Varga Mihály az inflációról: Kossuth Lajos minisztersége óta így van, a végén fizetjük a számlát

Az Indexnek adott terjedelmes interjút Varga Mihály pénzügyminiszter, melyben többek között beszélt az inflációról, valamint arról, hogy a leghatékonyabb gazdaságpolitikai mixet kell megkeresni, ez közös felelősség a jegybankkal.

Elmondta, hogy tény, hogy elszoktunk az ilyen magas inflációtól, amely Európa-szerte negyvenéves rekordokat döntöget, ráadásul egy energiaszegény, importnak kitett országban a magas energiaárak számos csatornán keresztül fűtik az inflációt: befolyásolják az üzemanyagárakat, ezen keresztül a szállítási díjakat, a vállalkozások működését. Nem véletlen, hogy nemcsak a fogyasztói, hanem a termelői árak is nagyon megugrottak. 

„Az elmúlt hónapok döntései, főként azok, amelyek rögtön befolyásolták az árfolyamot, nem voltak kedvezők az inflációra nézve”

– jelentette ki. Hozzátette, hogy az árfolyam kérdése alapvetően a monetáris politika hatásköre, viszont a kormány, amit tehetett az infláció ellen, megtette, ideértve az árstopokat, a kamatsapkát és a rezsivédelem fenntartását is. 

A kérdésre, hogy egyetért-e azzal, hogy a pandémiából hozott keresleti infláció az energiaválság begyűrűzésével átcsapott kínálati inflációba – amit a fiskális politika felismert, a monetáris viszont nem –, elmondta, hogy „Kossuth Lajos minisztersége óta így van, a végén fizetjük a számlát, ez régi igazság a Pénzügyminisztériumban. Furcsa válság volt a Covid, hiszen a sikeres munkahelyvédelmi intézkedéseknek köszönhetően magas maradt a foglalkoztatás, a jövedelmüket megkapták az emberek, de a lezárások miatt nem tudtak költekezni. A lezárások után, a gazdaság újranyitásával viszont nem tudott olyan gyorsan visszaállni a kínálati oldal, mint a keresleti, így megugrottak az árak”.  

„Vagyis az inflációért jórészt a háború és a szankciók felelősek, de már a Covid végén, 2021-ben voltak jelei, a jegybankok pedig el is kezdtek alkalmazkodni”

– jegyezte meg. Hozzáfűzte, hogy a probléma a járvány utáni kilábalási időszakban is megmaradt, és a kereslet-kínálat egyensúlyának beállása előtt kitört a fegyveres konfliktus, ami azonnal megdobta az energiaárakat, Brüsszel pedig szankciókat léptetett életbe, és nem véletlenül lőtt ki 300 euró fölé a holland gáztőzsdén a megawattóránkénti ár. 

„A Covid utáni alapanyaghiány és a termelői kapacitások szűkössége találkozott a magas energiaár és a szankciók elegyével, ebből lett Európában rekordinfláció” – mondta. 

A teljes interjút az Index oldalán olvashatják. 

A címlapképen Varga Mihály pénzügyminiszter az expozéját tartja a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. június 22-én. Forrás: MTI/Bruzák Noémi