Kik azok a kopt keresztények, és hogy kerültek Egyiptomba?
Mint korábban megírtuk, vasárnap tűz ütött ki egy kopt ortodox templomban, Egyiptomban, és 41 halálos áldozatot követelt. A kopt keresztény közösség egyébként is sok nehézséget és tragédiát kénytelen átélni az üldöztetés miatt. De kik is azok a kopt keresztények, akik a muzulmán többségű ország lakosságának több mint 10 százalékát teszik ki? Ezekre a kérdésekre ad választ a Catholic News Agency friss elemzése.
Mi a kopt egyház?
Mivel a kopt egyház nem fogadta el a 451-es khalkédóni zsinatot, nem ismeri el vezetőjüknek a katolikus pápát. Vezetőjük Alexandria püspöke, akit Szent Márk utódaként ismernek el.
Legfontosabb istentiszteleti formájuk a szentmiséhez hasonló Isteni vagy Szent Liturgia.
A kopt ortodox egyház nem összekeverendő a kopt katolikus egyházzal, amely egy keleti rítusú egyház, teljes közösségben a római egyházzal. Az egyiptomi katolikus kisebbség nagy része a kopt ortodox egyházhoz tartozik.
A kopt keresztény közösség a legrégebbi, ma is fennálló keresztény közösség. A Krisztus utáni első század közepén jött létre. Tagjait az arab világ egyiptomi térnyerése óta üldözik, ezért arányuk mára a népesség körülbelül 10 százalékát teszi ki. Pontos számukat nehéz meghatározni, mivel Egyiptomban tilos közvélemény-kutatásban az emberek vallását kérdezni.
Miért üldözik a kopt keresztényeket?
A kopt keresztények mindig is a terrorista merényletek célpontjában álltak, főleg az Iszlám Állam felemelkedése óta. Amellett, hogy a muszlimok körében általános a keresztényellenesség, politikai oka is van a koptok üldözésének. A helyi muszlimok azzal vádolják őket, hogy hatalomra segítették a jelenlegi elnököt, Abdel-Fattáh esz-Szíszit, miután a Muszlim Testvériség egy 2013-as katonai puccs következtében megbukott.
2015 februárjában az Iszlám Állam közzétett egy videót, amelyben maszkos emberek 21 narancssárga overálba öltöztetett férfit fejeznek le egy líbiai tengerparton. Az egyiptomi kormány és a kopt ortodox egyház később megerősítette, hogy a videóban látottak valóban megtörténtek. A vértanúhalált halt keresztény férfiakat azóta a kopt egyház szentjeiként tisztelik. 2016 decemberében 29 ember vesztette életét egy bombatámadásban a kairói Szent Márk kopt ortodox katedrálisban. Az Iszlám Állam magára vállalta a támadást, és egy videóban megfenyegették az egyiptomi „kereszteseket”.
2017-ben, virágvasárnap 47-en vesztették életüket két kopt templomban kivitelezett öngyilkos merénylet során. 2018 novemberében muszlim fegyveresek támadtak meg egy kopt keresztényeket szállító buszt. Hét embert megöltek, 19 embert pedig megsebesítettek.
A pandémia idején több kopt keresztény nőt és fiatal lányt raboltak el és kényszerítettek az iszlám vallás felvételére.
Van-e kiút?
A jelenlegi egyiptomi kormány elítéli a támadásokat. Korábban esz-Szíszi elnök ígéretet tett, hogy megvédik a fenyegetett keresztény közösségeket, de vidéken, ahová nem jut el a kormány felügyelete, továbbra is sok támadás éri a kopt közösségeket. Ez abban is látszik, hogy vidéken helyi szinten még mindig érvényben vannak a keresztényeket hátrányosan megkülönböztető rendelkezések.
Egyiptomban nagyon sokáig megmaradt az Oszmán Birodalom korabeli szabály, amely tiltotta a templomok építését és felújítását. Bár a legtöbb erre vonatkozó korlátozást 2016-ban eltörölték, kritikusok szerint sok helyen még most is elutasítják a templomok építésének vagy felújításának engedélyezésére benyújtott igényléseket.
Az amerikai Aid tot he Church in Need 2021. júniusi jelentéseben Kyrillos William Samaan, Asyut kopt katolikus püspöke elmondta, hogy még ma is több szakterületen is negatív megkülönböztetés éri a keresztényeket vallásuk miatt.
A címlapkép forrása: Pixabay
