Így készülnek a magyarok 2023-ra: borúlátóbbak, változtatnának, a családba és Istenbe kapaszkodnak
A naptári év beköszöntével a magyar emberek is számot vetettek, és átgondolták azt is, hogy 2023-nak hogyan indulnak neki. A Szent István Intézet arra volt kíváncsi, hogy honfitársaink milyen lelkiállapotban készülnek az új évre, mi a legfontosabb erőforrásuk, kapaszkodójuk, illetve az élet mely területén terveznek változást.
A közvélemény-kutatás első kérdése az emberek hangulatára vonatkozott, ez megmutatta, hogy növekszik azok száma, akik rosszabb lelki állapotban kezdik az évet. Az összes válaszadó 56,2 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a kedélyállapotuk a szokásosnak megfelelő, 8,2 százalék mondta azt, hogy jobban érzi magát, mint általában, azonban náluk négyszer többen tekintenek borúlátóan a jövőbe. 
Ennek az elődleges oka a szomszédban dúló háború és annak következményei miatt érzett aggodalom, második helyen az anyagiak és a munkahely miatti szorongás, míg harmadik helyen a egészséggel kapcsolatos gondok végeztek. 
A kutatás arra is kíváncsi volt, hogy kibe vagy mibe vetik az emberek a bizalmukat, az eredmények pedig azt mutatják, hogy a magyar igenis családbarát nemzet, ugyanis 72,3 százakéban nevezték meg a családot mint legfontosabb kapaszkodót.
A kor előrehaladtával aztán egyre fontosabb szerepet kap a hit és a vallás, a kapaszkodók között második helyen Isten végzett, mindeközben a barátság viszont csak kis mértékben van jelen. A 18-29 éves korosztálynál viszont ez utóbbi a legjelentősebb, míg a 40-49 évesek között mindössze 1,5 százalékban a legfontosabb. 
A településtípusok tekintetében is van különbség, és kiderül, hogy a kisebb településeken, községekben élők számára a család fontossága nagyobb, viszont a barátokra való támaszkodást mindössze 1,9 százalékban tartják fontosnak. Eközben ez az utóbbi adat a fővárosban 6,1 százalék.
A Szent István Intézet kíváncsi volt arra is, hogy a válaszadók mennyire érzik szükségesnek, hogy aktívan változtassanak valamin, ebben az étkezési és sportolási szokások, az emberi kapcsolatok, a kulturális szokások, valamint az online eszközhasználattal kapcsolatos tevékenységek kerültek előtérbe.
A válaszadók legkisebb mértékben az étkezés és a sportolás terén elégedetlenek, a férfiak 38 százaléka, a nők közel 42 százaléka változtatna valamin. A 30-39 év közöttiek több mint fele készül úgy, hogy átrendezi az életét 2023-ban. Az is kiderült, hogy a nők nagyobb arányban terveznek változást, mint a férfiak, az emberi kapcsolatokat kivéve.
A nők és a férfiak között a legnagyobb különbség a kulturális szokások körében van, ugyanis itt a férfiak kevesebb mint egyötöde, míg a nők több mint egynegyede szeretne változást. Érdekes adat, hogy kulturális téren a vidéki városok kínálata találkozik leginkább a helyiek igényeivel, ugyanis ez a kör jelezte a legkisebb arányban, hogy változtatna. 
Míg azt érzékelik a magyarok, hogy életmódbeli változtatásra szükség van, azt nem gondolják, hogy az online térben töltött időn csökkenteni kéne. Az Intézet idézi a KSH egy korábbi, 2020-as kutatását, amelyből kiderül, hogy a magyarok 87 százaléka jelen van a közösségi médiában, ez az EU-s átlagnál 22 százalékponttal, míg a világátlagnál 35 százalékponttal magasabb.
A válaszadók mindössze 17 százaléka gondolja úgy, hogy változtatna valamin, azonban a változást kívánók aránya – meglepő módon – a 18-29 év közöttiek körében a legmagasabb, 22,7 százalék. 
A címlapkép forrása: Unsplash/Arpad Spodni
