Sokkoló mértékben szenved Európa az energiaválságtól

Két olyan kutatás is napvilágot látott ugyanis a múlt héten, amely tűpontosan bemutatja azt, hogy kinek is fájnak valójában a szankciók. Az elsőt a Századvég készítette és az derül ki belőle, hogy az európai lakosok nagyjából egynegyede fűtési nehézségekkel küzd. Ez azt jelenti, hogy

ma Európában több, mint 100 millió ember van, aki anyagi okokból nem engedheti meg magának, hogy olyan meleg legyen a lakásában, mint amilyet szeretne.

Ez a szám önmagában is döbbenetes, de még fájóbb úgy, ha mellétesszük, hogy egy évvel korábban a probléma csupán az Uniós polgárok 6,9%-át, nagyjából 30 millió embert érintett. 12 hónap leforgása alatt tehát 70 millióval nőtt azok száma, akik nem tudják megengedni maguknak, hogy meleg legyen az otthonukban. Érdemes egy pillantást vetni a tagállami megoszlásra is. Az úgynevezett energetikai szegénység a görögöket érinti leginkább: ott 56% válaszolt úgy, hogy anyagi okokból nem tudja kellő mérkékben felfűteni otthonát. Ugyanez az arány Portugáliában és Franciaországban 34%, Hollandiában 31% és még Németországban is lakosság 24%-át, vagyis körülbelül 20 millió embert érint a probléma. 

Magyarországon viszont csupán a háztartások 14%-a él energetikai szegénységben, ennél arányaiban kevesebben csak a finneknél küzdenek fűtési nehézségekkel.

Az európaiak életszínvonalának drasztikus romlása rajzolódik ki az Eurobarométer legfrissebb tanulmányából is. Ebből ugyanis az derül ki, hogy 6 százalékponttal, vagyis körülbelül 24 millió fővel nőtt azon európaiak száma, akiknek időről időre, vagy folyamatosan gondot okoz a rezsiszámlák befizetése. Ez az arány jelenleg így 39%, vagyis 160 millió európai nem tudja időben és pontosan befizetni a rezsiköltségeit. A jövőt érintő kilátások pedig még rosszabbak. 

A megkérdezettek 46%-a nyilatkozott úgy, hogy már tavaly is romlottak az életkörülményei és idén azok további romlására számít. 39% pedig azt válaszolta, hogy bár tavaly még nem érzékelt változást, idén biztosan rosszabbul fog élni, mint eddig.

Ez pedig igazán döbbenetes, hiszen azt jelenti, hogy az európaiak 85%-a látja úgy, hogy a háború, valamint az elhibázott brüsszeli szankciós politika okozta energiaválság miatt rosszabbra fordul a sorsa. Ebből kiindulva pedig már meg sem lepődünk azon, hogy egy év alatt 11 százalékponttal, 51%-ra nőtt azok aránya, akik szerint az Európai Unió rossz irányba halad. 

Persze ne legyenek kétségeink: a megélhetési válság nem a szankciókat kivető brüsszeli bürokratákat érinti, hiszen ők továbbra is 22 fokban ücsöröghetnek a kényelmes irodáikban, mit sem törődve a költségeikkel. És abban is biztosak lehetünk, hogy ők

továbbra is úgy gondolják, hogy a szankciók megtartása sőt, kiterjesztése az Európa előtt álló egyetlen helyes út. Hogy közben a saját lakosságuk ebbe belerokkan? Betudják úgynevezett járulékos veszteségnek.

Közben persze a szankciókkal gyengíteni kívánt Oroszország köszöni szépen, jól van. Múltkor több szankciópárti weboldal is azzal próbálta bizonyítani az intézkedések sikerességét, hogy leírta: az orosz költségvetés hiánya tavaly már 2,3% volt. Az érvelés ugyanakkor nevetséges. Gyanítom ugyanis, hogy az európai országok többsége a jelenlegi helyzetben két kezét összetenné, ha csak ekkora lenne a költségvetési deficit. 

Az eddig leírtak fényében azt gondolom, hogy nyugodtan kijelenthetjük: ekkora különbség talán még sosem volt a brüsszeli elit és a tagállami polgárok véleménye, élethelyzete között. Ennek pedig a 2024-es európai parlamenti választáson akár földrengésszerű hatása is lehet. Persze

az sem mindegy, hogy az egyes tagállamok hogyan igyekeznek megkönnyíteni saját lakóik életét a nehéz helyzetben. Ebből a szempontból pedig Magyarország a statisztikák szerint is élen jár.

A Századvég felméréséből ugyanis jól látszik, hogy a fűtési nehézségeket illetően Magyarország érintettsége a második legkisebb. Az Eurobarometer felméréséből pedig az derül ki, hogy a magyarok 70%-ának sohasem volt gondja a számlák befizetésével. Ez a hetedik legmagasabb arány az Unióban, a sorban pedig olyan országok is utánunk vannak, mint Ausztria, Franciaország, Belgium, vagy épp Írország. A magyar kormány tehát ismét úgy védi az embereket az energiaválság káros hatásaitól, ami egész Európa számára példaértékű lehet.