Szíria új katolikus érseke közel öt hónapig volt az Iszlám Állam fogságában
Jacques Mourad atyát január 7-én nevezte ki Ferenc pápa a szíriai Homs érsekévé. Az egyházi vezető arról beszélt a Catholic News Agencynek, hogyan került korábban az ISIS fogságába, és hogy tanult meg ott megbocsátani az őt bántalmazóknak.
A januárban Homs érsekévé kinevezett Jacques Mourad a CNA spanyol nyelvű hírportálnak adott interjút, amelyben elmondta: elrablásuk után a dzsihadisták az iszlám hitre akarták téríteni őt és társát. A halálos fenyegetések ellenére a keresztények elég bátrak voltak ahhoz, hogy tanúságot tegyenek hitükről – idézi fel a pap az interjúban.
Hozzátette, bármekkora veszélyben is volt az életük, arra gondoltak: „Jézus tanítványai vagyunk, akit értünk megfeszítettek és feltámadt”. Mourad kiemelte, hogy a fogságban tanulta meg, milyen a „valódi, szívből jövő megbocsátás”.
„Az egyik dzsihadista úgy döntött, hogy megöl engem. Egy kést szorított a nyakamhoz, és megfenyegetett” – mondta.
„Nem voltam dühös, nem éreztem gyűlöletet az elrablóm iránt” – jelentette ki, de elismerte: „magamat is megleptem, mivel normális esetben, ha valaki arcon üt, visszaütök, de abban a pillanatban semmi gonosz érzésem nem támadt”.
Az érsek szerint ez a valódi, Istentől jövő megbocsátás, amit ő akkor és ott megtapasztalhatott.
Jacques Mourad-ot 2015. március 21-én, a vele egy helyen szolgáló kispappal együtt rabolták el iszlám fegyveresek a szíriai Mar Elian Kolostorból.
Mourad elmondta, azóta is minden nap imádkozik a fogvatartóikért.
„Azért imádkozom, hogy Isten megbocsásson nekik, mert ő az, aki meg tud szabadítani a bűneinktől”.
Két évig érsek nélkül
A homsi érsekségnek azóta nem volt vallási vezetője, hogy Théophile Philippe Barakat érsek 2020 júniusában meghalt.
„A helyieknek fontos, hogy ilyen hosszú várakozás után újra van érsekük, aki folytatja elődje küldetését a hívekkel együtt, akik az évek során mindvégig kitartottak Krisztus mellett”.
Hozzátette, a hívek többsége mezőgazdaságból él, mindig is sokat kellett nélkülözniük, de most még rosszabb anyagi helyzetben vannak. Szíriában a válság még 2011-ben kezdődött az „arab tavasz” tiltakozásai közepette, amely a térségben több ország uralkodóinak megdöntéséhez vezetett.
A Bassár el-Aszad szíriai elnök távozását követelő tüntetésekhez olyan muszlim terrorista csoportok csatlakoztak, mint az Al-Kaida és az Iszlám Állam. Az erőszak polgárháborút robbantott ki, Oroszország és Irán a szíriai kormány szövetségese, Törökország pedig ellenfele lett.
A háborúban több százezren haltak meg, és bár a konfliktus az utóbbi időszakban alábbhagyott, a gazdasági válság még mindig súlyosan érinti az egész országot, az ott élőket.
Az érsek azt is elmondta, hogy az egyház igyekszik mindenkinek segíteni a nehéz időkben. Egy olyan országban, ahol a keresztények és a muszlimok együtt élnek, a többi vallás tagjaiért is felelősséggel tartozik az egyház.
Forrás: Catholic News Agency
A címlapkép forrása: ACN
