Csák János: Identitás, önrendelkezés, cselekvőképesség
A kormány minden lépését határon innen és túl meghatározza, hogy mi, magyarok megőrizzük identitásunkat, önrendelkezésünket és cselekvőképességünket – mondta a kulturális és innovációs miniszter a fővárosi Bálnában a XXVI. Csángó Bál megnyitóján.
„A Csángó Bál nem a múltról szól. A hagyományainkat meg kell élni, mert aki nem becsüli az ősei teljesítményét, annak nem lesz jövője, és őt sem fogják becsülni az utódai. Az a feladatunk, hogy ezt a lelki örökséget megtartsuk” – hangsúlyozta Csák János.
A tárcavezető arról beszélt, hogy a magyarok valamiféle szellemi jelenséget testesítenek meg;
ez a mi kultúránk, az észjárásunk, az életmódunk, ahogy gondolkodunk az embertársunkról.
Csák János úgy fogalmazott, hogy a kultúra három dolgot ad nekünk. Az egyik az azonosságtudatunk, hogy tudjuk, kik vagyunk, mert csak ez alapján tudunk élni az önrendelkezésünkkel, ami ahhoz szükséges, hogy cselekvőképesek legyünk. Hozzátette: Székelyföldön nagyon erős azonosságtudat van, de autonómia, önrendelkezés még nincs és ez korlátozza a cselekvőképességet.
„Nekünk az a feladatunk, hogy minden magyar nemzetrész cselekvőképes legyen, képes legyen megőrizni identitását, és rendelkezni sorsa felett. A magyaroknak 1100 éve pontos iránymutatásunk, hogy a kultúránk az Isten, család és haza hármasságában gyökerezik”
– szögezte le Csák János.
Az idei Csángó Bál fővédnöke Novák Katalin köztársasági elnök, a megnyitón jelen volt Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége, valamint Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke. 
A XXVI. Csángó Bál a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Válaszút Népművészeti Egyesület rendezésében zajlott szombat délutántól vasárnap hajnalig, tizenkét órán át a budapesti Bálnában.
Az idei műsorban kiemelt figyelmet kaptak a kortárs csángó költők, elhangzottak a somoskai Demse Márton, a klézsei Duma András, a lujzikalagori Gábor Felícia, a magyarfalusi Iancu Laura versei, prózái, saját tolmácsolásukban, mellettük a gyimesi költőreménység Tankó Erika is színpadra lépett.
A közönséget a moldvai és gyimesi hagyományőrző táncosok, énekesek, zenészek szórakoztatták. A színpadi gálaműsorban közreműködtek a hagyományokat jól ismerő hagyományőrzők, Petrás Mária, Nyisztor Ilona, Tímár Magdó, Hodorog András, Lukács István Luki. A magyarországi csángó muzsikát játszó előadók közül szerepeltek a műsorban Szabó Balázs, Borbély Mihály, Farkas Zoltán „Batyu”, Lőrinszky Attila, a Rézeleje Fanfárosok zenekar, a Somos együttes, a Tázló együttes, a Szigony zenekar, a Zurgó együttes.
A Csángó Bálon mintegy 1500 vendég vett részt. A csángó kultúrkörből mentett munkákat a művészek fényképeken, textil- és kerámiamunkákon mutatták be egy kiállításon, a csángó magyar táncokat csángó és gyimesi hagyományőrző csoportoktól lehetett megtanulni.
Az első budapesti Csángó Bál szervezői annak idején azért fogtak össze, hogy ráirányítsák a figyelmet a veszélyeztetett moldvai, gyimesi és hétfalusi csángókra, az általuk létrehozott különleges értékekre, és segítsék a csángó közösségek fennmaradását.
Jelenleg mintegy ötvenezren beszélik a csángó magyar nyelvet, a Romániában élő csángó származásúak száma 250 ezer.
(MTI)
A címlapképen Csák János kulturális és innovációs miniszter beszédet mond a XXVI. Csángó Bál megnyitóján a fővárosi Bálnában 2023. február 18-án. Forrás: MTI/Máthé Zoltán
