Felszentelték a Szentháromság templomot Debrecenben

Az új templom mintegy 250 nm alapterületű, 200 fő befogadására alkalmas. Az ceremónia a szentelés szertartásával kezdődött, majd a Szent Liturgia következett, amelyet Kocsis Fülöp érsek-metropolita vezetett. Ehhez csatlakozott a Görögkatolikus Metropólia másik két főpásztora is: Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök és Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök. A szertartásba bekapcsolódott Palánki Ferenc római katolikus és Fekete Károly református püspök is.

2020. július 11-én tették le Debrecen vadonatúj görögkatolikus templomának alapkövét. A munkálatokat számos nehézség hátráltatta, de 2022 végére teljes egészében elkészült a mintegy 250 nm alapterületű, 200 fő befogadására alkalmas lelki hajlék. A beruházás mintegy 380 millió forintból valósult meg.

Előzmények

2010. január 6-án Kocsis Fülöp érsek-metropolita atya megalapította a Debrecen-Tócóskerti Görögkatolikus Szervezőlelkészséget, majd egy hónapra rá Debrecen Város Önkormányzatának köszönhetően használatba kapták a Derék utca és a Holló László sétány által határolt telket lelki hajlék és közösségi ház építésére. Az elmúlt években a Főegyházmegye jelentős állami támogatást kapott, melynek köszönhetően a saját forrásokat ide tudták csoportosítani, így e városrész közössége is végre saját lelki hajléknak örülhet.

2018-ban a Hajdúdorogi Főegyházmegye tervpályázatot hirdetett, így választották ki a Szentháromság görögkatolikus templom építész-tervezőjét és a templom tervét is. Kocsis Fülöp érsek-metropolita atya május 4-én bejelentette: a pályázat első díját Fiers Márton és Lovas Katalin munkája nyerte. Elkezdődtek a tervezővel a szakmai egyeztetések s 2019 tavaszára elkészült a templom és a közösségi ház kiviteli terve.

A szentelés szertartása

Hosszú időn át adott otthont a görögkatolikus híveknek a Szent Család római katolikus templom, a hála jeléül innen indultak el a püspökök a papsággal s vitték át az ereklyét az új görögkatolikus templomhoz. A hagyományoknak megfelelően senki nem léphetett be az új templomba, annak ugyanis üresen kellett fogadnia a főpásztort, az asszisztenciát, majd a híveket.

Az oltár fölkenésének és felöltöztetésének szertartásán a főpásztorok elsőként a vizet, illetve a bor és rózsavíz keverékét áldották meg, végül megszentelt olajjal kenték meg az oltárt. A ceremónia a templom falainak megáldásával ért véget.

Ezt követően kezdődött az ünnepi Szent Liturgia, melyen Ábel püspök atya prédikált. 

„Isten országa köztetek van!” – ez a mondat adta tanításának alapját, amivel szerinte össze is lehet foglalni Jézus Krisztus evangéliumát, aki eljött, hogy ezt az Örömhírt megossza velünk. Az Ő eljövetele hirdette és hirdeti egészen napjainkig, hogy Isten ország köztünk van – a karácsony ugyanezt az üzenetet hordozza magában.  – Az Örömhírről tanúságot tenni nemcsak a Megváltó tud, aki felkészítette tanítványait, hogy hirdessék ezt az Örömhírt az egész világon. Sok időbe telt mire felkészítette az apostolokat, s mire megértették és rádöbbentek arra, hogy az élet különböző helyzeteiben ez az Örömhír erőt ad nekik a megpróbáltatások, nehézségek közepette; de aztán öröm töltötte el a szívüket és még az életüket is képesek voltak feláldozni ezért az Örömhírért – világított rá püspök atya.

A hála szavai

A szertartást követően elsőként Jaczkó Dániel atya adott hálát azért, hogy felépülhetett ez a templom Magyarország Kormányának, a Hajdúdorogi Főegyházmegyének és nem utolsó sorban a nagylelkű hívek támogatásának köszönhetően.

Az ünnepségen részt vett Papp László is. Debrecen polgármestere kiemelte, büszke arra, hogy Debrecenben nemcsak gyárakat, hanem templomokat is építenek. A polgármester úgy véli, az új templommal egy új közösségteremtő, azt megerősítő tere jött létre ennek a tócóskerti városrésznek.

A tócóskertiekkel ünnepelt Azbej Tristan az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár is. Mint mondta: felemelő érzés megtapasztalni azt, hogy hazánkban új templomok épülnek és közösségeink megerősödnek. A Hungary Helps missziója révén a világot járva sok helyen megtapasztalta, hogy a keresztény közösségek megmaradásának alapeleme az, hogy ha van hol összegyűlniük. Ugyanakkor nagyon sok helyen nem lehet szabadon a vallást gyakorolni, hiszen több mint háromszázmillió keresztényt üldöznek napjainkban. Ezek az emberek az életüket kockáztatják, amikor szentmisén vesznek részt, mindeközben pedig Nyugat-Európában érdeklődés hiányában lebontják vagy szórakoztató hellyé nyilvánítják a templomokat, s az úgynevezett politikai korrektség jegyében eltávolítják a közterekről a keresztény emlékeket. Szélsőséges szervezetek pedig a Közel-Keleten vagy Afrikában a földdel teszik egyenlővé a szent helyeket.

– Ezzel szemben a Magyar Kormány azt vallja: az ember vallásszabadsága mindennél előrébb való, ezért is támogatjuk az új templomok felépülését.

Szervezőlelkészségből parókia

Kiss László áldozópap volt az első, aki megkezdte az itteni görögkatolikus hívek közösségbe gyűjtését. Őt követte 2010-ben Terdik János atya, aki ez év nyaráig szolgálta a közösséget, most pedig már Jaczkó Dániel atya felel a hitéletért.

Az elmúlt időszakban nemcsak a létszám gyarapodott, de különböző korosztályokat is sikerült megszólítania a szervezőlelkészeknek. A hívek nemcsak a lelki hajléknak örülhetnek, hanem annak is, hogy ettől a naptól parókiai rangra emelte az egyházközséget Fülöp metropolita atya, Jaczkó Dániel atyát pedig parókusnak nevezte ki.

Forrás: Gorogkatolikus.hu/Hajdúdorogi Főegyházmegye

A címlapképen körmenet látható a debreceni új Szentháromság görögkatolikus templom felszentelése előtt 2022. december 3-án. Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt