Újabb győzelem az úzvölgyi katonatemető ügyében az erdélyi magyarság számára

Újabb győzelem született az úzvölgyi katonatemető ügyében az erdélyi magyarság számára: a Bákó Megyei Törvényszék jogerősen törölte a moldvai Bákó (Bacau) megyei Dormánfalva (Darmanesti) városnak a sírkert fölötti tulajdonjogát.

A másodfokon eljáró Bákó Megyei Törvényszék kedden hozott ítéletének kivonatát szerdán reggel tették közzé a romániai bíróságok portálján. Ez megerősíti az alapfokon eljáró Moinesti Bíróság 2022. március 24-én hozott ítéletét. A tavaly hozott alapfokú ítéletet megelőzően 2019 októberében a Bákói Táblabíróság már jogerősen érvénytelenítette Dormánfalva önkormányzati testületének azt a 2019 márciusában hozott határozatát, mellyel a város közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt. A város ezt követően telekkönyveztette saját nevére a temető 7979 négyzetméteres területét. Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt a székelyföldi  Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.

A Bákó Megyei Törvényszék keddi döntésével – melyben jogerősen törli a moldvai, Bákó megyei Dormánfalva (Darmanesti) város tulajdonjogát a telekkönyvből – „papíron visszaáll a rend” az úzvölgyi katonatemetőben

– értékelte az MTI-nek a szerdán nyilvánosságra hozott jogerős ítéletet Birtalan Sándor csíkszentmártoni polgármester. A magyar haditemetőt gondozó székelyföldi, Hargita megyei község elöljárója ennek ellenére attól tart, hogy a sírkert eredeti állapotába való visszaállítása nem lesz egy sétagalopp – mondta a román nacionalista szervezeteknek a korábbi jogerős ítéletet elutasító nyilatkozataira utalva. Az úzvölgyi helyzetet békésen, a törvény jegyében kell megoldani, el kell kerülni a cirkuszt – hangsúlyozta, és megköszönte a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatnak a peres ügyekben nyújtott segítséget.

Benkő Erika, a szolgálat vezetője szerdán a Krónika portálnak úgy nyilatkozott: aki a mostani ítéletet kétségbe vonja, az a román igazságszolgáltatással száll szembe, mivel a temető jogi helyzete most már tisztázott. A sepsiszentgyörgyi jogász a Maszol hírportálnak elmondta: az újabb döntés valamelyest megkönnyíti a törvénytelenül elhelyezett betonkeresztek eltávolítását, de arra számítanak, hogy ez nem lesz egyszerű folyamat. Az úzvölgyi katonatemető kapcsán Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is megszólalt. A Krónikának más témában adott interjúban elmondta: megelégedéssel nyugtázza, hogy az igazságszolgáltatás kimondta, nem jogszerűen állították fel a betonkereszteket, de azzal is tisztában van, hogy az ítélettől a végrehajtásáig hosszú az út.

Jogállamról akkor lehet beszélni, amikor a bírósági ítéletet betartják, ez igaz az Úzvölgye esetében is: végre kell hajtatni a döntést

– idézte a portál Kelemen Hunort. 
A politikus emlékeztetett: az RMDSZ 2019-ben olyan megoldásokat javasolt a katonatemetővel kapcsolatban, amelyek most is érvényesek lehetnek. Ezekről akkor el is kezdődött az egyeztetés a román és a magyar védelmi minisztérium között – mondta -, ami időközben leállt, de folytatni lehetne.

Attól függetlenül, hogy egy, kettő vagy három román katona nyugszik ott, valamennyiüket megilleti a tisztelet és kegyelet, viszont nem az a megoldás, hogy más katonasírokra helyezünk törvénytelenül fölhúzott építményeket

– fogalmazott az RMDSZ elnöke. Hozzátette: akkor az volt a javaslat, hogy számukra külön parcellát lehet nyitni, anélkül, hogy a sírkertet bármilyen formában megbolygatnák. A katonatemetőkben Európa-szerte így oldották meg a kegyeletadást – tette hozzá. Megoldás tehát létezik, csak ki kell szállni ebből a merev, fantáziátlan álláspontból – jelentette ki az RMDSZ elnöke.

Az úzvölgyi katonatemetőben felállított betonkereszteknél eddig több megemlékezést szervező román nacionalista szervezetek elutasítják a keresztek eltávolításáról szóló bírósági döntést. Mihai Tarnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) szervezet elnöke saját közösségi oldalán közzétett 38 perces videóban hívta Úzvölgyébe társait, hogy megakadályozzák a betonkeresztek lebontását. Ott leszek, nem fogom hagyni – jelentette ki Tarnoveanu, aki szerint a keresztek eltávolításával a román katonák lelkét másodszor is megölnék.

George Simion, a Románok Egyesülésért Szövetség (AUR) társelnöke közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy a pénteki bírósági döntés a román hősök iránti tiszteletlenség jele. A romániai bíróságok a napokban két jogerős ítéletet is hoztak az úzvölgyi katonatemető kapcsán: pénteken a Bákói Táblabíróság jogerősen kimondta, hogy el kell távolítani a sírkertben felállított betonkereszteket, míg kedden a Bákó Megyei Törvényszék jogerősen törölte Dormánfalva városnak a sírkert fölötti tulajdonjogát, hogy azt a saját nevére telekkönyveztette.

2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.
Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akiknek a névsorát felolvasták a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremónia részeként. A nacionalista temetőfoglalók azóta többször szerveztek koszorúzásokat a temetőben azoknak a román katonáknak, akik – immár a hivatalos román álláspont szerint – nem is ott nyugszanak.

(MTI)

Fotó: Vasarnap.hu / Szennyes Krisztián