Szülővárosában, Losoncon temették el a decemberben 77 éves korában elhunyt Duray Miklós politikus, író, egyetemi tanárt kedden. A felvidéki magyar közösségi és politikai élet meghatározó alakjától tisztelői a közösségi célokra felújított losonci zsinagógában vettek végső búcsút, majd a volt református temetőben, öt éve elhunyt felesége mellett helyezték örök nyugalomra.
A közéleti búcsúztatáson és az ökumenikus gyászszertartáson magyarországi és szlovákiai közéleti személyiségek is elbúcsúztak a hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Duray Miklóstól. Részt vett a szertartáson Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó, Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, és Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke is.
Losonc, 2023. január 17.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (elöl, b3) és felesége, Lévai Anikó (b4), Kövér László, az Országgyûlés elnöke (b2), Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezetõ államtitkár (b), mögöttük Szili Katalin határon túli autonómiaügyekért felelõs miniszterelnöki megbízott (második sor, b) Duray Miklós felvidéki magyar politikus, író és egyetemi tanár gyászszertartásán a losonci zsinagógában 2023. január 17-én.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Duray Miklós ravatalánál Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke gyászbeszédében azt mondta, Duray Miklós életműve arról tanúskodik, hogy idegeibe mélyen beivódott a magyarságérzet, a kudarcok, a börtön, a zaklatások sem tántorították el a politikától. Megfogalmazta, hogy aki a trinoni határon túl éli át a fordulatokat, annak mindent kétszeresen kell elszenvednie, és mint mondta, Duray Miklós folyamatos, hosszú szabadságküzdelmet vívott a magyar nyelvű, magyar népközösség jövőjéért.
Gyurcsík Iván, az Együttélés Politikai Mozgalom egyik alapítója a kisebbségi jogok védelmezőjének, a bátorság és a kiállás megtestesítőjének, mércének és értékteremtőnek nevezte Duray Miklóst, aki geológusként vizsgálta a felszín alatti folyamatokat, és ezt tette közéleti emberként is. Jogvédői munkája eredménye, hogy nemzetközi üggyé vált a felvidéki magyarság ügye. Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke szavai szerint Duray Miklóst nem lehet pótolni, egyedi személyiség, bátor, szókimondó ember volt, akivel lehetett vitázni, lehetett egyet nem érteni, de nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Elmondta, hogy Duray Miklós kórházi ágyán is közösségi kérdésekről érdeklődött.
Forró Krisztián, a felvidéki Szövetség párt elnöke úgy fogalmazott, nagyon kell szeretnie szülőföldjét annak, aki áldozatot hoz érte, Duray Miklós ilyen volt.
hirdetésKövetkezetes kiállása sokunkat szembesít saját gyengeségeinkkel
– mondta, Duray üzenetének nevezve, hogy ne adják fel a kisebbségi jogokért folytatott küzdelmet. Gubík László, a Szövetség a Közös Célokért szervezt elnöke személyes hangú gyászbeszédében közéleti nagyapjának nevezte Duray Miklóst, és mint mondta, a lehető legtöbb fiatallal próbálta megismertetni, hogy tudatosodjon bennük, mindannyian Duray Miklós unokái vagyunk. Egyedi, megismételhetetlen közéleti tevékenység az övé – mondta az elnök, aki fontosnak tartotta, hogy a tőle búcsúzók azonnal Esterházy János, a felvidéki magyarság egykori politikai vezetője mellett helyezték el Duray Miklóst a felvidéki pantheonban. A gyászbeszédek után tartott ökumenikus szertartást Zsidó János katolikus esperes és Somogyi Alfréd református lelkész végezte. A szertartás végén a résztvevők a magyar Himnuszt énekelték el.
A gyászmenethez a család csatlakozott elsőként, majd a közjogi méltóságok és a magyarországi diplomácia képviselői. A sírba helyezésre és az elhantolásra szűk családi körben került sor. A gyászolók egy szál virággal rótták le kegyeletüket. A család azt kérte, hogy a csokrokra, koszorúkra szánt összeget a ravatalozóban elhelyezett perselybe tegyék, az adományokkal a sérült és egészségkárosodott gyerekeket segítő Carissimi Nonprofit Alapot szeretnék támogatni.
