48 perc: Orosz előretörés várható a fronton a Nyugat támogatása ellenére is?

A háború jelen állása és az esetleges offenzívák megindítása is szóba került a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsor csütörtök esti adásában, melynek vendégei Stier Gábor, a moszkvater.com főszerkesztője, Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője és Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója voltak.

A hirado.hu összegzése szerint Lánczi Tamás azzal indította a beszélgetést, hogy sokáig úgy tűnt, mintha a háború egy kevésbé látványos időszakába ért volna, most viszont felgyorsultak az események, a felek mozgósítanak, a Nyugat pedig nehézfegyvereket küld. Stier Gábor szerint az elmúlt hetekben a vihar előtti csend állapotát láttuk. Várható volt, hogy a fagyok beálltával valamelyik fél offenzívát indít. Az ukránok esetében Zaporizzsja és Harkiv lehetett volna célpont, azonban Zaporizzsjánál az oroszok előretörtek, átvették a kezdeményezést, míg az ukrán sereg ide-oda rohangál. Kevés az ember és még az orosz offenzíva meg sem indult, lehet nem is fog, de a nyomás fokozódik orosz részről, a felőrlés taktikáját alkalmazzák.

Bendarzsevszkij Anton arról beszélt, hogy nem tudni, hogy az oroszok más térségekben is terveznek támadást vagy továbbra is a Donbasz térségére koncentrálnak. Ez az egyetlen hivatalosan is elismert felszabadítandó terület az orosz vezetés részéről. Donbasz jelentősége szimbolikus, hiszen a konfliktus a Krím mellett ebben a térségben indult, itt ásta be magát a két fél. Orosz részről az elmúlt nyolc év kiteljesedése zajlik a Donbasz elfoglalásának próbájával.
Horváth József úgy vélekedett, hogy az ukránok az elmúlt hónapokban csak szavakban foglalták el a területeket, míg az oroszok viszik a frontra a besorozott katonákat és egyre modernebb fegyvereiket. Jól látható, hogy miközben az oroszok a Donbaszra koncentrálnak, addig az Egyesült Államok sem marad tétlen, hiszen Romániába vezényeltek csapatokat és igyekeznek felderíteni, hogy az orosz légierő mikor indul meg. Lánczi Tamás rámutatott, hogy a felek a másik óriási veszteségeiről számolnak be, de mi lehet a valóság – tette fel a kérdést.

Bendarzsevszkij Anton szerint az ukránok által hangoztatott számok túlzóak, körülbelül hasonló veszteségek lehetnek mindkét oldalon. Időszakosan változnak, hogy ki veszít éppen több katonát, de összességében paritásban vannak a felek. Stier Gábor úgy látja, hogy az ukrán veszteségek az orosz dupláját teszik ki, ezzel utalt Ursula von der Leyen rövid úton eltávolított videójára, melyben az ukrán veszteségekről szólta el magát. Az oroszok élőereje hatalmas, de nem akarják az egészet bevetni, ez látszik, míg az ukránoknál hiány van. Az anyagháborúban Ukrajna a Nyugat hathatós támogatásával lehet, hogy jól áll, de az orosz hadiipar is csúcsra van járatva. Horváth József arra emlékeztetett, hogy Von der Leyen előtt a Pentagon is hasonló mértékű ukrán veszteségekről számolt be. A szakértő szerint ugyanakkor az orosz veszteségeket sem érdemes alábecsülni.

Lánczi Tamás felidézte a kárpátaljai kényszersorozásokat, bár ez a tevékenység az egész országban zajlik. Arról kérdezte vendégeit, hogy mennyire lehet igaz, hogy kifejezetten magyarokat akarnak a frontra küldeni. Stier Gábor feltételezte, hogy a jelenlegi ukrán vezetésnek az nincs ellenére, hogy magyarokat küldjenek a frontra, de egyébként is súlyos emberhiánnyal küzdenek. Horváth József arra mutatott rá, hogy már a Római Birodalom is a provinciák népét használta elsődlegesen és Ukrajnában is viszik a magyarokat, de a helyzet valóban annyira súlyos, hogy mindenkit lasszóval próbálnak megfogni, de ezzel legfeljebb többen lesznek, nem pedig erősebbek.

(MTI)

A címlapképen Ukrán katonák egy BM–21 Grad típusú rakéta-sorozatvetõvel lõnek orosz állásokat a frontvonalon, a Donyecki területen levõ Bahmut közelében 2022. november 24-én.
MTI/AP/Libkos