Továbbra is globális egészségügyi vészhelyzetet jelent a majomhimlő

Továbbra is globális egészségügyi vészhelyzetet jelent a majomhimlő, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfőbb riasztási fokozatának felel meg – közölte kedden a WHO vészhelyzeti bizottsága.

A WHO júliusban hirdetett globális vészhelyzetet a majomhimlő terjedése miatt, hogy összehangolja a nemzetközi válaszlépéseket és pénzügyi forrásokat szabadítson fel az oltóanyagok megosztásához, valamint a terjedő fertőzés kezeléséhez. A majomhimlő vírusa általában csak enyhe tüneteket, például lázat, fejfájást, izomfájdalmat és bőrkiütést okoz. Ritka esetekben azonban halálos kimenetelű is lehet. A WHO kedden beszámolt arról is, hogy Pakisztán az utóbbi hónapok pusztító árvizei nyomán az összeomlás szélén áll. Rick Brennan, a WHO kairói székhelyű regionális vészhelyzeti igazgatója videóösszeköttetés útján tartott genfi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Pakisztánban nyolcmillió ember szorul egészségügyi segítségre. Mint mondta, a WHO eddig az igényelt 81 millió dollár (33 milliárd forint) alig tíz százalékát kapta meg vészhelyzeti támogatáshoz. Hozzátette, hogy a világszervezet összesen 816 millió dollárosra (340 milliárd forint) tervezett pakisztáni segélytervére eddig csak 16 százalékban van fedezet.

Az áradások hatalmas területeket öntöttek el a dél-ázsiai országban, és közel 1700 ember életét oltották ki. Több százezer kitelepített ember él a szabad ég alatt. A rekordmennyiségű monszuneső és az északi hegyekből lezúduló heves gleccserolvadás okozta árvíz a 220 milliós lakosságból 33 millió embert érintett, és a kormány becslései szerint 30 milliárd dollárra becsülhető kárt okozott. Brennan szerint a víztömegek visszahúzódtak ugyan, de ideális körülmények alakultak ki a maláriát, dengue-lázat, himlőt és egyéb betegségeket terjesztő szúnyogok elszaporodásához. Az ivóvízhiány pedig a gyomor-bélrendszeri betegségek elterjedésének veszélyével jár. Mindemellett júliustól október elejéig 540 ezer maláriás megbetegedést jelentettek, megfelelő orvosi kezelés nélkül ezrek halhatnak meg a kórban – figyelmeztetett a WHO-tisztségviselő. Hozzátette: a kórosan alultáplált gyerekek száma is rohamosan nő, s nem tudni, hogy az árvizek nyomán milyen lesz a következő termés. Pakisztán több mint 300 ezer tonna gabonát rendelt Oroszországtól, hogy elkerülhesse az éhínséget.

Brennan beszélt a kolera libanoni rohamos terjedéséről is. Csaknem három évtized elteltével az első fertőzéseket október elején jelentették, időközben azonban több mint 1400 gyanús esetet tartanak nyilván, amelyekből eddig 381-et igazoltak laborokban. A kór eddig 17 ember életét követelte. A kolera szennyezett vízzel terjedő bakteriális fertőzés, amelynek tünetei között szerepel a hányás, kiszáradás és kimerültség. A betegség halálos kimenetelű lehet, ha nem kezelik időben. Feltehetően Szíriából hurcolták be Libanonba. Szíriában eddig mintegy húszezer koleragyanús esetről tudni.

(MTI)

A címlapkép forrása: Pixabay

'Fel a tetejéhez' gomb