Lezajlott a XV. zsinati ciklus hetedik ülésszaka

Lezajlott a XV. zsinati ciklus hetedik ülésszaka Balatonszárszón. Az egybegyűltek többek között elfogadták a lelkésztörvény, valamint az egyházi bíráskodásról szóló törvénymódosítás első és második olvasatát is – számol be róla a Magyarországi Református Egyház hivatalos oldala, a reformatus.hu. Részleteket közlünk a tudósításból.

A Zsinat nyitóáhítatát Gaál Sándor, a Nyírségi Református Egyházmegye esperese tartotta, majd Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke tartotta meg beszámolóját. Beszéde elején az orosz–ukrán háborúról osztott meg néhány gondolatot, reflektálva a Kárpátaljai Református Egyház életét jelenleg leginkább meghatározó, illetve a magyarországi viszonyokra is jelentős hatással bíró történésekre.

Megköszönte azok munkáját, akik nem fáradtak bele a segítségnyújtásba, és azoknak a kárpátaljai lelkészeknek is köszönetet mondott kitartó szolgálatukért, akik „őrhelyükön maradtak”.

Kiemelte az adakozás fontosságát is, és emlékeztette az egybegyűlteket arra, hogy az egyház vállalta: finanszírozza a Kárpátalján maradt hetven lelkész havi fizetésének egyharmadát.

A lelkipásztori hivatás évéhez kapcsolódóan hangsúlyozta, hogy az új lelkészi törvényt még idén, 2023-ban el kell fogadni. A tervezetről egy véleménynyilvánító szavazást is tartottak, és a Zsinat egyhangúlag támogatta az elképzelést. Balog Zoltán a gyülekezettudatos intézményfenntartás, egyházkormányzás és közéleti szerepvállalás fontosságáról is szót ejtett.

A püspök kifejtette, a hívek többségének az az elvárása, hogy az egyház az emberek életével foglalkozzon, ne pedig a politikával, így nem feltétlenül kell azokra hallgatni, akik minden kérdésben állást akarnak foglalni, tudni kell hallgatni is.

– Amikor azonban belső késztetésből akarunk megszólalni, azt bátran és határozottan kell megtennünk – szögezte le. A gyülekezettudatosság nem a jelenleg adott gyülekezeti állapotok konzerválását jelenti, hanem a gyülekezet eredeti, bibliai és hitvallásos alakjához közeledést. A lelkészi hivatásnál maradva hangsúlyozta, hogy a kiégés és a megkeseredés ellen tenni kell.

A beruházásokra vonatkozóan arról számolt be, hogy a kormányzat továbbra is támogatja a korábban már megkezdett építkezések befejezését, és lehet pályázni is, de újabb fejlesztéseket az egyház most nem tud megvalósítani. Ez alól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem jelent kivételt.

A XV. zsinati ciklus hetedik ülésszakának fókuszában a lelkipásztori hivatás éve állt, illetve az egyház munkája is erre a területre összpontosul 2023-ban.

Ez nem csupán jogi munkát jelent, hanem rengeteg előzetes egyeztetést igényel, amelyben például a zsinati szakbizottságok mellett a Református Lelkészi Nyugdíjintézet, a Gyökössy-intézet és a Magyarországi Református Egyház Missziói Szolgálata is részt vesz. Ebben a keretrendszerben igyekszik minden résztvevő a saját szakterületén előmozdítani a törvényalkotást.

Az ülésszak első napján elfogadták a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról szóló törvény első olvasatát.

A jelenleg hatályos törvényhez képest egészen új megközelítést alkalmaztak a jogszabály előkészítői, amelynek lényege, hogy az egyház kormányzata a gyülekezet-központúságot tartja fókuszban. A törvény a lelkipásztori szolgálatot szeretné erősíteni, illetve tudatosítani a leendő lelkészekben, hogy a gyülekezeti szolgálat a lelkészi hivatás csúcspontja. Emellett újragondolták az intézményi lelkészi karra vonatkozó jogi szabályozást, valamint a rájuk vonatkozó jogi kereteket is. A kórházlelkészi szolgálat megújítása például még az állam részéről sem rendezett kérdés, így az egyházi jogalkotás ebben a kérdésben ezt követi majd. Az iskolalelkészségre vonatkozóan is átfogó újraszabályozás zajlik, illetve egy kérdőívet is kiküldenek az illetékesek, amely a nyári ülésszak munkájának alapját fogja képezni. A cél összességében az, hogy a gyülekezeti lelkészi szolgálatot kiemeljék, annak rangot adjanak, és megteremtsék a jogi kereteit, amelyet később további tartalommal is fel lehet tölteni, akár a javadalmazás vagy az előmeneteli rendszer terén.

A Zsinat támogatta a Magyar Református Egyház alkotmányának módosítását és megválasztotta a közös zsinatba a Magyarországi Református Egyház által delegált 68 tagot.

2009-ben megvalósult a református egyháztestek határokon átívelő újraegyesítése, a Magyar Református Egyház létrejötte. Ehhez a későbbiekben még csatlakoztak tagok, illetve a jelen zsinati ülésszakon is előterjesztették két nyugat-európai protestáns tag társulását egy-egy szavazattal a Magyar Református Egyház Zsinatába. A 128 tagú közös zsinatba 68 tagot delegáltak a magyarországi egyházkerületek, erről döntöttek most, a fennmaradó 60 tagot pedig a határon túli részegyházak delegálják majd. Ez az intézkedés egyébként beleillik a tavaly elfogadott református nemzetstratégiába, hiszen a törvényalkotók ezzel is hangsúlyozni szeretnék, hogy a reformátusok számára fontos a nemzeti öntudat és a nemzeti összetartozás. Ezt demonstrálja a széleskörű, világszintű magyar református együttműködés, együtt gondolkodás.

Első olvasatban fogadták el továbbá a Magyarországi Református Egyház egyházi bíráskodásról szóló 2000. évi I. törvényének módosítását.

Ennek kapcsán Szólláth Bernadett zsinati jogtanácsos kiemelte, hogy ideiglenes módosításról van szó, amely áthidaló szerepet tölt be az őszi ülésszak idejéig, amikor is a tervek szerint elkezdődhet az bíráskodásról szóló új törvény első olvasatának vitája.

Ezt követően az egyes oktatási törvények módosításáról szóló 2023. évi II. törvény előterjesztése került napirendre első olvasatban.

A változás részben egyfajta aktualizálást jelent, hiszen az intézményrendszer átalakulását, illetve a feladatkörök változásait a törvények szintjén is követni kell. A Zsinati Oktatási Iroda korábbi feladatait többek között átvette az Oktatási Szolgálat, ezeket a változásokat pedig a jog terén is jelezni kell. A Zsinat Jogi Bizottságának elnöke, Szemán Ákos által előterjesztett törvénymódosítás három jogszabályt, a köznevelési, a hittanoktatási és a felsőoktatási törvényt érinti.

Szintén az oktatással kapcsolatosan a Zsinat megszavazta egy szabályrendelet módosítását is, amely a hittanoktatók foglalkoztatásáról szól.

A Zsinat elfogadta továbbá a Honvédelmi Minisztérium Tábori Lelkészi Szolgálata Protestáns Tábori Püspökségének 2022. évi beszámolóját, illetve Jákob János protestáns tábori püspök röviden ismertette a szolgálat történetét, amely immáron százéves múltra tekint vissza. A jubileum alkalmából egy nyilatkozatot is elfogadott a testület a szolgálatot illetően.

Az egybegyűltek jóváhagyták a zsinati szakbizottságok, valamint a Magyarországi Református Egyház közegyházi intézményeinek 2022. évi beszámolóit.

Az ülés második napján az úrvacsorát követően a Zsinat elfogadta az egyházi bíráskodásról szóló törvény második olvasatát, valamint az oktatási törvények módosításainak második olvasatát is. Emellett megszavazták a Reformátusok Lapja alapító okiratának módosítását, amely értelmében ezentúl a Zsinat elnöksége nevezi ki a főszerkesztőt.

Zárásként a Dobos Károly-díj, a Makkai Sándor-díj, az Imre Sándor-díj, valamint a Molnár Miklós-díj díjazottjairól szóló előterjesztéseket is elfogadták az egybegyűltek.

Forrás, fotó: reformatus.hu