Putyin halála sem vetne véget a háborúnak
Ha Putyin hirtelen meghalna, akkor is viszonylag gyorsan sikerülne egy törvényes hatalmi átmenetet végrehajtani – nyilatkozta lapunknak Kosztur András a XXI. Század Intézet vezető kutatója.
– Ezzel pedig az európai érdekek és geopolitikai szándékok beszorulnának.
– Pontosan. Ebben azonban sok újdonság nincs, hiszen gyakorlatilag 1945 óta az európai országok nem teljesen urai a saját külpolitikájuknak. Nyugat-Európa folyamatosan az Egyesült Államok irányvonalát követte a hidegháborúban és annak végeztével is. Mindez a mai napig is így van. Washington diktálja az ütemet, az európai országok pedig többnyire csak arra tudnak törekedni, hogy ezen a kereten belül a saját érdekeiket valamennyire érvényesítsék.
Hogy ezt mennyire erélyesen és markánsan teszik, az persze országonként eltér.
Az azonban látható, hogy Európa nagyobb államai sem tudnak ténylegesen önálló külpolitikát folytatni. Németország és Franciaország is arra van kényszerítve, hogy az amerikai irányvonalat kövessék akkor is, ha ezt nem igazán szeretnék. 
– Mi lehet az Amerikai Egyesült Államok célja a háborúval és Európával?
– Közel egy éve tart az orosz-ukrán háború, de nem ismerjük pontosan azt, hogy ezzel a konfliktussal valójában mit is szeretnének elérni az amerikaiak. Jelenleg úgy tűnik, hogy a háború folytatása a céljuk jelentős eszkaláció nélkül.
Elsődleges amerikai érdek az orosz hadsereg lekötése és az, hogy erőik folyamatos veszteségeket szenvedjenek el.
Emellett azonban látszik, hogy nem akarnak további eszkalációt és valószínűleg azt sem, hogy a NATO közvetlen beavatkozására kerüljön sor. Az is megtapasztalható volt az elmúlt hónapokban – amikor felmerült annak a lehetősége, hogy a helyzet esetleg túlléphet egy bizonyos kereten –, hogy a nyugat mindig hátrált egy picit. Emellett viszont nem lépnek ki teljesen a konfliktusból, továbbra is küldik az újabb és újabb fegyverszállítmányokat. Ennek hatására a háború jelenleg relatíve „alacsony intenzitással” folyik és ezt is szeretnék fenntartani. Az elhúzódó válság pedig nem Európa érdekeit szolgálja.
– A háború „alacsony” intenzitású menete elegendő lehet-e arra, hogy Ukrajna győzelmet arasson?
– Erre nincs válasz, mint ahogy arra sem, hogy van-e értelme ilyen léptékű nyugati beavatkozásnak, vagy sem. Egyértelmű, hogy Európa számára ez a konfliktus nagy „előnyöket” nem hozhat, függetlenül attól, hogy mi is lesz a kimenetele.
Ha Oroszország nyer, akkor annak minden bizonnyal következményei lesznek, legalábbis azon országok esetében, akik élesen szembekerültek Oroszországgal.
Amennyiben viszont Oroszország veszít, akkor sem feltétlenül várható, hogy ez bármiféle közvetlen előnnyel járna Európa népei számára. Nem valószínű, hogy Oroszország akkora vereséget szenvedne, amely során a nyugati országok az energiahordozói fölött is megszereznék az ellenőrzést, de ha így is lenne, az Egyesült Államok továbbra sem fogja engedni, hogy Európa függetlenítse magát az amerikai energiahordozóktól. Összesítve elmondható, hogy ebből a háborúból Európának semmilyen előnye nem fog származni.
– A háború kitörése óta Vlagyimir Putyin egészségi állapotáról sokféle szóbeszéd kering. Ha egy ilyen kiélezett helyzetben megszűnne a vezetés, akkor a háború előbb befejeződhetne?
– Alapvetően nehéz megmondani, hogy egy ilyen forgatókönyv esetén mi történne. Valószínű, hogy éppen a kiélezett külpolitikai helyzet miatt relatíve gördülékenyen menne végbe a hatalomátadás még akkor is, ha egy ilyen esemény váratlanul történne.
Azaz, ha hirtelen meghalna az orosz elnök, akkor is viszonylag gyorsan sikerülne egy törvényes hatalmi átmenetet végrehajtani.
Jelenleg, ha az elnök nem tudja ellátni a funkcióit akkor a miniszterelnök, Mihail Misusztyin venné át ideiglenesen a feladatait. Ő egy viszonylag szürke figura, bizonyára csak ideiglenesen lenne vezető pozícióban, még annak ellenére is, hogy egyébként népszerű politikus Oroszországban. A folytonosság azonban a választásokig biztosítható lenne, és ez alkalmat teremtene arra, hogy „csendben” döntsenek a tényleges utódlás kérdéséről. Összességében nem hiszem, hogy érdemi változást jelentene Oroszország külpolitikája szempontjából az, ha Putyin meghalna.
Tóth Gábor
A címlapképen Vlagyimir Putyin orosz elnök egy tanácskozáson vesz részt a moszkvai Kremlben 2022. augusztus 2-án. Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Pool/Pavel Birkin
