Rétvári Bence az új pedagógus státustörvényről: A tanári hivatás megérdemel egy önálló jogállást
A tanári hivatás megérdemel egy önálló jogállást, ahogy az egészségügyi dolgozóknak vagy a kormánytisztviselőknek is saját jogviszonyuk van, amely emeli a megbecsülésüket, segíti az életpályájukat – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az Origónak az új pedagóguséletpálya-törvényjavaslatról.
Rétvári Bence a hírportálon szerdán megjelent interjúban a pedagógus-életpályáról szóló új törvénytervezet céljának nevezte, hogy „aki többet vagy jobban foglalkozik a diákokkal, az jobban is keressen”, azaz az életkoralapú bérezés helyett elsősorban a teljesítményalapú kerülne előtérbe.
Úgy fogalmazott: „aki többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával vagy a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, aki célokat tűz ki maga elé, és eléri azokat, az százezrekkel többet vihet majd haza, mint mások.”
Rétvári Bence különösen fontosnak nevezte, hogy a pályakezdőknél is nagy lehet a béremelés, ami segít a fiatalokat a tanári pályára ösztönözni és ott megtartani.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a pedagógusok bérét 2013 és 2017 között, valamint „a háború okozta nehézségek ellenére” idén januárban is emelte a kormány.
Ahogy Brüsszel kifizeti a Magyarországnak járó forrásokat, tovább emelik a pedagógusok bérét, többéves béremelési programban – mondta, jelezve, hogy három év alatt 75 százalékos béremelés a cél, „ami a valaha volt legnagyobb emelés”.
Emlékeztetett arra is, hogy idén januárban „10 százalékos béremelést előlegezett meg a kormány”, de „ez csak az első lépés”. „Ha megérkeznek az EU-s források, másnaptól 561 ezer forint lesz a pedagógus átlagbér, ráadásul a különbözet január 1-ig visszamenőlegesen is jár. Jövőre 681 ezer forint, 2025 januárjára pedig 800 ezer forint a kormány tervei szerint a pedagógus-átlagbér” – mondta Rétvári Bence, hozzátéve: a kormány eddig minden brüsszeli megállapodást betartott, így „nem rajtunk múlt, hogy még mindig nem használhatjuk pedagógus-béremelésre a Magyarországnak járó forrásokat”.
Azt mondta, Brüsszel politikai nyomásgyakorlásra használja a Magyarországnak járó uniós források kifizetését és „a dollárbaloldal keze erősen benne van abban, hogy Magyarország nem kapta még meg a forrásokat”.
Az önálló pedagóguséletpálya-törvény okát firtató kérdésre az államtitkár közölte: a tanárok közszolgálatot végeznek, a tanári hivatás megérdemel önálló jogállást, ahogy az egészségügyi dolgozók vagy a kormánytisztviselők is saját jogviszonnyal rendelkeznek, amely emeli a megbecsülésüket, segíti az életpályájukat.
Ráadásul – folytatta – rengeteg specialitása van a tanévnek és a tanári pályának, ami megkülönbözteti minden más területtől. „Szerintünk a tanároknak előrelépés lesz a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony” – hangsúlyozta, majd felidézte, hogy eddig a pedagógusokra több jogszabály vonatkozott egyszerre.
„Most egy jogszabály lesz csak, ezzel egyszerűsítve a helyzetet” – jelentette ki.
A kormánypárti politikus beszámolt arról is, hogy második hónapja tart a szakmai egyeztetés, a javaslatot március 2-án hozták nyilvánosságra, azóta heti rendszerességgel egyeztetnek a szakszervezetekkel, de megtárgyalták azt a Nemzeti Pedagógus Karral, a köznevelés-stratégiai kerekasztalon, az Országos Köznevelési Tanácsban és nem állami fenntartókkal folytatott egyeztetéseken is.
Rétvári Bence szólt arról is, hogy a szakszervezetek „sajnos a baloldal tagozataiként viselkednek”, sztrájkot, tüntetéseket szerveznek. „A szakszervezetek nem elmagyarázzák a törvényt a pedagógusoknak, hanem belemagyaráznak minél több ijesztő valótlanságot, hogy ezzel is a kormány ellen hangolják őket” – tette hozzá.
Arra a felvetésre, hogy valóban meghosszabbodik a tanév egy hónappal, Rétvári Bence úgy válaszolt: az új törvény csak arra az esetre engedi a tanév egy hónappal történő meghosszabbítását, ha a tanév közben felmerül valamilyen el nem hárítható ok, például járvány, ami miatt a tanítás lehetetlenné válik, és így az év végén kell pótolni a tananyagot.
A tanárok átirányíthatóságáról azt mondta: most is lehetséges, hogy egy tanárt tankerületen belül másik iskolába rendelnek ki. Eddig maximum két hónap volt ennek az időtartama, ez módosul most egy évre.
Tájékoztatása szerint a próbaidő szabályozás a tanítási félévekhez igazodik, ezért maximum hat hónap. A felmondási idő szabályai hasonló logikából indulnak ki, mivel a tanulók érdeke, hogy egy tanár vigyen végig egy félévet, lehetőleg ne évközben legyen tanárváltás, mert az a tanítás kárára mehet – ismertette a kormánypárti politikus.
Rétvári Bence arra a kérdésre, hogy a szakszervezetek szerint csökken a nevelőtestület autonómiája, azt mondta: továbbra is az iskola tesz javaslatot a szabályzatokra, a változás az, hogy egyes szabályzatokat a tankerület hagy jóvá.
Úgy érvelt, hogy a módosításnak szintén racionális indoka van. Nem előnyös a diákoknak ugyanis, ha a környékükön minden iskola ugyanazt a profilt választja magának, így a diákok szűkebb kínálatból választhatnak. A családoknak az az előnyös, ha a közelben minél többféle profilú iskola megtalálható. Ezért kap lehetőséget a tankerület, hogy „szélesebb látószögből próbáljon megfelelni a beiskolázandó gyerekek igényeinek” – fejtette ki az államtitkár.
(MTI)
A címlapképen Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára sajtótájékoztatót tart „A még elégséges szolgáltatás mértéke a köznevelési intézményekben megtartott sztrájk esetén az Alkotmánybíróság határozatának ismeretében” tárgykörben a Belügyminisztériumban 2022. december 9-én. Forrás: MTI/Kovács Attila
