Az EU további 500 millió eurót biztosít Ukrajna katonai támogatására

Az uniós tagállamok külügyminiszterei politikai megállapodást értek el az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatás hetedik részletéről, amely 500 millió eurót biztosít Kijevnek és további 45 millió eurót az uniós katonai misszió által kiképzés alatt álló ukrán erőknek – jelentette be Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikáért felelős uniós biztos hétfő este.

Borrell az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón elmondta: a támogatás jóváhagyása által az európai békefenntartási mechanizmus keretében nyújtott teljes katonai segítségnyújtás 3,6 milliárd euróra emelkedik. Leszögezte:

Ukrajnának meg kell nyernie ezt a háborút, és ezt a célt az EU lehető legerősebben támogatni fogja.

„Oroszország a háborúzás és a nemzetközi jog megsértésnek oldalán áll, Ukrajna pedig a béke mellett és kezdeményező szerepet vállal e tekintetben. Nem tapasztalunk valódi hajlandóságot Moszkva részéről az igazságos és fenntartható béke megteremtésére” – jelentette ki Borrell.

Azt is elmondta, hogy az EU már dolgozik az ENSZ-szel közösen a háborús bűnökért való felelősségre vonás mechanizmusain és az együttműködés középpontjában a Nemzetközi Büntetőbíróság kulcsfontosságú szerepének megőrzése áll. Felhívta a figyelmet, hogy az uniós tagállamok az elszámoltatás első lépéseként nagymértékben támogatják nemzetközi ügyészség létrehozását Hágában.

Borrell kitért az orosz földgázra és kőolajra vonatkozó uniós szankciókra is. Véleménye szerint „nagy csapást jelent az ország pénzügyi stabilitására”, hogy az orosz olajat hordónként 40 euróért, áron alul, közel 50 százalékos kedvezménnyel adják el, főként Indiának és Kínának.

Azt is mondta, hogy Németország nem blokkolja a Leopard harckocsik Ukrajnába küldését.

Valerij Geraszimov: Az egész Nyugat áll szemben Moszkvával

Gyakorlatilag az egész Nyugat áll szemben Oroszországgal az ukrajnai „különleges hadműveletben” – jelentette ki Valerij Geraszimov hadseregtábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke az Argumenti i Fakti című lapnak adott, a hírportálon hétfő éjjel megjelent interjúban.

„Ilyen szintű és intenzitású katonai műveletekkel a modern Oroszország még nem találkozott. Országunk és fegyveres erői ellen ma gyakorlatilag az egész Nyugat lép fel”

– mondta Geraszimov.

Kitért rá, hogy a helyzet stabilizálása, az új (Ukrajnától elcsatolt) területek védelme és a támadó műveletek végrehajtása érdekében a vezérkarnak részleges mozgósítást kellett végrehajtania. Ilyen lépésre a Nagy Honvédő Háború óta nem volt példa.

Elismerte, hogy az orosz mozgósítási rendszer nem idomult teljes mértékben az új, korszerű gazdasági viszonyokhoz, „ezért mindent menet közben kellett kijavítani”. Közölte, hogy

a régiókkal együttműködve 300 ezer embert állítottak fegyverbe.

Geraszimov, akit január 11-én neveztek ki az Ukrajnában harcoló egyesített csapatcsoport parancsnokává, azt hangoztatta, hogy az orosz vezérkar mindent megtesz a „különleges hadműveletnek” a főparancsnok (Vlagyimir Putyin elnök) által meghatározott céljainak elérése, valamint a létező katonai fenyegetésekből kiindulva az ország katonai biztonságának biztosítása érdekében.

(Forrás: MTI)

A címlapképen Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője sajtótájékoztatót tart az Európai Unió Külügyminiszteri Tanácsának ülése után Brüsszelben 2023. január 23-án. Forrás: MTI/EPA/Stephanie Lecocq