Az európaiak negyede fűtési nehézségekkel küzd
Drasztikusan megemelkedett az energiaszegény háztartások aránya az Európai Unióban (EU). A Századvég új kutatásának eredményei rámutatnak: átlagosan minden negyedik háztartás fűtési nehézséggel és közüzemi díjelmaradással küzd az EU-ban, míg a rezsicsökkentési programnak köszönhetően Magyarország érintettsége az előbbi problémában a második, az utóbbiban a harmadik legkisebb.
A Századvég Alapítvány felmérésében – amely megállapításait pénteken közölték az MTI-vel – az áll, hogy az Oroszország és Európa közti fokozódó kereskedelmi konfliktus okozta energiaár-emelkedés egyre súlyosabb kihívások elé állítja az EU országait. Az egyes tagállamok különböző hatósági eszközökkel próbálják akadályozni az árrobbanás begyűrűzését a lakossági tarifákba, ezek hatékonysága azonban jelentős mértékben eltér – állapították meg. Mint írták: a legnagyobb védelmet nyújtó rezsitámogatási rendszer Magyarországon működik, ahol hatóságilag rögzített tarifák biztosítják az EU legalacsonyabb háztartási energiadíjait.
A megengedőbb szabályozást alkalmazó országokban azonban a családok rendkívüli mértékű áremelkedéssel szembesültek az elmúlt időszakban, ami – ha azt nem kompenzálta a kellően magas jövedelem, vagy állami transzfer – egzisztenciálisan kiszolgáltatott helyzetbe sodorta a háztartásokat
– fogalmaztak. Emlékeztettek, az Eurostat adatai alapján 2021-ben az Európai Unió háztartásainak 6,9 százaléka (13,5 millió háztartás, 29,9 millió ember) egzisztenciális okokból nem volt képes kellő mértékben felfűteni otthonát, és 6,4 százalék (12,6 millió háztartás, 27,7 millió személy) fizetési elmaradásokkal küzdött. A Századvég 2022-es őszi adatfelvétele a helyzet drámai romlását vetíti előre: úgy tűnik, hogy az energiaárak emelkedése miatt a lakosság jelentős része érintetté vált a két problémában. A Századvég Európa Projekt-kutatásának eredményei alapján az európai polgárok 26 százaléka (több mint 100 millió ember) nem képes megfelelően fűteni otthonát. Ahogyan azonban a lakossági tarifák emelkedésében, úgy a fűtési nehézségekkel küzdők számában is jelentős tagállami különbségek tapasztalhatók – írták.
A felmérés szerint a legnehezebb helyzetben Görögország van, ahol a válaszadók több mint fele (56 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy nem képes megfelelő mértékben fűteni otthonát. A második és harmadik legsúlyosabb helyzet Portugáliában és Franciaországban tapasztalható: mindkét országban a lakosság harmadának (34-34 százalék) okoz nehézséget a kellő hőmérséklet biztosítása. A legkevésbé érintett tagállamok Finnország (10 százalék), Magyarország (14 százalék), valamint Ausztria és Dánia (14-14 százalék) – tették hozzá. Úgy folytatták, hogy minden negyedik válaszadóval legalább egyszer előfordult az (őszi adatfelvételhez képesti) elmúlt egy évben, hogy pénzhiány miatt nem tudta határidőre befizetni valamelyik közüzemi díját. A helyzet ebben a kategóriában is Görögországban a legsúlyosabb, ahol a felnőtt lakosság 51 százaléka érintett. Továbbá a lakosság több mint egyharmada fizetési nehézségekkel küzd Cipruson (37 százalék), valamint Írországban és Bulgáriában (35-35 százalék) is. Magyarország relatív helyzete a fizetési elmaradások kategóriában is kedvező: az érintettek aránya Ausztria (14 százalék) és Csehország (16 százalék) után a harmadik legalacsonyabb: 18 százalék – sorolták. 
A fűtési és fizetési nehézségekben érintettek közti tagállami különbségeket – a rezsitarifák mellett – az adott ország jövedelmi viszonyai és a díjak kompenzálására nyújtott egyéb transzferek is befolyásolják – áll a felmérésben.
A közleményben megjegyezték azt is, hogy az Eurostat alapjául szolgáló EU-SILC-felmérés és a Századvég-kutatás egy az egyben nem hasonlítható össze az eltérő módszertan miatt. Az eredményekben tapasztalható különbségek azonban jó indikátorai a romló tendenciának – jelezték. Az Európa Projektről azt közölték, hogy a 2022-es kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára, Svájcra, Moldovára, Albániára, Koszovóra, Észak-Macedóniára, Montenegróra, Szerbiára, Bulgáriára és Bosznia-Hercegovinára terjedt ki, így összesen 38 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú embert kérdeztek meg CATI-módszerrel október 13. és december 7. között.
A kutatást teljes terjedelmében a Századvég oldalán olvashatják.
Forrás: Századvég
A címlapkép forrása: Pixabay
