Brit alsóházi bizottság: Boris Johnson szándékosan félrevezette a parlamentet
Boris Johnson volt konzervatív párti brit miniszterelnök szándékosan félrevezette a parlamentet azoknak a törvénysértő összejöveteleknek az ügyében, amelyeket a saját kormánya által a koronavírus-járvány megfékezése végett elrendelt korlátozások idején tartottak a Downing Streeten – erre a következtetésre jutott az ügyben eljáró alsóházi bizottság, amely csütörtökön ismertette vizsgálati jelentését.
A 108 oldalas dokumentum szerint Johnson magatartása a parlament tekintélyének súlyos mértékű semmibe vételével ér fel, és e vétséget még súlyosabbá teszi, hogy ezt a magatartást Boris Johnson miniszterelnökként, a legmagasabb rangú kormánytisztviselőként tanúsította. A képviselői előjogok, köztük a mentelmi jog alkalmazását szabályozó alsóházi szakbizottság a jelentésben hangsúlyozza: eddig nem volt példa arra, hogy hivatalban lévő brit miniszterelnököt vétkesnek találtak volna az alsóház szándékos félrevezetésében.
A parlament tudatos félrevezetése a brit politika törvényerejű konvenciói alapján a képviselők, köztük a kormánytagok által elkövethető legsúlyosabb magatartási kihágások közé tartozik, és általános elvárás, hogy távozzanak tisztségükből mindazok, akikről bebizonyosodik, hogy ezt a kihágást elkövették. Johnson tavaly júliusban lemondott a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetői posztjáról és a miniszterelnöki tisztségről, miután nyilvánosságra került, hogy a londoni kormányfői hivatalban az általános járványügyi tilalom ellenére ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket rendeztek.
A volt kormányfő akkor még megtartotta alsóházi mandátumát, ám miután múlt pénteken megkapta az alsóházi szakbizottság akkor még nem nyilvános vizsgálati jelentést, azonnali hatállyal visszaadta képviselői megbízatását is.
Ez azt jelenti, hogy Boris Johnson jelenleg nem térhet vissza semmilyen kormányzati tisztségbe, mivel a törvényerejű brit parlamentáris szokásjog kötelezően alsóházi képviselői mandátum elnyeréséhez köti a legtöbb vezető kormányzati funkció betöltését.
Az alsóházi szakbizottság csütörtökön nyilvánosságra hozott 30 ezer szavas jelentése számos olyan esetet sorol fel, amelyekben a testület megállapítása szerint Johnson félrevezette az alsóházi képviselőket. Ezek közé sorolja a jelentés, hogy a volt kormányfő 2021. december 1-én, 8-án, illetve 2022. január 12-én és május 25-én tartott parlamenti felszólalásaiban ismételten kijelentette: az összejövetelek során minden esetben az összes járványügyi előírást betartották a Downing Streeten. A jelentés szerint Johnson a bizottságot is több esetben félrevezette, amikor a testület a vizsgálat keretében meghallgatta.
A bizottság márciusban hallgatta meg Johnsont, aki közölte: elfogadja, hogy félrevezetőek lehettek azok a korábbi alsóházi kijelentései, amelyek szerint a Downing Streeten minden esetben betartották a járványügyi előírásokat és útmutatásokat. Hozzátette azonban, hogy ezeket a kijelentéseket jóhiszeműen, akkori legjobb tudása alapján tette, és soha nem állt szándékában a képviselők tudatos félrevezetése.
Csütörtökön ismertetett jelentésében a szakbizottság közölte: Johnson parlamenti tagságának 90 napos felfüggesztését kezdeményezte volna, ha a volt miniszterelnök nem mondott volna le alsóházi képviselői mandátumáról.
A brit parlamenti szabályok szerint ilyen időtartamú – sőt ennél sokkal rövidebb, már tíznapos – felfüggesztés esetén időközi választás írható ki az érintett képviselő választókörzetében, ha ezt a helyi pártszervezet kezdeményezi.
Az alsóházi bizottság a csütörtökön ismertetett jelentésben közölte: miután Johnson lemondott képviselői mandátumáról, javasolja, hogy a volt kormányfő ne kaphassa meg az egykori alsóházi tagoknak járó parlamenti belépőt. Boris Johnson csütörtökön 1700 szavas közleményben ítélte el a bizottsági jelentést, ostobaságnak, hazugságnak és kitalációnak minősítve a dokumentum megállapításait, és politikai gyilkosságnak az eljárást. Johnson szerint ahhoz, hogy a bizottság ezekre az elmebeteg következtetésekre jusson, a tényeknek ellentmondó, nyilvánvaló abszurditásokat kellett megfogalmaznia.
A bizottság reagálásában a demokrácia elleni újabb támadásnak nevezte Boris Johnson nyilatkozatát. A közkeletűen partygate néven emlegetett ügy Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának legnagyobb belpolitikai botrányává fajult, különös tekintettel arra, hogy a volt miniszterelnököt az egyik parti miatt – amelyet születésnapján tartottak – a rendőrség még hivatali ideje alatt megbírságolta. Az újkori brit politikatörténetben Boris Johnson volt az első hivatalban lévő miniszterelnök, akit törvénysértésért rendőrhatósági büntetéssel sújtottak. A partibotrány hatalmas felháborodást keltett a közvéleményben is, mivel a Johnson-kormány által 2020-ban, a koronavírus-járvány elhatalmasodása után elrendelt korlátozások idején hosszú hónapokig közvetlen hozzátartozók sem látogathatták egymást, sőt közterületen sem találkozhattak, ha nem egy háztartásban éltek, és a lakosság az utcára is csak különösen indokolt esetekben – például élelmiszerek vagy gyógyszerek beszerzése végett – léphetett ki. Johnson először 2001 és 2008 között, majd 2015-től múlt heti lemondásáig volt alsóházi képviselő, 2008 és 2016 között London polgármestere volt.
A Konzervatív Párt vezetőjévé – ezzel együtt miniszterelnökké – 2019-ben választották, miután hivatali elődje, Theresa May a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről kötött szerződés parlamenti elfogadtatására tett kísérletek többszöri kudarca után lemondott. Nagy-Britannia Boris Johnson miniszterelnöksége alatt lépett ki az Európai Unióból 2020. január 31-én.
(MTI)
A címlapképen Boris Johnson brit miniszterelnök sajtóértekezleten ismerteti a brit kormány koronavírus-járványra vonatkozó készenléti tervét a londoni kormányfõi rezidencián 2020. március 3-án.
MTI/EPA/Bloomberg pool/Simon Dawson
