Hornung: Család a jövő egyetlen lehetősége
Kopp Mária professzor asszony születésének 80., valamint halálának 10. évfordulója alkalmából hirdetett Kopp Mária Évet 2022 januárjában a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS). A rendezvénysorozat a Család – Egészség – Közösség című szakmai konferenciával és könyvbemutatóval zárult.
Az eseményen köszöntőt mondott Fűrész Tünde, a KINCS elnöke és Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora. A konferencián nyitóbeszédét Hornung Ágnes, családokért felelős államtitkár tartotta meg, aki hangsúlyozta, hogy a magyar kormány családpolitika célja a családok további erősítése, valamint a fiatalok boldogulása egyszerűbb legyen. A fiataloknak szóló támogatások közül megemlítette a Nemzeti Tehetség Programot, amelynek köszönhetően évente 300–350 ezer fiatal részesülhet támogatásban, az ingyenes kresz- és nyelvvizsgát, valamint a 25 év alattiak szja mentességét, amellyel akár évente 780 ezer forint többletjövedelemhez is juthatnak a fiatalok.
Hornung Ágnes elmondta, hogy a kormány szeretné megadni a lehetőségét annak, hogy ne kelljen választani a tanulás és a család, a munka és a család között. Hangsúlyozza, hogy ezt segíti – többek között – az idén januártól a 30 év alatt gyereket vállaló nők szja-mentessége, a szintén 30 év alatti, a tanulmányaik alatt vagy azok befejezését követően gyereket vállaló nők teljes diákhitel tartozásának elengedése, valamint a babaváró hitel meghosszabbítása 2024-ig.
Hornung Ágnes úgy fogalmazott, hogy a család a jövő egyetlen lehetősége, és mivel történelmi tapasztalat, hogy a magyarok kis nemzetként csak magukra számíthatnak, ezért a megmaradás érdekében cselekedni kell.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a világ és benne Magyarország „egyik válságból a másikba menetel”, ezért is rendkívül fontos eredmény, hogy a családtámogatási rendszert még tovább tudták erősíteni, és már szinte minden élethelyzetre kínálnak megoldást és segítséget.
Fűrész Tünde, a KINCS elnöke a Kopp Mária és munkatársai által 35 éve indított a Hungarostudy-kutatást úgy jellemezte, mint ami a legátfogóbb képet adja a magyarok lelkiállapotáról, a családhoz és a közösséghez való viszonyáról. A legfrissebb, 2021-es felmérés a KINCS és a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének közös munkája, az adatfelvétel során hétezer embert kérdeztek meg, az adatokból pedig 27 tanulmány született, amelyek fontos iránytűként szolgálhatnak a tudományos terület és a politikai döntéshozók számára is – emelte ki az elnök.
Fűrész Tünde röviden ismertette a kutatás eredményeit.
Ennek alapján a magyar fiatalok még mindig kettőnél több gyereket szeretnének, a magyarok a házasságot a legideálisabb együttélési formának tekintik, a párkapcsolati elégedettség szintje a házasok esetében a legmagasabb, a pozitív szülésélmény pedig hozzájárul a további gyerekek vállalásához. A vizsgálat feltárja a gyerekvállalás elutasítása mögötti okokat, és vizsgálja azt is, hogyan ítélik meg a magyarok a családtámogatási formákat. A felmérésben vizsgálták, hogy a magyarok hogyan dolgozták fel a pandémia traumáját, valamint, hogy hogyan alakult a depressziósok aránya a társadalomban.
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora úgy fogalmazott, a család az élet legbecsesebb dolga, a család jelenti gyökerünket, az élet forrását, biztos, szerető hátteret biztosít, ugyanakkor a közösség legkisseb összetartó kapcsa, a társadalom alapegysége, amelyet a nemzet gyarapodásához védeni, támogatni kell.
Ez a lejtmenet az egész magyar nemzet sorsát meghatározhatja
dr. Benda József: Európának nincs alternatívája a populáció leépülése ellen
Címlapkép Facebook / Magyarország Kormánya
