Kaszab Zoltán: Óriási sikert ért el a magyar kormány Brüsszelben

Szinte már csak az aláírások hiányoznak arról a két dokumentumról, amelyeknek köszönhetően akár januártól érkezhetnek az Uniós források Magyarországra. Hosszú út vezetett idáig, amelynek végén Brüsszelben – legalábbis egyelőre – győzött a józanság.

Portálunkon is több cikkben foglalkoztunk már az Uniós források ügyével, amelynek végére most ha nem is pont, de mindenképpen egy vastagon írt pontosvessző kerül. A tagállamok nagykövetei ugyanis a Bizottság javaslatának megfelelően jóváhagyták a magyar helyreállítási tervet, zöld utat adva ezzel nagyjából 2300 milliárd forint megérkezésének. Ami pedig még nagyobb siker, hogy a 7 éves költségvetési ciklus forrásainak eredetileg javasolt 65%-os zárolását végül 55%-ban határozták meg.

Ez pedig azt jelenti, hogy 2024 végéig gond nélkül érkezhetnek az Uniós források Magyarországra, így a kormánynak addig van ideje, hogy Brüsszel összes feltételét teljesítse.

Az Európai Unióban tehát – egyelőre legalábbis – győzött a józanság. A tagállamok képviselői – a Bizottsággal és a most már hivatalosan is korrupt Európai Parlamenttel szemben – rájöttek arra, hogy nem lehet egy országot azért büntetni, mert másképp gondolkodik. Mert azt jól láthattuk az elmúlt egy, másfél év során, hogy a korrupcióról, jogállamiságról szóló lózungok csak a brüsszeli mainstream valódi problémájának elfedésére jók. A gondjuk pedig az, hogy Magyarország nem azt gondolja, mint ők.

Magyarországnak más elképzelése van a családokról, a migrációról, az azonos neműek házasságáról, az ukrajnai háború lezárásáról, a szankciókról, az Uniós hitelfelvételről és sok-sok, a woke ideológiával átitatott balliberális elit által erőltetett elképzelésről.

És a valódi kulcs az, hogy nem a magyar kormánynak van más véleménye ezekben a kérdésekben, hanem a magyar társadalomnak. Amely más, nyugat-európai országokkal ellentétben itthon az akaratát is kifejezheti. Ez az, ami nem tetszik a brüsszeli elefántcsonttoronyban ülőknek. És ezért akarták nem csak a magyar kabinetet, hanem a teljes magyar társadalmat büntetni. Hogy „térjen végre észhez” és álljon be a sorba. Csakhogy éppen az Orbán-kormány és a magyar emberek azok, akik észnél vannak és próbálnak némi fényt mutatni a brüsszeli sötétségben. Úgyhogy épp itt volt az ideje, hogy – ha Brüsszel nem is – a tagállamok legalább értékeljék ezt. 

Persze illúzióink ne legyenek: attól, hogy egy csatát megnyertünk, a háború vége még messze van. Most jönnek a pénzekért cserébe a Bizottságtól elvárt „szupermérföldkövek” és különböző, még nem ismert feltételek. Amelyek között szinte biztosan ott lesznek a gyermekvédelmi törvénnyel, vagy épp a migrációs politikával kapcsolatos kérések.

A kormánynak tehát mostantól kell majd igazán észnél lennie, hogy melyek azok az elvárások, amelyekben enged és melyek azok, amelyekben nem.

Persze a lóláb itt is kilóg, hiszen a szakmai értékelés során az derül ki, hogy Magyarország az egyik legjobb helyreállítási tervet nyújtotta be. Gazdasági és pénzügyi szempontból tehát semmi akadálya nem kellene, hogy legyen a pénzek érkezésének. Innentől kezdve pedig amit a Bizottság csinál, az nyílt, politikai motivációjú zsarolás.

Éppen az, amivel a magyar kormányt vádolták a kritikusai. Azok ugyanis azzal érveltek, hogy a globális minimumadó és az Ukrajnának szánt hitel ügyét azért blokkolja Orbán Viktor, hogy megkapja az Uniós forrásokat. Azért itt nem árt egy-két dolgot tisztázni. Egyrészt az említett két ügyben a budapesti álláspont a kezdetektől fogva világos volt és érdekes módon, amikor már igazán sürgetővé váltak ezek a kérdések, minden aggályra sikerült is olyan megoldást találni, amely minden fél számára megfelelő lett. Másrészt eleve a feltételezés hibás, hogy a magyar miniszterelnöknek zsarolnia kellene a forrásokért.

Azt ugyanis ne felejtsük el, hogy azok a források a különböző Uniós szerződések szerint járnak Magyarországnak. Mindenféle előzetesen, vagy utólag támasztott feltétel nélkül.

Persze ismerjük őket, tudjuk, hogy milyenek és tudjuk, hogy nem fogják könnyen adni azt, ami jár nekünk. Az viszont, hogy 2024 végéig a kohéziós források rendben érkeznek, egy újabb lehetőség. 2024 tavaszán ugyanis Európai Parlamenti választásokat tartanak, ami egy újabb esély az erőviszonyok átrajzolására és a pökhendi, öntelt, a brüsszeli fotelekbe belekényelmesedett elit leváltására.

A címlapképen Orbán Viktor miniszterelnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kezet fog az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozóján Brüsszelben 2022. október 20-án. Forrás: MTI/Európai Tanács/Dario Pignatelli