Szijjártó Péter: Amikor igazán nehéz helyzet van, mindig a keresztény értékekhez kell viszonyulni

A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) új, fiataloknak szóló közéleti rendezvénysorozatot indított Kerkai Jenő Est néven azzal a céllal, hogy megszólítsa a fiatalokat, ráirányítva figyelmüket a legfontosabb közéleti kérdésekre. Az első rendezvény meghívott vendége Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter volt, akivel az est háziasszonya, Földi-Kovács Andrea közel 150 fiatal előtt beszélgetett kereszténydemokrata politikáról, aktuális kérdésekről.

A beszélgetés első felében olyan kérdések kerültek szóba, amelyek arra vonatkoztak, hogy Szijjártó Péternek mit jelent a kereszténydemokrácia 2023-ban, vagy éppen az, hogy lehet-e a mai fiatalok számára is vonzó ez a politika irányzat, majd a későbbiekben az aktuálpolitikáról is szó esett.

A külügyminiszter elmondta, hogy számára már a fidelitasos korában is fontos volt, hogy legyen egy szövetségük az IKSZ-szel, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetséggel, ugyanis „egy alapvetően vallásos, katolikus, mondhatni egyházias közegből” jön.

„Engem mindig is szigorúan vallásos módon neveltek, tehát a gyerekkoromban sem volt az kérdés, hogy pénteken hittanra megyünk, szombaton/vasárnap templomba megyünk, aztán a bencésekhez járok gimnáziumba”.

Hirdetés

Bár riadalmat kelteni nem akart, azt azért kifejtette, hogy reálisan nézve az idei év forgatókönyveit, az várható, hogy nem lesz könnyebb, mint a tavalyi, ugyanis rendre kiderül, hogy azt a válságot, amiről azt hittük, hogy már ennél nehezebb nem lesz, mindig meghaladja a következő – ekkor van arra szükség, hogy az iránytű jó irányba mutasson, hogy ne tévesszük el az utat.

„Amikor igazán nehéz kérdések, helyzetek vannak, dilemmák vannak, akkor mindig a kereszténységhez, a keresztény értékekhez kell viszonyulni, annál kell lehorgonyozni.”

„Ha olyan döntéseket hozunk, amelyek kiállják a kereszténydemokrácia, a kereszténység, a keresztény megközelítés próbáját, akkor egészen biztosan nem tévedhetünk nagyot. Tehát a keresztény értékekhez való ragaszkodás, a kereszténydemokrácia mint politikai irányzat erősítése 2023-ban is rendkívül fontos lesz” – emlékeztetett.

A tárcavezető arról is ejtett pár szót, hogy bár az általános vélekedés az, hogy a fiatalokat egyáltalán nem érdekli a vallás, neki más most a tapasztalata, ugyanis úgy látja, hogy míg 10-12 évvel ezelőtt az adventi rorátékon tényleg nagyon kevesen voltak, ráadásul többnyire idősek, addig legutóbb tele voltak a templomok, ráadásul fiatalokkal, családokkal és gyerekekkel is – még reggel hatkor is.

„Nekem a tapasztalásom az , hogy ma Magyarországon a keresztény értékrendhez, a kereszténységhez, a keresztény hithez való ragaszkodás a fiatalok körében egyre nagyobb teret hódít. Persze ezt a mainstream nem akarja látni. A mainstream azt akarja, hogy arról szóljon minden, hogy minden, ami konzervatív, minden, ami a valláshoz kötődik, minden, ami keresztény, az lefele ível, annak a népszerűsége már a múlt, és igazából, ami újszerű, ami mainstream, az a menő, és a fiatalok is ezt gondolják.

Szerintem nem ez az igazság, tehát ha valaki nem a percepcionális szintet, hanem a valóságot nézi, akkor hála a jó Istennek, az látszik, hogy a kereszténységhez, a keresztény értékekhez, a hithez való ragaszkodás egyfajta reneszánszát éli” – véli Szijjártó Péter.

Majd kitért arra is, hogy mi a helyzet a politikában, és felidézte, hogy mit tanult meg a bencés atyáktól arról, hogy milyen a jó keresztény ember a közéletben:

„A politikában szerintem nekünk nem szabad visszahúzódónak vagy túlságosan szelídnek lenni akkor, amikor az értékeink képviseletéről van szó. Mert világosan látszik, hogy a mainstream, az erőszakos szekularizáció, a hit erőszakos háttérbe szorítása, és annak képviselői nagyon hangosak, nagyon bátrak és nagyon büszkék. Nekünk is hasonlóan kell eljárni. Még emlékszem arra, amikor a bencéseknél azt mondták nekünk az atyák, hogy a jó keresztény emberben van igyekezet, van szándék, vágy, hogy részt vegyen a körülötte lévő világ alakításában, és nem az a jó keresztény, aki homokba dugja a fejét és csak a maga kis mikrokörnyezetére koncentrál, hanem aki nyitott a világra, és a világ jobbá tételét is a zászlajára meri tűzni” – tette hozzá.

Földi-Kovács Andrea kérdésére válaszolva reagált arra az ügyre, amikor Orbán Viktor miniszterelnököt éppen rorátéról kijövet állította meg egy újságíró, és elmondta, úgy véli, szerinte egy-két hittanóra nem ártana egyes újságíróknak sem, és a lelki üdvükre válna azoknak a templom közelsége, akik ilyen helyzetben kérdeznének. Hozzátette, hogy 10-12 éve az ilyen még elképzelhetetlen volt, de mára már, úgy tűnik, ezek az erkölcsi visszatartó gátak leomlottak.

Szijjártó Péter szerint egyes újságíróknak nem válna hátrányára egy-két hittanóra

Ezek után pedig rátért a külpolitikai kérdésekre, és a szomszédban zajló háborúhoz kötődő tárgyalások kapcsán elmondta, hogy egyik fél sem akar engedményeket tenni, ugyanis „senki nem akar gyengének látszani. Persze kérdés az, hogy mi vagy ki a gyenge. Mert szerintem az az erős, aki most tud egy olyat lépni, ami akár a saját gyengeségéről állíthat ki egy képet egy rövid időre, de hosszú távon az jelenti a megoldást. Tehát szerintem, ha valamelyik fél azt mondaná, hogy én készen vagyok leülni feltételek nélkül tárgyalni, akkor a másik nem nagyon lenne abban a helyzetben, hogy azt elutasítsa. De egyelőre egyik fél részéről sem látszik annak a szándéka, hogy ezt a mondatot elmondja”.

Felidézte azt az esetet, amikor november közepén rakéta csapódott be Lengyelországban, és fennállt annak a kockázata, hogy eszkalálódik a háború. Akkor kiderült, „hogy a vörös vonal előtt a felelősségteljes politikusok meg tudják őrizni a józan eszüket, de vannak közöttünk olyan sötét erők a világ nyilvánosságában és az európai politikában is, akiknek egyértelműen a céljuk és a szándékuk ennek a háborúnak az eszkalálása. Ők lebuktak, és világossá vált a létezésük”.

A beszélgetés végén kitért arra a kérdésre is, ami mindenkit foglalkoztat: mi a helyzet az energiaellátással Európában, de elsősorban Magyarországon.

„Az a megfigyelésem van az elmúlt hónapokban, hogy a tízmillió szövetségi kapitány országából a tízmillió energetikai szakértő országa irányába kezdünk el mozogni” – kezdte Szijjártó Péter, majd emlékeztetett, hogy az, hogy az ipar, a gazdaság gázfelhasználása egyes helyeken 20 százalékkal csökken, az nem azt jelenti, hogy ezt kiváltották nap-, szél- és vízerőművekkel, hanem azt, hogy recesszióban van a gazdaság.

„Tényleg ezt akarjuk Magyarországon is?” – tette fel a kérdést.

Elmondta, hogy többen jelezték decemberben, amikor beszakadt a gáz ára, hogy most kell gázt venni.

Tudni kell, hogy a gáz ára azért megy le, mert nem tud senki venni, hiszen ilyenkor, „az év ezen időszakában tele vannak a földgáztárolók, tehát nincs hova tenni. A gázvezetékek és interkonnektorok kapacitása le van foglalva, mert megy a kitárolás, tehát nem tudod min keresztül vinni a gázt.

Persze, hogy lemegy a gáz ára, mert ha nem akar senki gázt venni, akkor mitől lenne magas? Majd amikor akarnak venni, akkor meg magasabb lesz. Ez sem egy újkeletű dolog”.

A beszélgetés után a külügyminiszter nem menekülhetett, ugyanis többen megrohamozták, hátha lehet vele közös képet készíteni, és készséggel teljesítette is a kívánságokat. Az est hátralevő részében a Messessippi zenekar előadását hallhattuk, és lehetőség nyílt kötetlen beszélgetésre egy szendvicsvacsora mellett. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség a jövőben is tervezi hasonló estek szervezését, bízva a sikeres folytatásban.