Időkapszulát helyeztek el a megújult veszprémi Szent Mihály Főszékesegyházban

Időkapszulát helyeztek el a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyházban hétfőn. A székesegyház az első a várnegyedben megújuló 18 épület közül, amely látogatható lesz, a nagycsütörtöki liturgiát már itt tartják – közölte az időkapszula elhelyezése alkalmából tartott rendezvényen hétfőn a veszprémi érsek.

Udvardy György azt hangsúlyozta, hogy a székesegyház felújításánál fontos szempont volt az ősi jelleg hangsúlyozása.
Mint mondta, összefogás eredménye a megújulás, ennek során új üvegablakok kerültek az épületre, megújultak a belső terek, az orgona és az oltár. A székesegyház jóval több, mint egy épület, az isteni kinyilatkoztatás helye az ide betérők és az egyházmegye számára – hangsúlyozta. Hozzátette: országszerte folynak a felújítások, például Vác, Esztergom, Eger székesegyházai is megújulnak. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az eseményen azt hangsúlyozta, hogy az időkapszula révén nyomot hagyunk utódaink számára, bízva abban, hogy elismerik majd a befektetett munkát. Felidézte: 200 évvel ezelőtt keresztény elődeink visszafoglalták a várat. Nekik is köszönhető, hogy ma itt állhatunk a megújult bazilikában – fűzte hozzá.

Porga Gyula, Veszprém polgármestere (Fidesz-KDNP) azt emelte ki, hogy az elmúlt évszázadok tapasztalata szerint száz évente kerül sor a székesegyház felújítására, ezért nagy felelősség nehezedik a felújításban részt vevők vállára, hogy az utókor számára is megfelelő minőségi munkát végezzenek. A helyszínen átadott sajtóanyagban azt írják, hogy a bazilika felújítása során a főtemplom szentélyében lévő jobboldali ülőfülke mögött két korábbi időkapszulát találtak befalazva. Ezeket, valamint az ezek mintájára készített új kapszulát helyezték vissza a rendezvényen az eredeti helyre. Az egyik korábban elhelyezett hengerben egy tudósítást találtak a főtemplom felszenteléséről, a másikban egy egyházmegyei névtárt és kilenc korabeli pénzérmét.

Az új kapszula egyebek mellett az aktuális társadalmi és egyházi helyzet leírását, Ferenc pápa, Erdő Péter bíboros, a Veszprémi Főegyházmegye főpásztorának és a Szent Mihály Főszékesegyház plébánosának nevét tartalmazza. Bekerült a hengerbe egy összefoglaló, amely a székesegyház megújításának mozzanatait tartalmazza és néhány tárgy, amely a mai kor üzenetét hivatott tolmácsolni. Köztük a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa Program kitűzője és a veszprémi állatkert érméje, illetve egy adathordozóra rögzített videóüzenet. A főszékesegyház építése Boldog Gizella nevéhez köthető, az építést 1030 és 1040 között kezdték meg. A legutóbbi jelentős felújítás az 1900-as évek elején történt meg, amely napjainkig meghatározza az épület jellegét. A mostani felújítás 2020-ban kezdődött és a tervek szerint 2025-ig tart. A beruházást egyebek mellett az épület igen rossz műszaki állapota indokolja. A tetőszerkezet a kétezres évek elejére elöregedett, az évek során a falakba bejutó víz oldott sótartalma kivált, így a falfelületet károsította.

Az új, színes ablakok a Waltherr Gida által tervezett üvegablakok stílusát idézik vissza, ezek egyike a bazilika védőszentjét. Szent Mihály arkangyalt ábrázolja ovális mandorlában elhelyezve. A még meglévő, 1910-es ablakokat restaurálták és visszatették eredeti helyükre. Megújult a mintegy 12 tonnás orgona is, amelyhez 2333 darab síp tartozik. A legnagyobb 5, 2 méter a legkisebb 3,2 milliméter. A közeljövőben további épületeket nyitnak meg a látogatók előtt, májustól már látogatható lesz a veszprémi várban található Körmendy Ház, a Biró-Giczey Ház és az Érseki Palota egyes terei.

(MTI)