Trump vagy DeSantis? – A megosztott republikánusok adhatnak még négy évet Bidennek 

Február végén Chris Christie, New Jersey volt kormányzója színpadra lépett egy republikánus adományozói konferencián, ahol nem félt kifejteni ellenérzéseit a korábbi elnökkel kapcsolatban, és azt követelte, hogy a párt végre mondja ki: ha Donald Trumppal haladnak tovább a megkezdett úton, akkor az ahhoz vezet, hogy Joe Biden újabb négy évet tölthet el a Fehér Házban. 

Nem ő azonban az egyetlen, aki nem támogatja a pártból a volt elnököt. Mike Pence, Donald Trump korábbi alelnöke egyenesen úgy fogalmazott a napokban, hogy „Trump elnök tévedett, és a történelem felelősségre fogja vonni őt”, utalva ezzel a 2021. január 6-án történt capitoliumi eseményekre. 

A korábbi elnök novemberben jelentette be, hogy újra meg akarja méretni magát, de nem ő az egyetlen, aki fajsúlyos jelölt lehet a republikánusoknál. Ron DeSantis, Florida kormányzója még nem tette meg a hivatalos közlést az indulásról, azonban úgy tudni, hogy a közeli tanácsadóinak már elmondta a terveit, ráadásul turnéra is indult az új könyvével: pénteken Iowába, utána pedig Nevadába utazott. Az indulók között még feltűnik Mike Pence, Nikki Haley volt dél-karolinai kormányzó, és Vivek Ramaswamy is, aki semmilyen politikai tapasztalattal nem rendelkezik, viszont elkötelezett a woke-mozgalommal szemben, és még akár Mike Pompeo, Trump korábbi külügyminiszterének vagy John Bolton, a volt elnök tanácsadójának neve is bekerülhet a kalapba. 

DeSantist a félidős választásokon nagy többséggel választották újra kormányzónak Floridában, 1,5 millió szavazattal többet szerzett, mint demokrata párti kihívója, Charlie Crist, a népszerűsége pedig kilőtt a pártban. A kormányzó azzal vívta ki a bizalmat a polgárok körében, hogy a lehető legjobb módon kezelte a koronavírus-járványt, nem döntött a széleskörű lezárások mellett, és keményen fellépett a migrációval, a gender ideológiával és az LMBTQ-mozgalommal szemben is – még a Disney-nek is képes volt nekimenni. 

Az ő jelenléte óta már nem mondhatjuk ki teljesen egyértelműen, hogy Florida csatatér államnak számít, de korábban ez biztosan így volt. Csak egy emlékezetes példa: amikor George W. Bush a 2000-es elnökválasztáson nyert Floridában, újra kellett számolni a szavazatokat, és csupán 537 vokssal kapott többet, mint demokrata kihívója, Al Gore. 


Hirdetés

A republikánus elit nem rajong Trumpért, és még a választók körében is megosztó, de abban biztosak lehetünk, hogy magától nem fog visszalépni. A legújabb közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy Trumpnak megugrott az előnye Florida kormányzójával szemben az elmúlt időszakban. 

Az Emerson College felmérése szerint Trump hatalmas, 30 százalékpontos előnnyel vezet DeSantis előtt, a floridai kormányzó támogatottsága pedig 4 százalékponttal csökkent a januári adatokhoz képest. A YahooNews/YouGov kutatása pedig 8 százalékpontos előnyt ad Trumpnak, ami 12 százalékpontos változást jelent ugyanezen csoport február eleji felméréséhez képest, amely szerint DeSantis 4 ponttal vezetett Trump előtt.

A MAGA-tábor (Make America Great Again) aktivistái sokkal hatékonyabban és aktívabban kampányolnak, mint más republikánusok, ráadásul rengeteg pénzt gyűjtenek a pártnak, viszont a 2022-es félidős választásokon nem arattak olyan sikert a jelöltjeik, mint amire számítottak. Az egyik legbefolyásosabb republikánus politikus, Kevin McCarthy úgy vélekedett a szavazás előtt, hogy akár 60 új mandátumot is szerezhetnek a képviselőházban, azonban csak kilencet sikerült elhozni a demokratáktól – még úgy is, hogy a gazdasági válság, az elszálló infláció és Joe Biden gyenge elnöki teljesítménye inkább a republikánusoknak kedvezhetett volna. 

Trump jelöltjeinek rossz szereplése, és az olyan események, mint például a nevadai kormányzójelölt elhatárolódása a volt elnök kijelentéseitől, egyre nagyobb szakadékot ás Trump és a párt vezetése közé, akik úgy gondolják, hogy neki már nincs esélye arra, hogy elhódítsa az elnöki széket a demokratáktól. Joe Biden bár még hivatalos bejelentést nem tett, a felesége, Jill a napokban azt mondta, hogy sokkal több nem maradt hátra, minthogy kitalálják, az elnök hol és mikor jelenti be hivatalosan is az újraindulását. Férje szándékával kapcsolatban úgy fogalmazott, „hányszor kell még elmondanom, hogy elhiggyék”, majd Joe Bidenre utalva hozzátette, hogy „még nem fejezte be, amit elkezdett, és ez az, ami számít”.   

Az elnök indulását kétkedéssel fogadók legtöbbször Joe Biden életkorát hozzák fel – amellett, hogy nem elégedettek a politikai teljesítményével, vagy inkább nem-teljesítményével –, ugyanis a jövő évi  választás idején 82 éves lesz, illetve, ha egy újabb ciklusra megválasztják, akkor annak végén már 86 év felett lesz. Donald Trump sem sokkal fiatalabb – bár valószínűleg a megosztó személyisége ennél sokkal nagyobb gond –, hiszen 2024 novemberében már ő is 78 éves lesz. DeSantis velük szemben azonban szemtelenül fiatal, hiszen másfél év múlva is csak 45 éves lesz. Ez akár előny is lehet, de tekintve, hogy mindössze két ciklust tölthetne a Fehér Házban, mire onnan kiköltözik – azzal számolva, hogy újra tudja választani magát–, még mindig csak 54 éves lesz, és bőven ott lesz előtte a politikai karrierjének a nagy része, úgy, hogy már az elnöki tisztségen is túl van. 
Forrás: EPA/CRISTOBAL HERRERA-ULASHKEVICH

Floridában is elkezdődött a számolgatás és a támogatás kérdésének megfogalmazása a jelöltek felé, és több vallási vezető is megszólalt annak kapcsán, hogy mit gondolnak a bevándorlásról és a fiatalok védelméről. 

Trump a korábbi kampányaiban erősen támadta a migrációt, DeSantis nála egy fokkal óvatosabban kezeli a floridai bevándorlási fejleményeket, nem figyelmen kívül hagyva, hogy jelentős latino közösség él az államában, és inkább a gender propagandával kapcsolatos iskolai és családi kérdéseket helyezi előtérbe. Utóbbiban pedig a lelkészek támogatását is megnyerheti, akiknek elsődleges célja, hogy megvédjék a gyülekezetüket és a fiatalokat a woke-ideológia termékeitől. 

„Úgy gondolom, hogy a kormánynak nem szabadna beleszólnia semmilyen vallásba, de igen, úgy gondolom, hogy a vallásnak bele kell szólnia a kormányzásba” – jelentette ki Frank López, aki egy gyarapodó gyülekezetet vezet Miami külvárosában, ahova korábban már DeSantis és Donald Trump is ellátogattak.

Méltatta a DeSantis által tavaly aláírt törvényt, amely a szülőknek beleszólást biztosít abba, hogy milyen könyvek legyenek elérhetők az iskolai könyvtárakban, és amely a szexuális tartalmú kötetek jelenlétét célozza meg, majd hozzátette, hogy „nem akarjuk, hogy bármilyen kormányzat valaha is az apa és az anya fölé kerüljön”.   

Tom Ascole baptista lelkész imát mondott DeSantis beiktatásán, és kijelentette, hogy „hálás”, amiért ő lett a kormányzó, és azt szeretné, ha a woke-ideológia képviselőivel szemben harcoló politikai vezetők visszahoznák a józan észt az olyan kérdésekbe, mint a szexuális tartalom terjesztése olyan nyilvános helyeken, ahol gyerekek is vannak. 

A konzervatív, hitbeli erkölcsi értékek szabadságának előtérbe helyezése, különösen a fiatalok esetében, a szakértők szerint országszerte nyerő érvnek bizonyul a vallásos szavazók körében. Floridában a konzervatív családi értékek a fiatalabb latin szavazókat DeSantis felé fordíthatták, ami hozzájárult tavalyi közel 20 százalékpontos újraválasztási győzelméhez, ráadásul a konzervatívabb értékek mellett való kiállás képessége a vallás szabad gyakorlásához is elválaszthatatlanul kapcsolódik a lelkészek és papok szerint, akik közül sokan attól tartanak, ha követik a Biblia és az egyházaik tanítását, akkor beperelhetik őket, abban az esetben például, ha megtagadják az azonos neműek házasságkötését, vagy ha arra kényszeríthetik őket, hogy a lelkiismeretükkel szemben cselekedjenek.

A vezetők szerint a republikánus jelöltek azon képessége, hogy érdemben tudjanak foglalkozni a politikán keresztül az aggodalmaikkal fontosabb, mint az, hogy a jelölt szimpatikus legyen. 

„A keresztény egyház nem arról szól, hogy tökéletes vagy karizmatikus személyt keressen. Olyan személyt akar, aki azt teszi, amit mond, olyan személyt, aki összhangban van Isten értékeivel” – tette hozzá López. 

Forrás: AP/USA Today/MTI/Mandiner/Index

A címlapképen Donald Trump volt amerikai elnök beszédet mond a Konzervatív Politikai Akció Konferencián (CPAC) a Maryland állambeli National Harborban 2023. március 4-én. Forrás: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

'Fel a tetejéhez' gomb