünidő és egy héttel korábbi tanévkezdés illetve a június végi érettségiztetés miatt a pedagógusoknak biztosan nem marad idejük a szokásos nyári pihenésre, ezért kilátásba helyezte, hogy a jogszabályok szerint az alapszabadságuk egynegyedét a tanárok az általuk választott időben fogják kivenni, ami minden bizonnyal tanítási időre fog esni.

2002 júniusában Nagy Erzsébet pécsi iskolájában a gyereklétszám csökkenése miatt létszámleépítés történt. A munkáltató két másik pedagógus mellett Nagy Erzsébetet is elbocsátotta, arra hivatkozva, hogy ő heti 4 órával kevesebbet tanított tanártársainál.

Nagynak azért volt kevesebb órája, mert szakszervezeti tevékenysége miatt a törvény lehetővé tette, hogy a gyermekek tanítására fordítandó idő egy részét, az ő esetében óraszáma ötödét szakszervezeti tevékenységgel töltse.

A pécsi intézmény vezetője akkor Nagy felmentése kapcsán úgy nyilatkozott, hogy megosztja az iskolát Nagy Erzsébet és az igazgató közötti konfliktus, a konfliktus hírére abban az évben a korábbi két első osztály helyett már csak egy osztályt tudtak elindítani.

Azt is hozzátette, hogy azért is Nagyot bocsátotta el, mert az iskola három némettanára közül Nagy Erzsébet tudna a legkönnyebben elhelyezkedni, mivel neki egyetemi végzettsége van, ezzel pedig gimnáziumban és egyetemen is taníthatna németet. A főigazgató elmondta, hogy Nagynak ősztől nem tudnak órát adni, azonban amíg a munkaügyi bíróság nem hozza meg döntését, munkaviszonya megmarad, és addig állandó helyettesként foglalkoztatják.

Nyilatkozott Nagy ügyében a pécsi önkormányzat oktatási bizottságának akkori elnöke is, aki Nagyot kompromisszumképtelen és konfliktuskereső tárgyalópartnernek tartotta, aki iskoláján belül is ilyen, és szerinte komoly szerepe volt abban, hogy az intézmény alig 12 év alatt a hatodik igazgatót fogyasztotta. Nagy pert indított az elbocsátása ellen, amit 2004-ben meg is nyert.

Nagy a PDSZ-szel országos szereplővé 2018-ban lépett elő, amikor Mendrey László addigi elnök leváltása körüli levélváltásokban fogalmazott élesen a korábbi elnök tevékenységéről. Levelében „székébe kapaszkodó Mendreyt” emlegetett, később pedig leszögezte, hogy „szó sincs puccsról, sokkal inkább egy alapszabály adta lehetőségről”. Mendreynek üzent azzal is, hogy „Január eleje óta mást se csinálsz, csak kapaszkodsz a tisztségedbe, próbálod megakadályozni a tisztújítást, megtagadod az együttműködést az új vezetéssel, rombolsz, mocskolsz, amerre jársz.”

A magyar sajtón végigfutó cikkre Nagy Erzsébet is reflektált. Főszerkesztőnknek címzett levele alább olvasható:

Tisztelt Gerzsenyi Krisztián!

Ön írta az alábbi e-mailt irodánknak, amelyre választ kapott, és amely után megjelent az engem lejárató cikk a vasarnap.hu-n. Ezzel a cikkel kapcsolatban a következőkről tájékoztatom: A nők negyven év jogosultsági idő alapján, a Kjt. 30. § (4) bekezdése szerint szüntetttem meg jogviszonyomat, amelyhez szakszervezeti tisztségviselőként még nekem is jogom van. Ez azt jelenti, hogy 40 évet dolgoztam a pályán, jól ismerem azt, amiről nyilatkozom, arról nem is beszélve, hogy a PDSZ jogsegélyszolgálatában is tevékenykedem, tehát bőven van rálátásom az oktatás területére, és nemcsak a munkahelyemen tapasztaltak alapján. Cikkében valótlanul állítja, hogy nyugdíjba vonulásomról nem számoltam be a közvéleménynek. Bizony megtettem ezt nem egyszer az engem megkereső médiumoknak, ahogy az Ön kérdésére is válaszoltam. Ha kicsit rákeres az interneten – én megtettem – erre talál bizonyítékot. A szakszervezeti munka nem kevés feladatot ad, számos szakszervezet ezért főállású tisztségviselőket foglalkoztat. Tapasztalatból állítom, hogy embert próbáló feladat teljes állás mellett végezni ezt a munkát. Egyébként nem a jellemző, hogy országos tisztséget hobbiból, szabadidőben látnak el, mint ahogy azt én tettem évtizedeken keresztül.

1991-ben és utána is számos fórumot szerveztem a PDSZ-ben. A Pedagógusok Szakszervezetének vezetőjét nem vádoltam meg, viszont a főnökét igen, aki akkoriban az MSZP vezette önkormányzat Oktatási Bizottságának elnöke volt. Vele szemben jogerősen pert nyert mind a PDSZ, mind pedig jómagam a PDSZ jóhírnevének és saját jóhírnevem megsértése miatt. Nem fogyasztottam el semmiféle igazgatókat, viszont a jogsértésekkel szemben mindenkor felléptem, így a volt intézményvezetővel szemben is. A PDSZ jogerősen nyert munkaügyi pert munkáltatómmal szemben. A bíróság kimondta, hogy szakszervezeti tisztségem miatti retorzió volt elmozdításom alapja, nem szakmai munkám, ahogy azt egyébként a perben a főigazgató is elismerte, akit a bíróság elmarasztalt jogsértő intézkedése miatt. Felmentésem kezdeményezése ellen egyébként a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség is levelet írt az akkori szocialista városvezetésnek, amelynek nyilvánvalóan kellemetlen voltam az akkori iskolabezárások ellen szervezett tüntetések miatt. Én pedig jogerősen pert nyertem az intézményvezetővel szemben a kinevezésem jogellenes módosítása okán, így az lett a történet vége, hogy az intézményvezető vagy egy évtizeddel előbb távozott a munkahelyemről, mint én. Az egyetlen első osztály indításának tudomásom szerint semmi köze nem volt az intézményvezető velem kapcsolatos viszonyához, viszont ha ezt nyilatkozta, akkor egyértelmű, hogy egy személyes retorzió volt ez is, mivel annak idején, mikor ő maga döntött az egyetlen osztály indításáról, három osztálynyi gyermek jelentkezett iskolánkba. A tantestületünk többsége részt vett azon az oktatási bizottsági ülésen velem együtt, ahol együtt küzdöttünk azért, hogy a jelentkezőknek megfelelő osztályok induljanak. Ekkor jelentette ki a főigazgató azt a minden résztvevő megdöbbentő mondatot, hogy az iskolánknak akkor sem engedi több osztály indítását, ha még a három osztálynyi gyermeknél is több jelentkezik hozzánk. Erre elég sok tanú van, az akkori volt kollégáim.

Mendrey László visszahívását a PDSZ Országos Választmánya kezdeményezte, és a PDSZ kongresszusa döntött róla. Semmiféle puccsról nincs szó, hanem a PDSZ Alapszabálya alapján történt eseményről, amelybe bele tartozik az is, hogy a választott tisztségviselő visszahívható. Ennek okáról Önnek nem fogok beszámolni, mert az belügy, és nem kívánom volt tisztségviselőnk ügyeit Önnel, egy nyilvánvalóan lejáratási szándékkal készült, koncepciózus iromány megjelentetőjével ismertetni. Maradjunk abban, hogy a PDSZ kongresszusának jó oka volt arra, hogy Mendrey Lászlót tisztségéből visszahívja. Kérdezem viszont, hogyan került Önhöz magánlevél, és a hozzájárulásom nélkül milyen alapon is jelent meg?

Kérem továbbá, hogy e levelemet az objektív és kiegyensúlyozott tájékoztatás érdekében lapjában közölni szíveskedjék!

Üdvözlettel:
Nagy Erzsébet

Címlapképen: Nagy Erzsébet. Fotó: MTI/Soós Lajos