KINCS: Nem a migráció a megoldás a demográfiai problémákra
Az utóbbi hetekben újabb, a migránsok betelepítését célzó tervek jelentek meg az Európai Unió döntéshozatali szintjein, miközben az elhibázott bevándorláspolitika negatív hatásai soha nem voltak olyan szembetűnők, mint az elmúlt időszakban – ezt a jelenséget vette górcső alá a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) a Népesedési Világnap alkalmából.
A KINCS szerint ma már az is nyilvánvaló, hogy a migráció nem jelent megoldást Európa demográfiai problémáira, hiszen az elmúlt évek nagyarányú bevándorlási hulláma ellenére
Európában csökkent a gyermekvállalási kedv és egyre kevesebb gyermek születik, akik közül egyre többen bevándorló hátterű szülők gyermekei.
A szervezet szerkesztőségünknek eljuttatott közleményében azt írja, hogy Európa részaránya a világ népességében egyre kisebb: míg ötven évvel ezelőtt még a Föld népességének ötöde volt európai, mostanra már kevesebb mint tizede. Jelenleg a világ népességének mindössze 5,6 százaléka él az Európai Unió területén.
2021-ben az Európai Unióban 4,09 millió gyermek született, félmillióval kevesebb, mint 2010-ben. A gyermekvállalási kedvet mutató teljes termékenységi arányszám is csökkenést mutat: a 2010-es 1,57-es átlagról 2020-ra 1,5-re mérséklődött.
Csupán tíz uniós tagállamban nőtt 2010 és 2021 között a gyermekvállalási kedv, közülük is Magyarországon figyelhető meg a legnagyobb, 29 százalékos javulás.
A KINCS arra is rámutatott, hogy azon országokban, ahol 2010-ben még elérte vagy megközelítette a népesség újratermelődéséhez szükséges 2-es értéket a termékenység szintje, mindenütt csökkenés volt: Svédországban 16, Írországban 13, Franciaországban pedig közel 10 százalékkal csökkent a termékenységi ráta 1,7-1,8 körüli értéket elérve. Jelentősek a különbségek a honos és a bevándorló népesség gyermekvállalási hajlandósága között,
Franciaországban például kétszer több gyermeket vállalnak a migráns hátterű anyák, az ő esetükben átlagosan 3,4, míg az őshonos francia anyáknál 1,7 a termékenységi ráta. Miközben kevesebb a gyermek az Európai Unióban, átlagosan minden ötödik újszülött édesanyja külföldi származású, akiknek háromnegyede az Unión kívülről érkezett.
A közleményből az is kiderül, hogy 2021-ben minden hatodik gyermeket külföldi állampolgárságú édesanya szült az Európai Unióban, az ő arányuk gyors ütemben nő, hiszen 2013-ban még minden nyolcadik gyermekről lehetett ugyanezt elmondani. 2021-ben Luxemburgban a születések kétharmada külföldi származású édesanyához köthető, miközben Belgiumban, Németországban, Ausztriában, Svédországban, Cipruson és Máltán minden harmadik, Franciaországban, Spanyolországban, Írországban minden negyedik, Olaszországban, Dániában, Görögországban, Hollandiában és Portugáliában minden ötödik újszülöttnek bevándorlók a szülei. Magyarországon mindössze 4 százalék ez az arány.
Ezekből az adatokból is látszik, hogy a migráció az országok döntő többségében nem jelent megoldást a demográfiai válságra, inkább csak elmélyíti azt – összegzi az adatokat a szervezet, majd arra is rámutatnak, hogy a világhírű magyar demográfus, Demény Pál szavai mostanra beigazolódni látszanak:
„A tömeges bevándorlás, mint megoldás illúzió – ideiglenes orvosság, amely nagyobb problémákat hagy maga után, hiszen gyökeresen megváltoztatja a befogadó országok népességének társadalmi és gazdasági jellemzőit, etnikai és kulturális összetételét.”
A gyors és könnyű, de hosszú távon jelentős társadalmi nehézségeket okozó migráció helyett Magyarország a nehezebb utat választotta: a családok támogatását. Mostanra bebizonyosodott, hogy demográfiai szempontból is ez a sikeresebb út – összegzi az elemzett adatokat a KINCS.
Forrás: KINCS
Kiemelt képünk forrása: Pixabay
