Orosz evangéliumi keresztények is segítenek az ukrán menekülteken
Az ukrajnai lakosságbók körülbelül 2,8 millióan választják a menekülést Oroszország felé, annak ellenére, hogy onnan érkezik a támadás. Az orosz evangéliumi közösségek igyekeznek segíteni a bajbajutottakon, és a megbékélés szószólói lenni, a legnehezebb időkben is Istenre mutatni.
A Christianity Today keresztény magazin egy idős ukrán hölgy történetéről számolt be nemrégiben, akit orosz katonák találtak meg egy mariupoli óvóhelyen. Ők irányították a humanitárius folyosó felé, amelyen keresztül keleti irányban hagyta el a várost, és érkezett meg egy fogadóközpontba. Innen került egy ideiglenes tömegszállásra Taganrog városába, ehhez hasonló létesítményből több mint nyolcszáz található az országban egészen a Csendes-óceán partvidékéig. Itt kapott hivatalosan is engedélyt az ideiglenes oroszországi tartózkodásra, amely feljogosítja az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére is, valamint meleg étellel és ruházattal is ellátták. Ezenfelül nagyjából ötvenezer forint értékű rubelt és egy SIM-kártyát is adtak neki, illetve jelezték, hogy folyamodhat orosz állampolgárságért.
Az oroszországi protestánsok több mint egymilliárd forintnyi adománnyal igyekeznek kétszázezer ukrán menekült mindennapi életét támogatni.
A nyugati egyházaknak tudnia kell, hogy mi is segítünk. A kelet-európai erőfeszítések jobban láthatók, de mi is megtesszük, amit tudunk
– mondta el a szervezet egyik korábbi vezetője. Persze felvetődik a kérdés, hogy miért menekülnek a háború elől az ellenséghez az ukrán lakosok. A háborúban több mint 14 millió ember kényszerült elhagyni otthonát, és 8,2 millióan kerestek külföldön menedéket. Míg sokan nyugat vagy dél felé vették az irányt, addig hozzávetőleg 2,8 millióan menekültek Oroszországba annak ellenére, hogy a támadás is onnan érkezett. Némelyek családi kötelékek vagy a munkalehetőségek miatt választották Oroszországot, de sok esetben más irányba nem is tudtak menni, másokat viszont a gyanú szerint erőszakkal vittek.
A helyi evangéliumi közösségek igyekeznek segíteni és a megbékélés szószólói lenni.
Ilyen például a svájci alapítású, de a kelet-európai és ázsiai térségben is aktív Wheat Grain Foundation (WGF) is, amely 2014 óta szolgál a Donbaszban, illetve korábban a grúz polgárháború, valamint a csecsen háborúk alatt is jelen volt a térségben. A konfliktusok sújtotta területeken, illetve az onnan menekülők körében igyekeznek mindig a megbékélést hirdetni. A már említett taganrogi táborban például az irgalmas samaritánus történetét játszották el bábokkal a gyerekeknek. A háború előtt, amikor még főként az ukrán „terrorellenes műveletek” miatt szenvedett a donbaszi lakosság, ugyancsak a béke üzenetét igyekeztek átadni a menekülteknek, éreztetve velük, hogy az ukránok a „felebarátaik”. Sokan mégis kritikával illették az ilyen és hasonló segítségnyújtást a jelenlegi konfliktus során, hangsúlyozva, hogy az oroszországi egyházaknak és keresztyén szervezeteknek elsősorban azért kellene fellépniük, hogy megszűnjön az erőszak, még ha erre kevés ráhatásuk van is.
Egyértelmű keresztyén küldetésünk van a híveink számára Oroszországban és Ukrajnában. Szolgálni azokat, akik fájdalmon és szenvedésen mennek keresztül, és reményt adni nekik
– foglalta össze Szergej Rjahovszkij, Oroszország legnagyobb pünkösdi egyházának vezetője a Christianity Todaynek. Hozzátette, minden tettükkel szeretnének Krisztusra mutatni, akihez a legnehezebb körülmények között is fordulhatnak az emberek.
A cikket eredeti nyelven a Christianity Today oldalán olvashatják.
A címlapképen gátrobbantás miatt otthonukból kiköltöztetett emberek vonatukra várnak egy herszoni vasútállomáson 2023. június 6-án.
MTI/AP/Nyina Ljasonok
