Másfélszeresére növelheti a születési rendellenességek számát ez a betegség

Átlagosan 50 százalékkal magasabb lehet a fejlődési zavarok kialakulásának kockázata azoknál a magzatoknál, akiknél az édesanya a várandósság első három hónapjában influenzafertőzésen esik át – állapították meg a Semmelweis Egyetem kutatói. A szakemberek szerint ezért különösen fontos az influenza elleni védőoltás beadatása már a terhesség tervezésekor és alatt is. A világon ez az első vizsgálat, amely kizárólag az első trimeszterben átvészelt influenza szövődményeire fókuszált.

A leggyakoribb, nem genetikai eredetű rendellenességek között a velőcsőzáródási-problémák (nyitott gerinc és egyéb agyi fejlődési rendellenességek), az ajak- és szájpad hasadékok, illetve a veleszületett szívhibák szerepelnek.

A kutatók több mint tízezer magyar és nemzetközi tanulmányt néztek át, melyekből végül 14, 1964 és 2022. novembere között publikált cikk adatait vetették össze. Összefoglaló elemzésük, mely a világon elsőként fókuszál kizárólag az első trimeszterben lezajlott influenza szövődményeire, nemrég a Viruses című szaklapban jelent meg.

Dr. Mátrai Ákos, a Semmelweis Egyetem Nőgyógyászati és Szülészeti Klinikájának szakorvosa elmondta:

„A koronavírus járvány miatt az elmúlt években a figyelem középpontjába kerültek a vírusfertőzések által okozott terhességi komplikációk, és nem kizárt, hogy a jövőben is szembe kell néznünk hasonló pandémiával. Elemzésünkben arra kerestük a választ, hogy az egyik leggyakoribb vírusfertőzés, az influenza milyen kockázatokat jelenthet a kismamák és magzataik számára, ha azt a terhesség első trimeszterében vészelik át. Azért különösen fontos ez az időszak, mert ekkor fejlődnek ki a magzat szervei.”

Összesen 85 855 szülés adatait hasonlították össze, 20-45 éves korú nők esetében.

Az eredmények alapján egy egészséges terhességhez képest a születési rendellenességek kockázata összességében 50 százalékkal, azaz másfélszeresére nőhet, ha az anya a terhesség első három hónapjában lesz influenzás. Ezen belül az úgynevezett velőcsőzáródási-problémák kialakulásának veszélye átlagosan 148 százalékkal (2,48-szeresére) nőhet, melyek jelentősége azért is kiemelkedő, mert a genetikai abortuszok leggyakoribb okai közé tartoznak. Átlagosan hasonló mértékben, szintén 2,48-szeresére nőhet az ajak- és szájpad-hasadék kialakulásának kockázata is.

Az így született gyermekek gyakran táplálkozási nehézségekkel küzdenek, illetve hallásvesztés és beszédproblémák alakulhatnak ki náluk. A harmadik nagy csoport, a veleszületett szívhibák kockázata pedig átlagosan 63 százalékkal (1,63-szorosára) emelkedhet. Ezen belül az aorta-szűkület (aorta coarctatio) kialakulásának veszélye akár négyszeresére is növekedhet a terhesség első harmadában elkapott influenzafertőzés következtében. Az elemzett tanulmányok egy része arról is beszámolt, hogy a végtagfejlődési és szem anomáliák kialakulásának kockázata is magasabb lehet.

Dr. Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem Nőgyógyászati és Szülészeti Klinikájának igazgatója hozzátette: 

„a megelőzés fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. Az eredményeink azt mutatják, hogy az első trimeszteri influenzafertőzés súlyos szövődményekkel járhat, mert ez a legkritikusabb időszak a magzat fejlődésében. Ezért minden gyermeket tervező és már várandós nőnek javasoljuk az influenza elleni védőoltás beadatását.”

Az eddigi megfigyelések szerint nem maga a vírus, hanem az azzal járó láz vezethet komplikációkhoz. Ezért ha valaki várandósan mégis megfertőződik, a szakemberek a lázcsillapítás fontosságát és a magzat rendszeres ultrahangos szűrését ajánlják. Korábbi kutatások arra is rámutattak, hogy folsav és vitaminok szedésével szintén megelőzhetők az anomáliák.

Becslések szerint a terhességek 3-5 százalékában fordul elő valamilyen születési rendellenesség, ami az újszülöttek halálozásának 20-25 százalékáért felel.

A Centers for Disease Control and Prevention adatai szerint évente 39-51 millió ember kapja el az influenza A, B vagy C vírusát, leginkább a decembertől márciusig tartó időszakban. Magyarországon a statisztikai hivatal adatai szerint ez a szám 400 ezerre tehető. A vírus lappangási ideje körülbelül 48 óra, a gyógyulás pedig általában 3-7 nap, de előfordul, hogy bakteriális felülfertőződés alakul ki a páciensnél. A terhes nőknél pedig ez akár komplikációkhoz is vezethet.

A Semmelweis Egyetem kutatócsoportja jelenleg egy nagy volumenű saját kutatáson is dolgozik. A világon egyedülálló, úgynevezett Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásának elemzésével szintén arra keresik a választ, hogy az első trimeszterben lezajlott influenza milyen mértékben befolyásolhatja a születési rendellenességeket. Ebben az adatbázisban csaknem 90 ezer, 1980 és 2009 közötti magyarországi szülés részletes adatai szerepelnek, és az eddigi eredményeik alátámasztják a nemzetközi összefoglaló elemzésből levont következtetéseket.

Az influenzafertőzések terhességre gyakorolt hatása régóta megosztja a kutatótársadalmat. Néhány korábbi tanulmány például nem talált egyértelmű összefüggést a vírusos megbetegedés, és a veleszületett rendellenességek között. Jelen elemzés szerint az első trimeszterben előforduló influenza esetén nagyobb eséllyel születik az édesanyának nem genetikai eredetű fejlődési rendellenességgel bíró gyermeke.

Forrás: Semmelweis Egyetem

A címlapképen várandós nők láthatók a Budapesti Fesztiválzenekar tagjaiból álló kamarazenekar terhes kismamáknak adott koncertjén, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. Forrás: MTI/Kálmándy Ferenc