Ezek az okok állhatnak a gaboni puccs mögött
2023. augusztus 26-án tartottak általános választásokat a közép-afrikai Gabonban, ahol aztán felelőtlen, kiszámíthatatlan kormányzásra és a társadalmi kohézió folyamatos romlására hivatkozva államcsínyt követtek el katonatisztek. Ez már legalább a nyolcadik puccs, amely az elmúlt három évben a nyugat- és közép-afrikai térségben történik.
A Gaboni Köztársaság a közép-afrikai régió egyik legstabilabb államának számított mind politikai, mind társadalmi szempontból egészen az augusztus 30-i katonai puccsig. Gazdasága az elmúlt évtizedben erőteljes fellendülésen esett át, elsősorban az olaj- és mangántermelésnek köszönhetően. A nemzetközi olajárak csökkenése miatt azonban 2014 és 2017 között a fejlődés lelassult, az államháztartási hiány pedig nőtt. Az ország nagyrészt már kilábalt a pandémia okozta gazdasági sokkból, amit az erőteljesebb külső kereslet és a magasabb olajárak is támogattak.
A 2023. augusztus 26-án tartott elnökválasztást követően a 13 éve hivatalban lévő elnököt, Ali Bongo Ondimbát nyilvánították győztesnek, ám az ellenzéki pártok és független megfigyelők választási csalásra és szabálytalanságokra vonatkozó vádakat fogalmaztak meg. Az elégedetlenség tetőzéseként a katonai vezetés puccsot követett el ellene: a Gabon 24 állami csatornán szerda reggel egy tucat katona bejelentette a fennálló rendszer végét, az választási eredmények érvénytelenítését, az állami intézmények feloszlatását, valamint az ország határainak lezárását. Az ország új vezetője pedig az a Brice Clotaire Oligui Nguema lett, aki – sajtóértesülések szerint – a Köztársasági Gárda főparancsnokaként a gaboni milliárdosok körébe tartozik, több sikkasztási ügyben volt érintett, és kapcsolatban áll a dél-amerikai-elefántcsontparti drogkartellekkel. Az általa vezetett puccs főbb okaiként a következők említhetők:
1. Társadalmi elégedetlenség: az utcákon megjelenő tüntetők szerint hosszú ideje csak egy nagyon szűk elit gazdagodott a hatalmas mértékű olajbevételekből, a társadalmi szövetrendszer alsóbb szintjeire pedig nem csorogtak le ezek a pénzösszegek. Gabon a szubszaharai térség negyedik legnagyobb olajtermelője és a kontinens egyik legmagasabb egy főre jutó GDP-mutatójával rendelkezik. Paradox helyzet, hogy ennek ellenére a 2,4 millió fős lakosság 32%-a még mindig a szegénységi küszöb alatt él, és a 15-24 éves gaboniak körében a munkanélküliség aránya 2020-ra 40%-ra emelkedett.
2. A volt gyarmattartónak való kiszolgáltatottság: nagyon erős az összefonódás az olajból meggazdagodott gaboni elit és Franciaország között, ugyanis zömében francia vállalatok uralják Gabon olaj- és faiparát. Ez konzerválta a közép-afrikai dinasztia és az európai ország között fennálló stabil gazdasági kapcsolatot.
3. Ali Bongo Ondimba egészségügyi helyzete miatt alkalmatlan vezető: 2018 októberében Bongo agyvérzést kapott, ami miatt 10 hónapig nem tudta a politikai hatalmát gyakorolni. Ez felerősítette az állításokat, miszerint alkalmatlan a kormányzásra.
A választás demokratikussága kapcsán az ellenzék fő jelöltje, Albert Ondo Ossa kifogásolta, hogy sok szavazóhelyiségben hiányoztak az ő nevével fémjelzett szavazólapok, illetve több órás késéssel nyitott ki számos szavazóhelyiség. Ezt később szóvá is tette saját médiafelületein, majd pár órával később a politikai vezetés lekapcsolta az internetet az országban, illetve este 7 és reggel 6 óra között kijárási tilalmat rendelt el.
A nyugat- és közép-afrikai katonai puccsok mintázatai kapcsán el kell mondani, hogy míg például Maliban, Guineában, Burkina Fasóban a felkelő és dzsihádista csoportok erőszakos fellépése jócskán destabilizálta az amúgy is törékeny államstruktúrát és teret engedett a belső konfliktusoknak, Gabonban a puccs egyenesen Afrika egyik legidőtállóbb, 54 éve hatalmon lévő politikai dinasztiája ellen irányult. A mostani a nyolcadik olyan puccs, amely az egykori francia gyarmatokhoz kapcsolódik és félő, hogy gyengíteni fogja a nyugati, elsősorban francia pozíciókat a térségben.
Forrás: Migrációkutató Intézet
A címlapképen a katonai hatalomátvételt ünneplik az emberek Akanda utcáin 2023. augusztus 30-án. Fotó: MTI/EPA
