Tartható a 1,5 százalékos gazdasági növekedés az átmeneti GDP mérséklődés ellenére is
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a háború és az elhibázott, rendkívül káros szankciók miatt Magyarországon a megelőző évhez képest 0,9 százalékkal csökkent a GDP 2023 első negyedévében, míg negyedéves alapon mindössze 0,2 százalékos mérséklődés látható – jelentette ki a legfrissebb adatokhoz fűzött keddi kommentárjában a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).
Az adatok jól mutatják, hogy a szankciók negatív hatásai az első negyedévben csúcsosodtak ki.
A kormány várakozásai szerint a gazdasági teljesítmény mérséklődése ezen a szinten elérte mélypontját, a célzott intézkedéseknek köszönhetően a második negyedévében már kedvezőbb növekedési folyamatok lesznek megfigyelhetők.
Ezt támasztja alá, hogy az autó- és akkumulátorgyártás, a mezőgazdaság, az egészségipar, valamint a szolgáltatások bővülése már az első negyedévben is felfelé húzta a gazdaság teljesítményét. 2023 második felében pedig új, radikálisabb ütemű növekedési fázis veszi kezdetét, így újra kilőhet a magyar gazdaság – ismertette várakozását a GFM.
Megerősítették: a kormány célja ebben a nehéz helyzetben sem változott: ki kell védeni a recessziót, 1,5 százalékos gazdasági növekedést kell elérni és év végig egy számjegyűre kell letörni az inflációt. Így védhetők meg a családok, a nyugdíjasok, a munkahelyek és a teljes foglalkoztatottság.
A GFM kifejtette: ezt a célt szolgálják az államilag támogatott vállalati hitelek, amelyek már több mint 3100 milliárd forint likviditási forrást tesznek elérhetővé a gazdasági szereplők számára.
2023-ban a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram, a Baross Gábor tőkeprogram és a Széchenyi kártya program 1-1,2 százalékponttal járul hozzá a növekedéshez. A lakossági és vállalati kamatstop gazdasági bővülést elősegítő hatásait is figyelembe véve pedig összességében 2 százalékponttal nagyobb GDP-emelkedést eredményeznek a célzott kormányzati intézkedések – hangsúlyozta a GFM.
(MTI)
