Marokkó lett Európa védőbástyája
Mivel Marokkó útját állja a szubszaharai Afrikából érkező bevándorlók tömegének, kijelenthetjük, hogy Európa egyik legfontosabb védőbábástyájaként is funkcionál – a Migrációkutató Intézet elemzése.
Az Intézet munkatársai, Tárik Meszár és Tóth Klaudia 2023 tavaszán a Marokkói Királyságban végzett terepkutatást, amely során az észak-afrikai arab országnak a nyugat-mediterrán térség migrációs rendszerében betöltött szerepét vizsgálták.
Marokkó ideális kiindulópontnak számít az Európa felé vezető különböző migrációs útvonalakat tekintve.
Az olyan városok, mint Tanger, Tetuán, Nador és Al Hoceima figyelemre méltó gócpontokká váltak, ugyanis ezen északi partvonal mentén elhelyezkedő települések a spanyol szárazföld közvetlen közelében helyezkednek el, ami miatt bevándorlók tömegeit vonzották az elmúlt évtizedekben.
Ellentmondásos migrációs törvények
Kutatásukban hangsúlyozzák, hogy a Marokkói Királyság migrációs törvényei gyakorta ellentmondásosak és gyakorlati alkalmazásuk sem valósul meg mindig maradéktalanul. Több kritika érte a marokkói kormányt a különböző emberi jogi szervezetek részéről. Mindezek ellenére kijelenthető, hogy Marokkó migrációs politikája és határellenőrzési erőfeszítései jelentősen befolyásolják a régióban tapasztalható migrációs folyamatok dinamikáját.
Az arab ország lépéseket tett határbiztonsági intézkedéseinek és a szomszédos országokkal, köztük Spanyolországgal való együttműködésének fokozására, továbbá intenzív járőrözést vezetett be az illegális migráció visszaszorítása és az embercsempész-hálózatok elleni küzdelem érdekében. Ez utóbbiak továbbra is jelentős gondokat okoznak, mivel rontják az ország biztonsági helyzetét, sok esetben veszélyeztetik az irreguláris bevándorlók életét, és a felszámolásukra tett kísérletek is jelentős forrásokat vonnak el a költségvetésből.
Marokkó központi szerepet tölt be a migráció kezelésében
Marokkó ma hármas szerepet tölt be az euro-afrikai migrációs rendszerben: kibocsátó, tranzit- és célország is egyben. A közel-keleti, valamint szubszaharai régiók jelenlegi politikai, gazdasági és társadalmi körülményei továbbra is motiválják a menekültek és migránsok Marokkóba áramlását, amelyet többségük a régió néhány stabil és biztonságos országának egyikeként tart számon.
E migrációs hullámok mögött olyan okok rejtőznek, mint például a politikai bizonytalanság, az egyes nyugat-afrikai országokban zajló fegyveres konfliktusok, a gazdasági visszaesés, az etnikai erőszak jelenléte és a líbiai válság, ahol korábban sok szubszaharai bevándorló talált munkalehetőséget.
A migránsok számára az észak-afrikai állam abból a szempontból is vonzó, hogy több munkalehetőséget kínál, magasabb fizetéseket biztosít, valamint határos Európával.
Azon bevándorlók esetében, akik Marokkóra, mint tranzitországra tekintenek, többnyire Spanyolország jelenti a célállomást, ami mögött az ottani magasabb életszínvonal, a jobb oktatási lehetőségek és az emberi jogok tiszteletben tartása a legfőbb motivációs erő.
A médiajelentések legtöbbször az Európába tartó migránsokra koncentrálnak, de azt általában kifelejtik beszámolóikból, hogy ezek a bevándorlók gyakran Marokkóban ragadnak.
Azt is fontos megemlíteni, hogy az észak-afrikai ország erőn felül teljesít az illegális migráció elleni küzdelemben, és sokat tesz az embercsempész bűnszervezetek felszámolásáért. Mivel útját állja a szubszaharai Afrikából érkező bevándorlók tömegének, kijelenthetjük, hogy Európa egyik legfontosabb védőbástyájaként is funkcionál.
Forrás és további részletek: Migrációkutató Intézet, Tárik Meszár és Tóth Klaudia elemzése
Címlapkép: Pixabay.com
