Orbán Viktor: a szankciók 10 milliárd eurót vonnak el a magyar gazdaságból
Ma több barátunk és több szövetségesünk van a nemzetközi térben, mint korábban volt – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén pénteken Budapesten.
A kormányfő kiemelte: Magyarországon nemzeti-keresztény kormány van, és van jelentősége annak, hogy a potenciális partnerországokban milyen típusú kormányzatok működnek, mivel ez meghatározza az együttműködés lehetőségét.
Mindig könnyebb a magyar kormány, Magyarország és a határon túli magyarok dolga, ha a hozzánk hasonló, nemzeti-keresztény alapokon álló kormányok többségben vannak vagy egyáltalán rajtunk kívül még léteznek Európában, és az elmúlt időszak politikai fejleményei segítettek ebben
– magyarázta. Hangsúlyozta: az a stratégiai gondolkodás, terv, hogy Közép-Európa megfelelő megszervezésével képesek lehetünk arra, hogy a közép-európai népek komoly európai tényezőt jelentsenek, és ne a náluk nagyobb államokhoz fűződő viszonyuk jelölje ki a befolyásukat, ma messzebbre került a valóságtól. Orbán Viktor elmondta azt is, hogy a szankciós politika nem elvi kérdés, emiatt ugyanis az energiaárak az egekbe szöktek, ez pedig évente tízmilliárd eurós hiányt jelent a magyar gazdaságban. A kormányfő kifejtette: ebből hatmilliárd eurót a gazdaságnak kell „lenyelnie”, míg négymilliárd, vagyis mintegy 1600 milliárd forintos teher a költségvetésen marad.
Ez az az összeg, amit az ország nem tud társadalmi célokra, például béremelésekre vagy adócsökkentésre fordítani. Ebből a szemszögből nem tűnik túlzónak a magyar szankcióellenes politika
– hangsúlyozta. Továbbá a miniszterelnök egyértelművé tette: Ha a szomszédodban háború van, te sem vagy biztonságban. Jelezte: stratégiai kérdés Magyarország számára, hogy mielőbb béke legyen a szomszédunkban. Továbbá leszögezte, hogy a háború emberéleteket követel és gazdasági hatásai is vannak. A miniszterelnök fontosnak ítélte, hogy ne váljon a mindennapi tapasztalat részéve az, ami három napja Lengyelországban történt, ahol emberéleteket követelt a rakétabecsapódás.
Nem hálás szerep Európában egyedüliként beszélni a tűzszünet és a béketárgyalás fontosságáról, de Magyarországnak ez a stratégiai érdeke
– mutatott rá Orbán Viktor. Emlékeztetett: már a krími konfliktus is háborúvá terebélyesedhetett volna 2014-ben, ám akkor még lokális maradt, köszönhetően annak, hogy a német–francia tengely képes volt rendezni a kérdést. A miniszterelnök azt javasolta, az uniós tagállamok nézzék meg, hogy Ukrajna működéséhez mennyi pénzt akarnak adni, azt arányosan, fair módon osszák el egymás között.
Ezt az összeget, évente hatvan-hetven milliárd forintot a nemzeti költségvetésből biztosítaná Magyarország az ukránokkal kötött kétoldalú megállapodás keretében
– részletezte. Kijelentette: Magyarország elítéli az orosz agressziót, segíti az ukrán népet, de arra nem hajlandó, hogy Ukrajna érdekeit a saját érdekei elé helyezze. A kormányfő szerint az általa vázolt támogatás nem sérti alapvetően a magyar nemzeti érdekeket, bár az összeg hiányozni fog a magyar költségvetésből.
(MTI)
A címlapképen Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) plenáris ülésén a Várkert Bazárban 2022. november 18-án. Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
