Lángokban Franciaország, a gyújtózsinór végén a bevándorláspárti Soros-hálózat

Az Alapjogokért Központ elemzése szerint számos kapcsolódási pont fedezhető fel a nyílt társadalom hálózata és a Franciaországban dúló migránslázadás között.

A központ elemzése szerint Soros György számtalan alkalommal szított utcai erőszakot annak érdekében, hogy politikai – vagy pénzügyi – hasznot húzzon abból. Ezt tette Jugoszláviával kezdve a volt szovjet tagállamokon és az úgynevezett színes forradalmakon át az Egyesült Államok számos városát anarchiába taszító BLM-ig – tették hozzá.

Tudjuk azt is, hogy a Soros-hálózat az illegális, ellenőrizetlen, tömeges migráció legfőbb támogatója. Ezen felül ma már egyáltalán nem titok, hogy az amerikai demokraták érdekei és eszköztára is jelentős mértékben összefonódott a Soros-klánnal

– fogalmaztak. A központ szerint nem a mostani lázongás lenne az első eset, amikor Emmanuel Macron francia elnök szuverenitási törekvéseit – mint például a Pekingben tett látogatásakor – az országon kívülről (is) szított utcai erőszak követ.

Jusson eszünkbe Alexander Soros „koronázása” után tett ígérete, mely szerint apjánál is agresszívebben kívánja majd érvényesíteni a nyílt társadalom ideológiáját és „értékeit”. Mindennek tükrében megfogalmazható az az állítás, hogy a Soros-hálózat tevékenysége a Franciaországot sújtó erőszakhullám egyik alapvető kiváltó oka

– írták. Az elemzés szerint a jelenlegi zavargások legközvetlenebb módon arra vezethetők vissza, hogy Franciaország tömegesen fogadott be illegális bevándorlókat, akik nem voltak hajlandók beilleszkedni a hagyományos francia társadalomba. Mindkét tényező tekintetében tetten érhetőek a nyílt társadalom hálózatának és eszmeiségének káros hatásai. Soros György célkeresztjében a hagyományos nemzetállam áll, így nem meglepő, hogy az általa ellenőrzött NGO-k minden eszközt megragadnak annak aláaknázására – fűzték hozzá. Mint írták, számtalan elemzés született arról, hogy a magyar származású spekuláns hogyan szított utcai erőszakba torkolló belső konfliktusokat a világ számos országában. A franciaországi fejleményeket megelőzően legutóbb Georgiában és Izraelben látszódott a nagy manipulátor kaotikus tüntetéseket irányító keze. Előbbiben a jelentős többséggel kormányzó legitim miniszterelnök arra vetemedett, hogy – amerikai mintára – egy olyan ügynöktörvényt terjesztett a törvényhozás elé, mely egyértelművé tette volna, hogy az országban tevékenykedő, civilnek mondott szervezetek kinek a zsoldjában, milyen célokat szolgálnak – fűzték hozzá.

Sorosék ezt nem tűrhették, és erőszakos tüntetők tízezreit parancsolták az utcára. Ahogy azt sem hagyták szó nélkül, hogy a jelentős társadalmi támogatás mellett frissen megválasztott konzervatív kormány Izraelben véghez vigyen egy bírói reformot.

– írják. Európához hasonlóan – ahol a European Center for Law and Justice kutatása bizonyította, hogy Sorosék megszállták az Emberi Jogok Európai Bíróságát – a nyílt társadalom szervezetei a zsidó állam bírói karának jelentős részével is szoros kapcsolatokat ápolnak, és pénzelték az erőszakos tüntetéseket – írták. Úgy folytatták, hogy a Soros-klán alaposan kivette a részét a 2020-ban az Egyesült Államokon végigsöprő, BLM-tüntetéshullám néven elhíresült vandál pusztításból is. Számos párhuzam érzékelhető a tengerentúli zavargások és a mostani francia migránslázadás között: mint az Egyesült Államokban akkor, úgy ma Franciaországban is a progresszió élharcosai a rendőrség egészét hibáztatják a kialakult helyzetért. Pedig, ha történt is túlkapás, az a fegyveres testület csupán néhány tagjának hibájából következett be – tették hozzá.

Franciaországban épp úgy bevetik ezt a taktikát, mint tették azt az Egyesült Államokban, ahol 220 millió dollár értékben támogatták a lázongásokat szervező fekete jogvédő csoportokat az erőszakhullám csúcsán

– olvasható az elemzésben. Az Alapjogokért Központ szerint látva azt, hogy Alexander Soros milyen szoros kapcsolatokat ápol az amerikai Demokrata Párt felső vezetésével – Joe Biden beiktatása óta nem kevesebb, mint 14 alkalommal járt a Fehér Házban -, nem tűnik alaptalannak az a gyanú sem, hogy a jelenlegi franciaországi erőszak összefüggésbe hozható azzal, hogy a progresszív washingtoni kormányzat nem nézte jó szemmel Emmanuel Macron pekingi útját. Ugyanis a francia elnök Kínában arról beszélt, hogy hazájának – és az egész EU-nak – saját érdekeiből kiindulva kell viszonyulnia a feltörekvő nagyhatalomhoz. Feltűnő, hogy egy-egy szuverenista külpolitikai fordulatot gyakran követnek zavargások Franciaországban. Ez történt 1968-ban, miután Charles de Gaulle kivezette hazáját a NATO katonai szervezetéből, illetve 2005-ben, amikor Jacques Chirac kritizálni merte ifjabb George Bush iraki politikáját – tették hozzá.

Magyar szempontból vizsgálva az eseményeket igen szembeötlő, hogy az olyan föderális európai intézmények, mint az Európai Parlament, ahol a képviselők egy része közismerten közeli viszonyt ápol a Soros-klánnal – mely az előző ciklusban 226 megbízható szövetségest tartott számon közöttük – annak ellenére ragaszkodnak a migránskvótákhoz, hogy a francia példa egészen nyilvánvalóan mutatja, hová vezet a parttalan migráció.

A társadalmi igazságharc leple alatt folytatott vandál erőszak pedig mutatja, hová vezet a korlátlan multikulti: a migránsgettókból kiinduló, gerjesztett káosz minket csak megerősít abban, hogy az illegális bevándorlókat az országon kívül, az uniós kvótaterveket a fiókok legmélyén, a Soros-befolyást pedig kordában kell tartani

– írták az elemzésben.

A címlapképen tüntetõk által fegyújtott autóbuszt locsol egy tûzoltó Nanterre-ben 2023. június 30-án este, a városban történt incidens után három nappal. 
MTI/EPA/Mohamed Badra