A CÖF-CÖKA közérdekű adatkéréssel fordul az Európai Bizottsághoz

Közérdekű adatkéréssel fordul a Civil Összefogás Fórum (CÖF) – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) az EU úgynevezett helyreállítási alapjának kezelése miatt az Európai Bizottsághoz – közölte a CÖF-CÖKA szóvivője sajtótájékoztatón Budapesten.

Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász elmondta, az Európai Bizottság elnökéhez, Ursula von der Leyenhez címzett levélben a Covid-járvány utáni, összesen több mint 700 millió eurós kedvezményes hitelből, illetve vissza nem térítendő támogatásból álló Next Generation EU-alap kezelésével kapcsolatban arra várnak választ: ez a pénz milyen forrásból származik, hol helyezik el, milyen kamata, hozama van, és milyen pénzmozgások történtek.

Azt kérdezik továbbá, kompenzálják-e azt a kárt, amit a magyar és lengyel kifizetések elhúzódása okoz, illetve helyénvaló-e az unió gazdasági szuverenitása szempontjából, hogy EU-n kívüli gazdasági érdekcsoportok finanszíroznak egyes tagállamokon belüli politikai csoportokat, tervezi-e az EU az erre vonatkozó szabályok szigorítását – ismertette.

A szóvivő azt mondta: az Európai Bizottság elmarasztaló döntés nélkül tartja vissza az alapból Magyarországnak és Lengyelországnak járó pénzeket. Kérdés, hogy mi történik ezekkel, kinek lehet előnye abból, hogy nem utalják ki – tette hozzá.

Csizmadia László, a CÖF-CÖKA kuratóriumának elnöke rámutatott: a támogatások visszatartásával megzavarták a magyar költségvetés végrehajtását. A magyarok számítottak erre a pénzre, például a pedagógusbérek emelésénél, így viszont beruházásokat kell felfüggeszteni, költségvetést átcsoportosítani – mondta.

Úgy fogalmazott: az alap kifizetéseinek halogatásával kár éri a magyarokat, kérdés, hogy miként lesz kártérítés. Nem lehet egy tagállammal szemben elnyomó intézkedéseket, kettős mércét alkalmazni – jelentette ki Csizmadia László.

Kitért arra is, hogy álláspontjuk szerint népszavazásra van szükség az EU tagállamaiban az ukrajnai háborúról. A polgároknak lehetőséget kell adni arra, hogy szavazhassanak a háború azonnali befejezésének vagy folytatásának támogatásáról

– közölte. „Így a felelősség alól kimenthetők a háborút eddig forszírozó kormányok vezetői” – fűzte hozzá a kuratóriumi elnök.

Csizmadia László kiemelte, az oroszok által indított ukrajnai területszerző háború nem lehet „főpróbája a nagyhatalmak erőfitogtatásának, egy új világháborúhoz vezető útnak”. Hozzátette:

„a világ polgárainak feje fölött képviselt” amerikai irányvonal és az EU által erőltetett, Oroszország elleni szankciók nagy része téves, az európai polgárok számára hátrányos.

A CÖF-CÖKA kuratóriumának elnöke beszélt arról is, hogy az Európai Parlament létszámát 2024-ben felére kell csökkenteni, és az Európai Bizottság szakértelmét növelve kell biztosítani a gyors törvényelkészítést.

Csizmadia László arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Parlament ideológiai és pártpolitikai viták fórumává vált. Azt mondta,

az EP, a szerepét félreértve, irányítani akarja az uniós intézményrendszert, a tagállamok szuverenitását sértve megkérdőjelezi törvényeiket, és „magához képest kispályásnak tekinti a helyi parlamenteket és azok döntéseit”.

A CÖF-CÖKA álláspontja szerint azonban az Európai Parlament képviselőinek felelőssége nem tetten érhető, az ideológiai és pártviták helye a legitim választások nyomán létrejött tagállami parlamentekben van.

A kuratórium elnöke szóvá tette még, hogy az „unió nagy csinnadrattával és rössel kezdeményezte” az újjáépítési vitát, ám az eredmények nem látszanak. Az EU bürokratáinak érdeke, hogy változtatás nélkül megtarthassák státuszukat a 2024-es választásokig – fogalmazott Csizmadia László.

(MTI)

A címlapképen Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) kuratóriumának elnöke és Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, szóvivő látható a CÖF-CÖKA budapesti sajtótájékoztatóján 2022. szeptember 1-jén. Forrás: MTI/Soós Lajos