Vezet a CDU Németországban, erősödött az AfD
Folyamatosan szívja el a közép- és munkásosztálybeli szavazókat az Alternatíva Németországért (AfD) a liberális pártoktól, annyira, hogy mára már felért egészen a Zöldek és a Német Szociáldemokrata Párt (SDP) mellé, jobb napokon meg is előzheti őket. A rangsort a Kereszténydemokrata Unió/Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) vezeti, akik az elmúlt évek identitásválsága után talán kezdik megtalálni az útjukat.
A YouGov brit nemzetközi piackutató és elemző cég által végzett közvélemény-kutatásból kiderült, hogy ha május 9-én tartották volna a szövetségi választásokat Németországban, az Alternative für Deutschland (AfD) a szavazatok 17%-át szerezné meg, megelőzve a kormányzó baloldali-liberális koalíció mindhárom pártját, amelynek népszerűsége az elmúlt fél évben meredeken zuhant.
A CDU/CSU ebben a mérésben is vezet, amelynek a támogatottsága az elmúlt fél évben az AfD-nél is erőteljesebben emelkedett, 31 százalékkal jelenleg a legnépszerűbb párt Németországban.
Eközben a Német Szövetségi Köztársaság egészét tekintve a Német Szociáldemokrata Párt (SDP), a Szabad Demokrata Párt (FDP) és a Zöldek – amelyek együttesen alkotják a kormánykoalíciót – támogatottsága jelenleg mindössze 37%.
Germany, YouGov poll:
CDU/CSU-EPP: 31% (+1)
AfD-ID: 17%
SPD-S&D: 16% (-4)
GRÜNE-G/EFA: 16% (+1)
LINKE-LEFT: 6%
FDP-RE: 5% (-1)
FW-RE: 2% (+1)+/- vs. 30 March-4 April 2023
Fieldwork: 5-9 May 2023
Sample size: 1,700➤ https://t.co/obOCVirbpF#btw25 #Bundestag pic.twitter.com/7LNYikJQrc
— Europe Elects (@EuropeElects) May 12, 2023
Az INSA közvélemény-kutató május 8-12. között végzett felmérése valamivel szorosabb eredményről számol be: a CDU/CSU 28 százalékon áll, az SPD 20 százalékon, de az AfD támogatottsága még itt is elég a harmadik helyre 16,5 százalékkal. A Zöldek sincsenek sokkal lemaradva, 14,5 százalékon állnak, míg az FDP 8,5 százalékot ért el, a Baloldal (Linke) pedig mindössze 5-öt.
Germany, INSA poll:
CDU/CSU-EPP: 28%
SPD-S&D: 20%
AfD-ID: 16.5% (+0.5)
GRÜNE-G/EFA: 14.5% (-0.5)
FDP-RE: 8.5% (-0.5)
LINKE-LEFT: 5% (+1)+/- vs. 8-12 May 2023
Fieldwork: 12-15 May 2023
Sample size: 2,010➤ https://t.co/obOCVirbpF pic.twitter.com/lqREBu9OFQ
— Europe Elects (@EuropeElects) May 15, 2023
A hétvégén tartományi választásokat tartottak Brémában, az SPD utolsó fellegvárában, ahol sikerült is Olaf Scholz kancellár pártjának győzedelmeskednie: az SPD a várakozásokkal ellentétben 29,9 százalékkal (+5%) magabiztosan megnyerte a tartományi parlamenti választást a második, 25,7 százalékot elérő CDU előtt (-1 százalék). A Zöldek – mind a helyi témák választópolgárokra gyakorolt hatásának, mind a szövetségi szintű polémiáknak köszönhetően – nagyot gyengülve, de bejöttek a harmadik helyre.
A német állam föderális felépítése miatt nagy jelentősége van a helyi szavazásoknak, ugyanis minden egyes állam rendelkezik saját törvényhozással, közigazgatással, alkotmánybírósággal, kormánnyal, költségvetéssel és számvevőszékkel is, ráadásul a tartományi kormányoknak a Szövetségi Tanács (Bundesrat) révén érdemi beleszólásuk van a szövetségi törvényhozási munkába is. Ennek értelmében egy tartományi parlamenti választás, amely egyúttal az ottani kormány összetételéről is dönt, az ország fő hatalmát meghatározó voksolás is egyben.
Az itteni választás nem csak azért fontos, mert a tartomány ma Hamburg után a második legfontosabb külkereskedelmi helyszíne Németországnak, hanem azért is, mert 1946 óta megszakítás nélkül az SPD van hatalmon. Ilyet csak a CSU tud felmutatni Bajorországban, de még náluk is voltak kisebb megszakítások. Az SPD viszont megingott az elmúlt időszakban: legutóbbi, 2019-es tartományi parlamenti választáson először lett a CDU a legerősebb párt. Az, hogy az SPD a választási vereség ellenére hatalmon tudott maradni és a Zöldekkel és a Baloldallal (Die Linke) egy vörös-vörös-zöld koalícióban (R2G) kormányoz, csak azért volt lehetséges, mert a kereszténydemokratáknak nem sikerült koalíciós társat találniuk.
Az AfD támogatottsága bár emelkedik, kérdéses, hogy ezt mennyire tudják megtartani, tekintve, hogy már 10 évvel ezelőtt, a megalakulásukkor is olyan rendszerszintű összefogás volt ellenük, amilyet nem nagyon lehet manapság látni, ráadásul a belső ellentétek és különböző irányvonalak is nehezítik a dolgukat. A mérsékelt szárny nem igazán tud sikereket elérni még akkor sem, ha az AfD szavazói jellemzően a középosztályból kerülnek ki.
A 2015-ös menekültválság muníciót szállított nekik, 2017–re pedig jelentősen megerősödtek, annyira, hogy 12,6 százalékkal bekerültek az országos törvényhozásba is. Ebben az időszakban – a migrációs válságnak és a folyamatos terrorcselekményeknek „köszönhetően” – élték a virágkorukat. Azonban sem a koronavírusra, sem az orosz-ukrán háborúra nem tudtak széles körben elfogadható válaszokat adni – a támogatottságuk bár jelentős, kérdés, hogy sikerül-e növelni, vagy ez mire lesz elég.
A CDU esetében sokáig úgy tűnt, hogy szakítanak a kereszténydemokrata politikával – amit részben meg is tettek –, de addig még ők sem merészkedtek, hogy a nevükből is eltávolítsák a „keresztény” jelzőt. A közelmúltban a párt tagjait arról kérdezték, hogy szerintük milyen értékeket kellene képviselniük a német politikai színtéren. A közel 66 ezer résztvevő úgy nyilatkozott, hogy a pártnak a keresztény értékeket kell képviselnie – kérdés persze, hogy ezek milyen keresztény értékek, tekintve, hogy a német katolikus egyház jelentősen eltávolodott a Vatikán álláspontjától. Az eredmények szerint összesen 36,6 százalék tartja nagyon fontosnak, míg további 42,1 százalék fontosnak a kereszténységet, mintegy 16,6 százalék tartja kevésbé fontosnak, további 4,7 százalék pedig teljesen lényegtelennek.
Forrás: European Conservative/Europe Elect/Mandiner/Mandiner/Christian Network Europe
A címlapképen a határnyitás 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülés egy mozzanata látható a német szövetségi parlamentben, a Bundestagban 2019. szeptember 10-én. Forrás: MTI/Illyés Tibor
