Depresszió és közösségi média – tudják a kamasz lányok, mit csinálnak?
A Médiaunió Alapítvány nemrégiben közölt megdöbbentő adatokat arról, hogy a gyerekek átlagosan minden nap 7 és fél órát töltenek az online térben, így folyamatos célpontjaik a legkülönbözőbb internetes csalásoknak és adathalászati kísérleteknek. De mi a helyzet a kamaszokkal? Ők már meg tudják védeni magukat az online térben? Egyáltalán, érzik, mekkora hatással van rájuk az internet, és ki tudnak törni tudatosan az offline világba, ha szükségük van egy kis levegővételre? A Common Sense Media nemrég kamasz lányokat kérdezett arról, hogy érzik magukat ebben az állandó jelenlétre csábító légkörben.
A Common Sense Media (CSM) nevű szervezet folyamatosan monitorozza a médiát és annak gyermekekre, valamint fiatalokra gyakorolt hatását. Nemrég azt vizsgálták meg, milyen hatással van a média a kamaszok lelki egészségére: egy leginkább kiszolgáltatott csoport, a kamasz lányok megkérdezésével azt nézték, hogyan érzik magukat a fiatalok a közösségi médiában.
A cég alapítója James P. Steyer a kutatás kapcsán úgy fogalmazott: összességében elmondható, hogy azok a kamaszok, akik eleve veszélyeztetettek, vagyis valamilyen mentális betegséggel küzdenek, nagyobb valószínűséggel szereznek negatív tapasztalatokat a közösségi média felületein is. Ugyanakkor elgondolkodtató hogy ez lehet az a platform, ahol segítőkre, sorstársakra találnak ezek a fiatalok, tehát nem mindig negatív irányba billen a mérleg nyelve.
A kérdés csupán az, mennyire vannak tisztában a fiatalok a média közérzetükre gyakorolt hatásával. A szakértő szerint ugyanis a kamaszok tudják, hogy az online tér nem mindig a legjobb számukra, de ugyanakkor óriási szerepet játszik a világukban: itt tapasztalnak meg rengeteg dolgot, és építik – élik meg kapcsolataikat. Steyer szerint nem valószínű tehát, hogy abbahagyják a használatot, és itt lép be a felnőtt világ felelőssége, hogy olyan teret alakítsunk ki számukra, ami élhetőbb és biztonságos.
De mit is gondolnak a mai kamasz lányok arról hogyan hat rájuk az online média? Hogyan érzik magukat ebben a virtuális valóságban? Íme, néhány elgondolkodtató adat a reprezentatív kutatásból, amely az USA-ban készült 11-15 éves kamasz lányok megkérdezésével:
A serdülő lányok naponta több, mint két órát töltenek a TikTokon, a YouTube-on és Snapchat-en, valamint több mint 90 percet az Instagramon és különböző üzenetküldő alkalmazásokban. A megkérdezett fiatalok úgy vélték, hogy a YouTube és az üzenetküldő alkalmazások többnyire pozitív hatással vannak rájuk más platformokhoz képest (mint például a TikTok, a Snapchat és az Instagram, amiknek gyakrabban tulajdonítottak negatív hatást).
A pozitív hozzáállás ellenére a lányok is érzékelik a közösségi média vonzását:
a TikTok felhasználók közel fele azt állítja, hogy „függőnek” érzi magát, vagy a tervezettnél többet használja a platformot. Majdnem minden harmadik Snapchatet használó lány azt mondja, belső késztetést érez arra, hogy napi szinten elérhető legyen vagy reagáljon a többiekre.
Riasztó, hogy az összes megkérdezett lány közül majdnem 10-ből négy (38 százalék) számol be depressziós tünetekről, ők azok, akikre a közösségi médiának óriási hatása van – pozitív és negatív értelemben is. Azok a fiatalok, akik offline is küzdenek szociális problémákkal három-négyszer nagyobb valószínűséggel tapasztalnak napi szinten negatív közösségi élményt online is.
A mentális problémákkal küzdő fiatalok elmondásuk szerint gyakran találkoznak számukra hasznos és segítő tartalmakkal, ugyanakkor ennek a fordítottja is igaz:
a mérsékelt vagy súlyos depresszióval élők között tízből heten arról számoltak be, hogy átlagosan havonta találkoznak öngyilkossággal kapcsolatos tartalommal az Instagramon illetve a TikTokon.
A negatív testkép kialakulásában is ott a média hatása: Nagyjából minden harmadik lány – TikTok, Instagram és Snapchat felhasználó – azt állítja, hogy rosszul érzi magát a testében ezeknek a platformoknak a használatakor.
A személyes biztonság sem garantált, hiszen a fiatal lányok több mintegy fele tapasztalta már, hogy idegenek keresik meg őket ezeken a felületeken – az Instagram (58%), a Snapchat (57%) és a TikTok (46%) is kiszolgáltatottá tesz – ami komolyan feszélyezi őket médiahasználat közben.
Forrás: Common Sense Media
Kiemelt képünk forrása: Pixabay
