Érszegi Márk Aurél: A néhai Karl-Josef Rauber bíboros üzenete

A nemrég elhunyt Karl-Josef Rauber bíboros 1997-2003. között volt nunciusként II. János Pál pápa képviselője Budapesten. Temetésére 2023. március 31-én a vatikáni Németek Temetőjében (Camposanto Teutonico) került sor. A temető templomában felravatalozott koporsójánál Orbán Viktor miniszterelnök és szűk kísérete is lerótta kegyeletét.

A Németek Temetője a VIII. században jött létre a Szent Péter-bazilika tőszomszédságában, templomát Nagy Károly császár alapította, jelenlegi formáját a XV. században nyerte el. Egykoron a közelében állt a Szent István alapította magyar zarándokház. A XVI. században az Örök Városban élő németek megalapították a temetőt fenntartó, lelkiségi és szociális célú Miasszonyunk Testvérületet, ami mind a mai napig létezik, s melynek Rauber bíboros is tagja volt, ezért temetkezhetett a világ egyik legexkluzívabbnak mondható vatikáni sírkertjébe.

A Miasszonyunk Testvérületnek a XVIII. század végén elöljárója volt Herzán Ferenc bíboros, későbbi szombathelyi püspök is. A temetőben nyugszik Liszt Ferenc egykori szerelme, Carolyne Sayn-Wittgenstein hercegné, de az 1862-ben elhunyt Nidda hercegnő, született Szendrői Török Karolina is. Itt temették el a Pápai Német-Magyar Kollégium (Germanicum) Rómában elhalálozott növendékeit, akik között magyart is találunk, de a Vatikánban szolgálatot teljesítő magyar papok némelyike is itt lelt végső nyugalomra. A temető templomában temették el továbbá az 1527-es Sacco di Roma (Róma kifosztása) során a pápa védelmében életüket áldozó svájci gárdistákat.

A Budapest-Farkasréti Plébánia Szegletkő című lapja 2000. Nagyböjtjén interjút közölt az akkori budapesti nunciussal, Karl-Josef Rauber érsekkel, a magyar-szentszéki diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 10. évfordulója alkalmából. Tartalma mindmáig aktuálisnak számít. (Az interjút  Érszegi Márk Aurél készítette a bíborossal – a szerk.)

„Magyarország mindig is közel állt a pápa szívéhez”

– Nuncius úr, miért fontos a Vatikán számára, hogy hivatalos képviselőt küldjön olyan országokba, mint például Magyarország?

– Mindenekelőtt hadd mondjam el, hogy Magyarország mint katolikus ország mindig is közel állt a pápa és a Szentszék szívéhez. Ez kicsit a hagyományokból is következik, hiszen már 1918 után is volt apostoli nuncius Magyarországon, de az utolsónak, Mons. Angelo Rottának 1945-ben el kellett hagynia az országot. Teljesen természetes volt tehát, hogy a vasfüggöny leomlása után helyreálljanak a kapcsolatok a Szentszékkel. Nemcsak azért, mert katolikus országról van szó, hanem a hagyomány miatt is. Hiszen a Vatikán hivatalos diplomáciai kapcsolatban áll muzulmán országokkal, vagy teljesen világinak mondható államokkal is, de olyan országokban is van nuncius, ahol a katolikusok elenyésző kisebbségben vannak, mint például Moldávia, vagy Görögország. Magyarországnak katolikus jellege van, hiszen – legalábbis az anyakönyvek szerint – a lakosság 66 %-a katolikus. Az már más kérdés, hogy valójában mennyien azok.

– Mi a feladata a nunciusnak, és ez mennyiben tér el a többi diplomatáétól?

– Az apostoli nunciusnak kettős feladata van. Képviseli a Szentszéket a magyar kormánynál, illetve a pápát a magyar püspököknél. A kormány viszonylatában a nunciusnak legfőképpen a kapcsolatok erősítése és fejlesztése a feladata. Kapcsolatainknak nincsen például gazdasági, vagy katonai területe, s kulturális téren is kevés. Leginkább az egyház életével kapcsolatos kérdésekről van szó. A kapcsolatok erősítésén túl feladata a nunciusnak, hogy az olyan kérdésekről tárgyaljon, mint például itt Magyarországon az egyházi vagyon visszaadása, vagy az iskolai hittanoktatás, a tábori lelkészség és a börtönpasztoráció. Ezek az egyház érdekei, de bizonyos értelemben az államéi is. Igen fontos továbbá a kapcsolatok erősítése a helyi egyházzal, megismertetni vele a Szentszék döntéseit, a pápa szavát. A helyi egyház viszonylatában a nuncius törődik az egyházi élet olyan kérdéseivel is, mint például a püspöki székek betöltése. Beszámol a Szentszéknek a helyi egyház gondjairól, de elvárásairól is. Róma is érdeklődik a papi hivatások számának, a karitatív tevékenységeknek, egyszóval az egyház életének helyi alakulása iránt.

– Melyek jelenleg a legaktuálisabb kérdések a Szentszék és Magyarország kapcsolatában?

– A Szentszékkel megkötötték a Vatikáni Szerződést, de az azt követő jogszabályok ennek érvényesülését némileg korlátozták, nem feleltek meg a megállapodásnak. Most van egy bizottság a megállapodás alkalmazására, amit a jelenlegi kormány akart, és ez megkönnyíti a már megkötött megállapodás konkrét alkalmazását. Ezért ez már nem is túl nagy gond, mert egy része már megoldódott, de még mindig van néhány törvény, amelyet a parlamentnek felül kell vizsgálnia.

– A világi hívők számára mit jelent a Szentszékkel való kapcsolat?

– Az egyház nem csak papokból áll, hanem világiakból is. Így a Rómával, az egyház központjával való kapcsolat fontos az ő számukra is, mintegy viszonyítási pontot jelent. Péter utódjának apostoli méltóságában az egyház egysége nyilvánul meg, neki kell a helyi egyházak egyetértésén őrködnie. Ez a világi híveknek azért is fontos, mert az egyetemes egyházzal leginkább Rómán keresztül kerülhetnek kapcsolatba, az onnan induló “artériák” visznek új életet a helyi egyházakhoz.

– Nuncius úr pap is amellett, hogy diplomata. E két „foglalkozás” hogyan egyeztethető össze?

– A nuncius szolgálata is pasztorális szolgálat, mégha különleges is. Emberekről, kapcsolatokról van szó, az egyházi élet élénkítése is a nuncius feladata abban az országban, ahová küldetése szól. Ezen kívül a nunciust meghívják plébániákra, egyházmegyékbe, szerzetesi intézményekbe, ahol mint a Szentatya képviselője szentmisét celebrál, szentbeszédet mond, vagy egyéb szertartásokon vesz részt, ahol ő maga is megszólal. Ez mind pasztorális feladat.

– Mint a Szentatya képviselője és mint pap, mi Nuncius úr üzenete a magyar katolikusoknak a jubileumi Szentévben?

– A Jubileum központi igéje ez: “térjetek meg és higgyetek az evangéliumban!”. Ez szabja meg az egész szentév irányát. A megtérés természetesen egy személyes cselekedetet kíván, mely Krisztus Urunk követésében nyilvánul meg. Nem csupán arról van szó, amint azt sokszor gondolják, hogy ne kövessünk el bűnöket. A megtérés ezen túl egy konkrét magatartás is. Krisztus követése annyit jelent, hogy ténylegesen részt veszünk életében, meghalljuk szavát, elfogadjuk hívását és követjük őt akár a keresztúton is. Minden kereszténynek megvan ugyanis élete keresztje: betegségek, baleset, netán anyagi nehézségek. Mindez lehet könnyebbnek vagy nehezebbnek tűnő kereszt, de mindenkinek magára kell vennie a sajátját, ha Krisztus tanítványa akar lenni. A megtérés az evangélium alapján megvalósított új életet jelenti, egy megújult és mélyebben megélt hitet. Elmehetünk Rómába, hogy ott vegyünk részt a Nagy Jubileum eseményein, vagy felkereshetjük a saját egyházmegyénkben kijelölt búcsújáró templomokat. A legfontosabb azonban, hogy mindez alkalom legyen életünk átgondolására és a megújulásra.

– Nuncius úr nem messze lakik Farkasréttől. Hogyan érzi magát Budapestnek ezen a részén? Látom, nagy munkálatok folynak a Gyimes utcai épületben.

– Igen, bizonyos munkákat el kell végezni, mert ez egy régi ház, amit eredetileg nem nunciatúra számára építettek. Az elején természetesen nagyon örültünk, hogy ezt meg tudtuk szerezni, de mindenféle egyéb igényeket is ki kell tudnia elégíteni. A nuncius a diplomáciai testület dékánja, és ezért gyakran kell sok embert meghívnia, akik befogadására az eredeti épület kissé szűk volt. Ezért bővítjük most. Egyébiránt nagyon jól érzem magam ezen a környéken. Hogy mást ne mondjak, nyáron sokkal kellemesebb itt, mint a nagyon meleg pesti részen.

– Ha már a városról van szó, mi az, ami Budapesten a leginkább megragadta?

– Budapest egy szép város, ezt már nagynénémtől is hallottam, aki a húszas években Magyarországon élt, mert egy nemesi családnál volt francia és angol nyelvtanár. Ő sokat beszélt nekem az országról, Budapestről, és Prohászka Ottokár püspökről, akivel Székesfehérvárott találkozott is, és aki nagy hatást tett rá. Jómagam korábban nem ismertem Magyarországot személyesen. Rómában 1969-1973 között megismerkedtem az olaszországi magyar nagykövettel – természetesen akkor a Vatikánnál még nem volt magyar nagykövetség. Ő többször meghívott magához, így láttam néhány filmet, és könyveket is kaptam Magyarországról. Amikor azután kineveztek ide nunciusnak, többekkel beszéltem, akik ismerték az országot. Mind gratuláltak nekem, mondván, hogy Magyarország nagyon szép, az emberek nagyon kedvesek és nyitottak. Nagyon jó benyomásaim voltak már itteni szolgálatom elején, amikor pedig plébániákra látogatok mindig tovább erősödnek ezek a jó benyomások.

A címlapképen a A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök lerója kegyeletét Karl-Joseph Rauber bíboros-érsek, egykori budapesti apostoli nuncius ravatalánál a Vatikánban 2023. március 31-én. A kormányfővel szemben Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára, mellette Habsburg-Lotharingiai Eduárd Károly, Magyarország vatikáni nagykövete látható. Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher