Varga Judit a Kerkai Esten: Mi itt rendben vagyunk demokrácia-ügyben
Immár harmadik alkalommal rendezték meg a Kerkai Estet, amelyen az Déri Stefi köszöntötte a résztvevőket, majd Magyar Bori és Péch Lóránt lélekemelő zenei műsorát hallhatták a résztvevők, ezután pedig következett Fábry Kornél atya, majd Varga Judit igazságügyi miniszter. Az estről a szervező, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség számolt be az oldalán.
Fábry Kornél atya, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus főszervezője lelki útravalóval szolgált a résztvevőknek. Ennek vezérgondolata az volt, hogy korunkban óriási szellemi harc zajlik a különböző globális erők, vallások és politikai mozgalmak között. Mi, keresztények ebben a szellemi harcban nem optimista, nem pesszimista, hanem reménykedő álláspontot képviselünk: látjuk a rosszat, de hiszünk benne, hogy Isten mindenből jót tud kihozni.
„Én egy római katolikus magyar férfi vagyok” – jelentette ki Kornél atya, hozzátéve, hogy ennek az identitásnak ma minden eleme támadás alatt áll, hiszen az Egyházat folyamatosan támadják, a népeket össze akarják keverni, a nemünket pedig már 70 lehetőség közül választhatjuk ki – mindez egyértelműen szembe megy Isten kinyilatkoztatott akaratával. 
Az est fő vendége, Varga Judit igazságügyi miniszter asszony nagy szeretettel üdvözölte a fiatalokat, akik közé még úgymond fáradtan is mindig szívesen jön. Egy szintén nagyrészt fiatalokból álló nemzetközi delegáció minapi látogatását felidézve elmondta, hogy bár a fősodratú médiából jelenleg úgy tűnhet, mintha mi – a lengyelekkel együtt – az Európai Unió valamiféle „kerékkötői” lennénk, valójában egyre többen látják, sőt mernek beszélni is róla, hogy mi éppen Európáért tesszük azt, amit teszünk.
A miniszter asszony azt is elmondta, hogy bármennyire rettegnek is ma az európai döntéshozók a politikai NGO-k és a mainstream média hatalmától (nem hiába nevezzük ezeket „negyedik hatalmi ágnak”), hosszú távon nem lehet a valóságot elhazudni az emberek elől az olyan fajsúlyos ügyekben, mint a migráció, a gender vagy éppen a háború és béke kérdése.
Ugyanakkor a magyar kormány elsősorban Magyarországért és a magyar embereknek felelős, az ő igényeiket kell kielégíteni, „amíg ezzel önazonos tud maradni a magyar politika, addig mi itt rendben vagyunk demokrácia-ügyben”. A fő különbség a nemzeti konzervatív és a nemzetközi balliberális erők között éppen az, hogy míg az előbbi a választók megkérdezésével alakítja ki a saját politikai álláspontját, addig az utóbbi egy nemzetközi politikai terméket igyekszik rápróbálni, ráerőltetni a magyar társadalomra, amiben mindig van egy jó adag idomulási, igazodási kényszer.
Végül, de nem utolsósorban igazságügyi miniszter asszony beszámolt az úgynevezett áldozatsegítő központok működéséről is, ami számára egyszerre személyes és szakmai kérdés. „Egy konzervatív ember is lehet empatikus, ugyanúgy féltheti a gyermekjogokat, csak nem teszem bele a gendert meg a migrációt támogató álláspontot, ami az Isztambuli Egyezményben benne van” – emelte ki. A cél az, hogy segítsék a valóban nemes célokért küzdő közel 60 ezer valódi civil szervezetet, miközben a néhány tucat nagy hangú politikai „civil” szervezet sokszor az áldozatokat használja fel a saját politikai céljaira – mutatott rá. 
Címlapkép: Vasarnap.hu/Szennyes Krisztián
