Eddig kétszáz hazai és külhoni közösség csatlakozott a Petőfi körtefája programhoz

Már kétszáz hazai és külhoni közösség csatlakozott a Petőfi körtefája programhoz – közölte a Magyar Kultúráért Alapítvány vasárnap az MTI-vel.

A közlemény szerint a Kovács Gyula pomológus által létrehozott Tündérkertben továbboltott Petőfi-körtefa oltványok a Kárpát-medence magyarságának összetartozását erősítik.

A legenda szerint 174 éve Petőfi Sándor a halála előtti utolsó estét, 1849. július 30-át a székelykeresztúri Gyárfás-kúria terebélyes körtefája alatt töltötte. Másnap elindult a segesvári csatába, ahonnan többé nem tért vissza. „A körtefa – ami állítólag utoljára látta verset írni a költőt – kipusztult, de a helybéliek megőrizték a fát, és a róla vett oltványról újratelepítették” – írták a közleményben.

Az alapítvány ismertetése szerint Petőfi körtefája sokakat foglalkoztatott az idők során. Kovács Gyula pomológus, aki összegyűjtötte az őshonos fajtákat, a nagykedei fáról vitt oltványt porszombati Tündérkertjébe, majd juttatta el a Magyar Kultúráért Alapítványhoz.

Az eredeti fáról újraszaporított oltványokat mostanra kétszáz hazai és külhoni helyszínen gondozzák az alapítvány Petőfi körtefája felhívásához csatlakozó magyar közösségek. A programban résztvevők összegyűjtötték a saját falujuk, régiójuk legjellemzőbb gyümölcsfáit, illetve az ehhez kapcsolható néprajzi örökséget is.

„Ezáltal kétszáz Kárpát-medencei magyar közösség vált Petőfi körtefájának őrzőjévé, a Tündérkerti örökség aktív művelőjévé és elevenítette fel saját népi hagyatékát a Petőfi-bicentenárium évében” – írták.

Kovács Gyula pomológus az őshonos gyümölcsfajták megmentésére szerte a Kárpát-medencében létrehozott Tündérkert-hálózat életrehívója az 1990-es években kezdett tudatosan ősi gyümölcsfajták gyűjtésével foglalkozni. Jelenleg több kisebb-nagyobb telken körülbelül 3500 gyümölcsfajtát őriz. Ezzel Európa legnagyobb, egy nemzethez kötődő gyümölcsgyűjteményét hozta létre – olvasható a közleményben.

A tájékoztatás szerint a Tündérkert-mozgalom atyja a Magyar Kultúra Podcastok-csatorna Talpig magyar című műsorában elmondta, amikor elkezdte a gyűjtést, nemcsak a gyümölcsészeti örökség megőrzése volt a célja, hanem a gasztronómiai, a népi gyógyászatban felhalmozott tudás újra köztudatba emelése, a magyar kultúra értékeinek megismertetése.

„Egy nép addig marad meg, amíg a saját kultúráját meg tudja őrizni. Az a feladatunk, hogy minél több ember szemét felnyissuk erre az örökségre. A Tündérkertek apró epizódok ebben” – idézték a közleményben Kovács Gyula Makovecz-díjas pomológus podcastban elmondott szavait.

A címlapképen Petőfi Sándor arcképe látható a költő születésének 200. évfordulója, valamint az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulója tiszteletére megjelenő kétszáz forintos forgalmi érme hátoldalán a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett kibocsátási ünnepségen a költészet napján, 2023. április 11-én. (Forrás: MTI/Kovács Tamás)