Orbán: Épségben át kell vinni a hazát a túlpartra
Átadták a budapesti Ráday utcában található, 2019 januárjában leégett református felsőoktatási kollégiumot és a vele egy épületegyüttesben található, megújult dunamelléki püspöki székházat és református teológiát.
Az átadó ünnepség előtti istentiszteleten Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, dunamelléki püspök arról beszélt, nagyon sok minden elégett a tűzben, odalett egy ember élete is és mélyen, csöndben, kitartóan kellett imádkozni, hogy Isten megmutassa a veszteségben a gonoszt jóra fordító szeretetének erejét.
Elsősorban Istennek köszönjük, hogy építhettünk – mondta, hozzátéve, hálával tartoznak azért is, hogy maguk mellett és mögött tudhatták a kormány és Orbán Viktor miniszterelnök személyes támogatását, a gyülekezetek és mindenki más segítségét.
Kitért arra: Isten kegyelme nyilvánult meg abban is, hogy egy olyan időszakban építhette újjá az egyház a Ráday Házzá keresztelt épületegyüttest, amikor országunk, nemzetünk és benne egyházunk a gyarapodás éveit élte. Templomok, óvodák, iskolák, parókiák épültek, és most a legfontosabb kérdés, amit föl kell tenni, hogy a lelkünk épült-e? – hangsúlyozta Balog Zoltán.
Az egyház az elmúlt időszakban gyarapodott épületekben, a szolgálat lehetőségeiben, de hogy lélekben gyarapodtunk-e, az majd most fog eldőlni: ma, holnap, holnapután. Most lesz nyilvánvalóvá, hogy milyen választ ad az egyház a ránk váró hét szűk esztendőre és a világ zűrzavarára. Úgy fogalmazott:
„ha valóban lelki választ akarunk adni, akkor nem felejtjük el a nélkülözésben sem a hálát. A hálát azért, hogy volt gyarapodás és az abból gyűjtött erőt használhatjuk akkor, amikor kevesebb van”.
A lelki válasz része az is, hogy a terheket együtt kell hordoznunk – mondta, jelezve: azt várja a közösségtől, hogy erejéhez mérten mindenki vállaljon részt a terhek hordozásában.
Végül pedig azt kérte az egyház tagjaitól, együtt keressék Isten akaratát. „Imádkozzunk és gondolkozzunk”, hogy mit üzen Isten ebben a kizökkent időben, mert az egyház dolga a valóság keresztény olvasatának továbbadása – tette hozzá Balog Zoltán.
Bogárdi Szabó István korábbi dunamelléki püspök igehirdetésében felidézte: 2019 januárjában, a tűz másnapján Veres Sándor dunamelléki főgondnokkal a leégett kollégium udvarán állva tudták, önáltatás, hogy bármi megmenthető az épületből és egymásnak sem merték feltenni a kérdést, hogy miből építik azt újjá.
Akkor belépett a „siratótérbe” Orbán Viktor, aki megígérte a kormány segítségét az újjáépítéshez.
Elmondta azt is: még aznap délután a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) szenátusa válságülést tartott, hogy az otthon nélkül maradt diákok sorsáról döntsenek. Mire a püspök átért a megbeszélésre, tucatnyi telefonhívást fogadott, más egyetemek rektorai, testvéregyházak hívták és ajánlották fel segítségüket a szállás nélkül marad diákoknak. A következő hétre pedig, amikor a diákok számba vehették, mi mindenük pusztult el, annyi adomány érkezett szerte a világból, ami többszörösen pótolta az elveszett tárgyakat.
„Mintha a kenyérszaporítás csodáját éltük volna meg” – vélekedett a református püspök.
Bogárdi Szabó István szólt arról is: 2019 elején épp megkezdte volna a készülődést a püspöki szolgálat átadására, számbavéve, hogy mit is adhat át utódjának. De azon a januári napon „egyetlen este alatt elégett az öndicséret összes cikornyás himnusza”.
Az önmagának feltett kérdésre pedig, hogy miért vette el tőle ezt Isten, azt a választ adta: azért, hogy egyedül a kegyelem maradjon az élete forrása.
Ahogy Jézus mondta a tanítványoknak: „elég néked az én kegyelmem; mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el” – idézte Bogárdi Szabó István a bibliát, hozzátéve, azóta ez lett mindennapi igéje.
Ki kell bírni a próbatételeket és „épségben át kell vinnünk hazánkat a túlsó partra, egymásba kapaszkodva és bízva az Úristenben, nem az áradatra, hanem mindig a partra figyelve” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.
A megújult dunamelléki püspöki székház, református teológia és újjáépített kollégium átadása alkalmából tartott ünnepi istentiszteleten a kormányfő kiemelte:
ahol nagy a szükség, közel a segítség, és ez így volt azon a szörnyű napon is, amikor bejárták a Ráday kollégium kiégett folyosóit. De már akkor ott volt a remény is, mert a tragédia másnapján azonnal megindult az adakozás, és alig telt el pár nap, több millió forint gyűlt össze a munkálatokra és a kollégisták megsegítésére
– idézte fel.
Közölte: amikor a régi, Ráday utcai felőli bejáraton lép be az ember az épületbe, egy monumentális lépcsősor fogadja, amelynek első fordulójában egy szoborcsoport van a református hit hőseivel. „Az ősök tekintete megmér bennünket, azokat is, akiket az ország vezetésére és megvédésére szólítja a kötelesség” – mondta.
A miniszterelnök szerint a cél, amelyet a reformátorok adtak, nemcsak a hitben, hanem a magyarságunkban való megmaradás parancsa is. Ezért nem volt kérdés, hogy az állam, illetve a kormány a magyar reformátusok mellé áll a bajban, hiszen ezért nemzeti a kormány. Több ez, mint kötelesség, inkább törlesztés, mert sok mindent kaptak a kollégiumtól, mióta megnyitotta a kapuit – emlékeztetett. Úgy vélte, ami a Ráday kollégiumban történt, az a nemzet javára vált.
Református lelkészek nemzedékei indultak el innen, szolgálták becsülettel Magyarországot, vitték magukkal hitüket, tudásukat, önérzetüket és magyar mivoltukat, elfogadták a nehéz próbatételt és Isten csodát tett általuk
– fogalmazott. Azt mondta, Magyarország pedig újra és újra erőt kapott az újrakezdéshez, a megújuláshoz, a rombolás utáni országépítéshez. Erre a megújuló erőre, amely a református identitás lényegét jelenti, ma legalább akkora szükség van, mint a második világégés vagy a kommunista rendszer bukása után volt – vélekedett.
Orbán Viktor a mostani próbatételek között említette a háborút, az éhínséget és a járványokat. Kijelentette:
ki kell állni és meg kell harcolni az igazunkért, egyenként és nemzetként egyaránt. A nehézségek most igencsak nagyok, de ahol az ember ereje elfogy, ott mindig kipótolja a kegyelem
– mutatott rá. A kormányfő hangsúlyozta: bármilyen sötétek a felhők, bármilyen magasra csapnak a hullámok, és bármilyen legyőzhetetlennek tűnnek az akadályok, csak a zsoltár szavára kell hallgatni: bízzatok!
Az istentisztelet után az épület szalagját Novák Katalin köztársasági elnök, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Balog Zoltán püspök és Veres Sándor főgondnok vágta át.
A Ráday utcai kollégiumot 2019. január 23-án gyújtotta fel három fiatalkorú. A tűzben egy ember életét vesztette, az épület pedig használhatatlanná vált, ezért le kellett bontani.
Az újjáépített Ráday Felsőoktatási Diákotthonban három szinten 48 szobában laknak az idei tanévtől a KRE hittudományi karának hallgatói és néhány más karon tanuló diák.
Az épület az új, Markusovszky tér felőli bejáraton keresztül közelíthető meg. A földszinti aulában pihenő és étterem kapott helyet. A belső udvar pihenőhellyé alakult, az autók az egy szinttel lejjebbi teremgarázsban parkolhatnak.
Az épületben helyet kapott egy akadálymentes kollégiumi szoba, tíz vendégszoba és három lakás is. A folyosókon tanulószobát, mosókonyhát és teakonyhát, a legfelső szinten tetőteraszt és közösségi teret alakítottak ki.
A szintén a tetőtérben lévő új kápolnában az úrasztala a tűzesetből maradt üszkös fa felhasználásával készült, így őrizve a 2019-es tragédia emlékét.
Az épületet automata tűzjelző és vízzel oltó rendszerrel látták el.
A Dunamelléki Egyházkerület tulajdonában lévő Ráday Ház a felsőoktatási diákotthon mellett helyet ad a Ráday Gyűjteménynek, az egyházkerület püspöki hivatalának, a KRE hittudományi karának és a Bibliamúzeumnak.
(MTI)
A címlapképen Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a megújult dunamelléki püspöki székház, református teológia és újjáépített kollégium átadása alkalmából tartott ünnepi istentiszteleten a Kálvin téri református templomban 2022. október 1-jén. Forrás: MTI/Máthé Zoltán