„A nemzet megmaradásáért vívott állandó küzdelem bizonyos szorongást fejlesztett ki bennünk”
Surján László az EWTN katolikus televízióban a december 17-ei beszélgetés apropójául Örkény István 1976-ban a minnesotai egyetemen tartott előadását jelölte meg. A tizenhat évig nem publikált szöveg látszólag a közép-európai groteszkről szól, de valójában ezen irodalmi stílus, műfaj társadalmi hátterét igyekszik megvilágítani. Az író többek között az itt élő népek közös jellemzőjének tartja, hogy „az életért, a nemzet megmaradásáért vívott állandó küzdelem bizonyos szorongást fejlesztett ki bennünk”, amely azonban nem lebénít, hanem tettre sarkall. Székely András Bertalan ezzel a szorongással kapcsolatban fejtette ki gondolatait a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) oldalán.
A nemzetiségkutató szerint a szorongás két, vagy több pogány közt általános közép-európai jelenség, úgy a közösségeket tekintve, mint családokban, egyénekben. Más azonban birtokon belül és más kiakolbólított helyzetben szorongani… -tette hozzá. A beszélgetés első felére reagálva Busics György földmérnök kifejtette, maga is úgy véli, hogy létezik ma is Közép-Európa vagy Kelet-Közép-Európa és azt térképen is lehetne szemléletesen ábrázolni: a részleteket régiónként, megyénként, de akár településenként is lehetne ábrázolni. Októberben a „Miért is?” című műsorban felmutatott első térképhez (hol van Európa közepe?), a professzor elküldte két prezentációját: az első a hazai szintezési fő alappont, Nadap jelentőségéről és „testvéreiről” szól, a második a mai ukrajnai szintezési megfelelőjéről, amit nemrég levakoltak, nehogy látszódjék a latin felirat. A Terebesfejérpatakon található „Európa közepe” emlékmű, melyen még a 90-es években az obeliszk alján megvolt az eredeti, erről szóló 1887. évi latin felirat, amely egyébként a Monarchia idején még hat helyszínen került elhelyezésre Trieszttől Vöröstoronyig. Közülük mindössze egy maradt a mai, csonka ország területén, a Velencei-tó környéki Nadapon. A mindenütt azonos felirat szövege magyarul:
Ez egy állandó, pontos és örök hely, amelyet egy nagyon pontos, Ausztria-Magyarországon készült különleges hosszúsági és szélességi mérőműszerrel állapítottak meg.
Rahón e felirat bevakolására és fehérrel való lemeszelésére Viktor Mikita kárpátaljai kormányzó adott utasítást 2022 októberében – emlékeztet az MKDSZ honlapján. A novemberi magyar-görög meccsre reflektálva, mikor Orbán Viktor nagymagyarországos sálja nagy port kavart, Székely András Bertalan felelevenítette, hogy a magyar válogatottban felvidéki és délvidéki magyar is játszott, tehát jogos volt a miniszterelnök rövid kommentárja, miszerint
a foci nem politika. Ne lássunk bele olyat, ami nincs. A magyar válogatott minden magyar csapata, bárhol is éljenek!
A trianoni békediktátum századik évfordulója kapcsán még hevesebb reakciókat váltott ki, amikor a Fidesz-irodában vagy a kormányfői dolgozószobában a XIX. századi határainkat ábrázoló térkép vagy földgömb volt a világ magyarságának szóló nyilatkozat, videóüzenet hátterében. A nemzetiségkutató ezeket a megnyilvánulásokat a rossz lelkiismeret jeleinek tartja, amely azon terület elvesztésének rémképétől retteg, amelyen százezer-, milliószámra élnek olyan magyarok, akiket soha senki nem kérdezett meg, szeretnék-e, hogy idegen ország fennhatósága alá kerüljenek… – írja az mkdsz.hu-n. Nemrégiben a magyar főkonzulátus előtt tartottak demonstrációt Kassán Alojz Hlina volt kereszténydemokrata elnök felhívására aktivisták egy szivárvány kerettel ellátott Nagymorávia térképpel. A földabrosz nyolc mai ország területét kebelezné be: mivel a nagymorva fejedelemség, kicsivel a magyar honfoglalás – sokak szerint hazatérés – előtt is létezett, az ottani történelmi dogma azt sulykolja, hogy ők már akkor nemzetként és államként ott tartózkodtak, tehát mi magyarok „betolakodók” vagyunk, nekik van jussuk az „ősi” földhöz – világított rá Székely András Bertalan, aki hozzátette, a térkép magyar külképviselet előtt, utcán való demonstrálása nyilván szélsőséges reakció a magyar miniszterelnök sálján található, hangsúlyozzuk: nem valami soha nem létezett, így álombeli Nagy-Magyarországot, hanem az ezer évig fennállt és igazságtalanul szétdarabolt történelmi országterületünket jelképező ábrázolásra.
Kiemelte, Trianon tüske a köröm alatt egyfelől a nemzet bel- és külmagyar tagjai jelentős hányadánál, de megemésztetlen, a helyzet abszurditásából adódó komplexus oka az utódállamok mindenkori politikai elitjében, s az új határok legitimitását sulykoló történelemtanítás és médiavilág által befolyásolt lakosságában is.
Pedig a sorsközösségünk megkérdőjelezhetetlen. Mégis döntően csak mi, birtokon kívülre került magyarok vagyunk azok, akik ezt tudatosítani próbáljuk, számtalan gesztust téve, bocsánatot kérve az elkövetett s el sem követett bűneinkért a szomszédainktól, kezdeményezve a közös fellépést a közös térségi érdekeinkért. Hisz Köztes-Európaként, együtt komoly erő vagyunk a kontinens nyugati és keleti fele között. Az ellenérdekelt felek, ezért tesznek meg mindent, hogy éket verjenek a Németh László által „tejtestvéreknek” nevezett népeink közé
– zárja írását Székely András Bertalan.
A véleménycikket teljes terjedelmében az MKDSZ oldalán olvashatják.
Forrás: MKDSZ.hu
A címlapkép forrása: Flickr.com
