ĺgy ünneplik a karácsonyt a nigériai keresztények

Emmanuel Ilodigwe 2016 óta szolgál Magyarországon a szalézi szerzetesrend misszionáriusaként. Emmanuel testvér Nigériából érkezett hazánkba, de már nem sokkal megérkezése után jól beszélte a magyar nyelvet. Karácsony közeledtével arról kérdeztük, hazájában hogyan ünneplik Jézus születését. Hogyan tudnak ilyenkor békésen együtt ünnepelni a keresztények, muszlimok és az ősi vallás követői? Náluk is kezd-e elhalványulni a karácsony valódi tartalma a fogyasztói társadalomban? Milyen, az ünnephez köthető néphagyományaik vannak?

Hideg, téli napon érkeztem meg a szaléziak óbudai rendházába, ahol Emmanuel testvér fogadott. Viccesen meg is kérdezte, nem volt-e nagyon melegem útközben. Miután röviden megbeszéltük az időjárást és leültünk az egyik üres teremben, arról érdeklődtem, milyen volt megszoknia a téli hideget Magyarországon.

Erre mosolyogva csak annyit mondott, hogy eleinte kicsit nehéz volt, de hamar hozzászokott.

„Ha nem szoktam volna hozzá, akkor sincs mit tenni. Azt kaptam Istentől feladatul, hogy itt szolgáljak” – mondta a beszélgetés elején, és ez a gondolat később többször is visszatért: bármit tesz, számára a legfontosabb az Úristen szolgálata.

Hogyan ünnepelnek karácsony napján a nigériai keresztények?

Később azt is elmondta, hogy a hidegen kívül alapvetően komoly különbség nincs a nigériai és a magyarországi ünneplés között. Kiemelte: a karácsony elsősorban Krisztusról, másodsorban pedig a családról szól.

„A faluban, ahol nevelkedtem, karácsonykor mindenki összegyűlik. Sokan dolgoznak külföldön, vagy nagyobb városokban, de karácsonyra mindenki hazatér. Ezért számomra ez az ünnep a családról szól” – mondta, majd hozzátette, hogy nagyon örül annak, hogy Magyarországon is hasonló a helyzet.

„Azt látom, hogy december 24-én és 25-én zárva van minden, a közlekedés is szinte leáll. Nagyon odafigyelnek arra, hogy senkinek se kelljen ilyenkor dolgoznia és mindenki a családjával lehessen. És ez nagyon jó!”

Hozzátette, hogy ilyenkor nem csak a családot, de bárkit szívesen megvendégelnek. Karácsony napján a falujukban nem is zárják be az ajtókat. Ilyenkor a gyerekek körbe járnak és bemennek, akihez csak szeretnének. Sokszor olyanokhoz is, akiket egyáltalán nem ismernek. Ilyenkor kis ajándékokat, édességet, süteményt kapnak az otthoniaktól.

Ezzel kapcsolatban elmondta: szintén közös pont a két ország között, hogy az emberek odafigyelnek a szegényebbekre.

„Otthon mindig odafigyelünk arra, hogy ha valaki a környezetünkben kevésbé tehetős, annak is legyen igai karácsonyi ünnepi vacsorája. Látom, hogy ez itt, Magyarországon is így működik a családokban, közösségekben”.

A nyugati hatás itt is érződik az ünnepeken

Amikor rákérdeztem, hogy hogy néz ki egy karácsonyi vacsora, elmondta, hogy ilyenkor általában nagyon sok gyümölcsöt esznek.

„Mivel sokan dolgoznak külföldön, odahaza is kezd beszivárogni a nyugati kultúra. Nálunk is van, aki vesz csokimikulásokat, meg karácsonyfát állít, de a többség a saját hagyományokat ápolja”.

Ilyen például, hogy karácsonykor az egész család új, egyforma ruhát kap, ami népviseleti jellegű. A karácsonyi misén mindenki ezt veszi fel, így lehet látni, hogy ki melyik családhoz tartozik.

A sok szép hagyomány mellett persze náluk is komoly szerepe van ebben az időszakban a kereskedelemnek és a vásárlásnak. Emmanuel testvér szerint ezzel önmagában nincs gond, de figyelni kell, hogy ez ne vehesse el az ünnep valódi lényegét.

Az üldözött keresztényeknek a legnagyobb a hite

A beszélgetés végén kitértünk egy kicsit szomorúbb, de annál fontosabb témára is. Nigéria északi része az egyik legveszélyesebb terület keresztényüldözés szempontjából. A főleg az ország északi részén tevékenykedő Boko Haram célja, hogy kiirtsa a nyugati kultúrát az országból, és ennek rengeteg keresztény esik áldozatául. Sajnos a vallási ünnepek idején nagyobb valószínűséggel támadnak meg egy-egy zsúfolt templomot.

Emmanuel testvér egyetértett abban, hogy ez valóban egy égető probléma, de figyelmeztetett rá: a terrorizmust nem szabad semelyik vallással sem azonosítanunk. Sőt, felhívta a figyelmet a tényre, hogy a békés muszlim lakosság éppen annyira a terroristák célkeresztjébe kerülhet, mint a keresztények.

„A lakosság fele az iszlám vallás követője, ezért egyértelműen mondhatjuk, hogy Nigéria nem egy keresztény ország. Karácsonykor viszont a falunkban élő muzulmánok együtt ünnepelnek velünk. A két vallás képviselői képesek közösen, együtt ünnepelni”.

Hozzátette, úgy gondolja, a Boko Haramnak lehet egy számára ismeretlen motivációja is a gyilkosságokra.

„Azt mondják, a nyugati kultúra ellen harcolnak. Teszik mindezt nyugati fegyverekkel. Azt gondolom, kell, hogy legyen egy másik indíték a háttérben, amiről nem tudom, mi lehet”.

Elmondta, neki szerencséje van, mert ahol az ő családja lakik, ott nincsenek merényletek. Többnyire az ország északi részén élő keresztények vannak kitéve veszélynek, akik ennek ellenére ugyanolyan lelkesedéssel élik meg a hitüket.

„Azt gondolom, az ő hitük erősebb, mint az enyém. Ők bármikor készen állnak odaadni az életüket Istenért. Nekünk is így kellene élnünk: teljesen rábízni magunkat Istenre és csak az ő dicsőségére élni” – fejezte be gondolatait Emmanuel Ilodigwe atya.

Képek forrása: Emmanuel Ilodigwe gyűjteménye