Egy spanyol kutató szerint Magyarország sokkal optimistább a családalapítással kapcsolatban
Spanyolországban az 1,2-et sem éri el a termékenységi arányszám, miközben a népesség 2,1-es rátánál tartható fenn. A majd ötvenmilliós országban már minden ötödik gyermek bevándorló-hátterű, de vajon a migráció megoldást jelenthet a demográfiai problémára? Erről kérdezte a Magyar Nemzet Jorge González-Gallarzát.
A madridi Fundación Civismo kutatója az Alapjogokért Központ meghívására vett részt minap az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány családpolitikai konferenciáján.
Ha meg kellene neveznem a legfőbb különbséget Spanyolország és Magyarország között ezzel kapcsolatban, akkor nem az adókedvezményeket, a támogatásokat vagy egyáltalán a politikát említeném. Sokkal inkább azt, hogy míg Spanyolország egy borúlátó ország, addig Magyarország derűlátó
– mondta Jorge González-Gallarza, aki állítását azzal indokolta, hogy a spanyol fiatalok a munkájukkal és a hobbijaikkal vannak elfoglalva, ezzel szemben a magyarok sokkal optimistábbak a családalapítással és az ország jövőjével kapcsolatban. Szerinte a különbség alapvetően a társadalmi értékrendszerben van: Magyarországon értéket jelent a család, Spanyolországban inkább magukkal törődnek. A madridi Fundación Civismo kutatója elárulta, a spanyol kormány most a GDP 0,5 százalékát költi családpolitikára, beleértve a szociális segélyezést is. A konzervatív Vox párt ezért javasolta például, hogy a baloldal által életre hívott úgynevezett egyenlőség minisztériumát alakítsák át családügyi minisztériummá. A migrációról, mint egy demográfiai megoldásról elmondta, egy 2019-es felmérés szerint a többség úgy gondolta, hogy a bevándorlás enyhíthet ugyan a problémákon, de nem fordítja meg a trendeket hosszú távon.
Nagy különbség ugyanakkor Magyarország és Spanyolország között, hogy hozzánk többségében Latin-Amerikából érkeznek. Ők könnyen beilleszkednek, hiszen ugyanazon a nyelven és kultúrán osztozunk. Másrészt egyre magasabb a más térségekből, például a szub-szaharai Afrikából, Szíriából érkezők aránya. Az ő integrációjuk már sokkal nagyobb kihívás
– tette hozzá. A keresztény, konzervatív értékektől több európai kereszténydemokrata párt is elfordult az utóbbi időkben, és Jorge González-Gallarza szerint ezért egyértelműen Németország a felelős.
A 2015-ös migrációs válság idején Angela Merkel német kancellár meghívott egymillió szíriait, kérdés nélkül kitárta nekik Európa kapuját. A német kereszténydemokraták ekkor tértek le az útjukról.
Ennek oka pedig szerintem a bűntudatban kereshető. Németország bűnösnek érzi magát a holokausztért, a nácizmusért, a környező országok leigázásért. Emiatt sokan úgy érzik, a migránsok befogadásával tehetik jóvá a bűneiket
– indokolta a válaszát a madridi Fundación Civismo kutatója. Hozzátette, szerinte Spanyolországban és Magyarországon viszont ezt a kérdést másképpen látják.
Miért kellene nekünk megfizetni a németek múltbéli hibáit?
– tette fel a kérdést.
Az interjút teljes hosszában a Magyar Nemzeten olvashatják.
Forrás: Magyar Nemzet
A címlapképen Jorge González-Gallarza spanyol kutató az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány110 éves a magyar családtámogatási rendszer nevű konferenciáján. Forrás: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány
