Menczer Tamás: Nem tekintjük elhibázottnak a keleti nyitás politikáját
Menczer Tamás külkapcsolatokért felelős államtitkár volt a Scruton vendége, aki Tompos Mártonnal, a Momentum politikusával beszélgetett a keleti nyitás politikájáról.
„Nem tekintjük elhibázottnak a keleti nyitás politikáját, sőt, helyes politikának tekintjük” – szögezte le az államtitkár. Kiemelte, hogy a külgazdasági fókuszú külpolitika nem magyar találmány, hiszen Hillary Clinton, aki nem vádolható jobboldali elhajlással, azt írja a könyvében, hogy az erős országok külgazdasági fókuszú politikát folytatnak, és az Egyesült Államoknak is így kell tennie.
Hozzátette, hogy a cél természetesen nem az volt, hogy nyugati irányba csökkenjen az export, esetleg ne növekedjen, hanem az, hogy keleti irányba is legyen egy emelkedő tendencia. Menczer szerint ez nem kudarc, hanem siker, hiszen 44 százalékkal nőtt a keleti országokba irányuló export, ráadásul az elmúlt négy évben folyamatosan 100 milliárd euró felett volt a magyar kivitel, ezzel pedig a legjobb 35 ország közé kerültünk a világon.
Természetesen nyugati irányba is folyamatosan nőtt az exportunk. A keleti nyitás nem nyugati zárást jelent, mint ahogyan ezt sokszor elmondtuk, hanem azt jelenti, hogy minden irányba építünk ki gazdasági kapcsolatokat
– húzta alá. 
Emlékeztetett, hogy nem csak keleti, de déli nyitási politika is létezik, mi minden irányba, minden relációban, minden partnerrel igyekszünk a diplomáciai, kulturális és politikai kapcsolat mellett gazdasági kapcsolatokat is kiépíteni és folytatni.
Tompos Márton ezzel szemben úgy gondolja, hogy Magyarország gesztusokat tett például Oroszország felé a keleti nyitás jegyében, amelyek kapcsán fel kell tenni a kérdést, hogy mennyire fizetődtek ki. Kína kapcsán pedig felhozta, hogy az, hogy bizonyos szerződéseket nem lehet nyilvánosságra hozni, azt mutatja, hogy a politikai és a biztonsági ára az ilyen autokráciákkal való együttműködésnek kifejezetten magas.
A keleti nyitás önmagában egy üdvözlendő törekvés, de úgy gondoljuk, hogy az a politikai ár, amelyet az ország fizet, túl magas. Vannak olyan történetek, amik olyan szintű politikai árat feltételeznek az orosz és kínai kapcsolatokban, amelyekkel nehéz azonosulni, amelyeket nehéz elfogadni.
– fogalmazott. A Momentum javaslata az lenne az exportbővítésre, hogy elsősorban itthon kell rendet tenni – oktatásban, egészségügyben, adópolitikában. Véleményül szerint, ha Magyarország képes lenne stabil környezetet teremteni, az elég alap lenne a vállalatoknak, hogy beruházzanak itthon.
A keleti nyitás kapcsán szóba került az elmúlt napok egyik legfőbb kérdése, amely kapcsán az államtitkár felidézte, hogy mi történt Németországban: a CATL megnyitotta új akkumulátorgyárát. Ugyanaz a vállalat, amely Debrecenben is befektetni kíván, azonban ellenállásba ütközött. Németországban más fogadtatása volt, annak ellenére, hogy kínai cégről van szó.
„Az első európai gyárát hol hozta létre? Németországban, Türingiában. Milyen kormány van Türingiában? Szocialista-zöld. Mit csinálnak ők az átadón? Tapsolnak.”
Menczer Tamás aláhúzta, hogy természetesen elvitathatatlan joga minden Debrecenben élő embernek, hogy tisztességes válaszokat kapjon a kérdéseire, azonban véleménye szerint nem megalapozott az akkumulátorgyárak elleni hisztériakeltés, főleg úgy, hogy a zöld és baloldali politikusok máshol, például Németországban üdvözlik ezeket a beruházásokat. Ez egészen izgalmas politikai kérdéseket vet fel.
A beszélgetés másnapján Budapestre érkezett Bagdad Amrejev, a Türk Befektetési Alap elnöke, akinek a látogatása kapcsán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is kitért a keleti nyitás fontosságára, kiemelve, hogy 2010-ben sokan nagyképű lesajnálással vették tudomásul, hogy Magyarország két lábon kíván állni.
Ma már a helyzet az, hogy a keleti vállalatok sokkal több beruházást hajtanak végre világszerte, mint a nyugatiak. A tendencia Magyarországon is hasonló, ugyanis 2019 óta minden évben keletről érkezett a legtöbb beruházás.
Mi itt, Magyarországon, a beruházások és a befektetések ösztönzésének elkötelezett hívei vagyunk, hiszen beruházásokkal lehet munkahelyeket teremteni, beruházásokkal tudjuk fenntartani a teljes foglalkoztatást, és beruházásokkal tudjuk elkerülni az Európára leselkedő recessziós veszélyt
– tette hozzá a külügyminiszter.
Fotó: Szennyes Krisztián/Vasarnap.hu
