Magyarország élelmiszer-szuverenitása mellett érvelt az agrárminiszter

Változtatni kell azokon az uniós szabályokon, amelyek szerint Magyarország hibát követ el, amikor védeni próbálja a mezőgazdasági termékeit és élelmiszer-biztonságát a nyugati, gazdagabb államok nagyobb fizetőképességétől – közölte.

Kifejtette: a válság kitörésekor határozott fellépésre volt szükség, mert amikor az ukrán gabona beszorult a háború következtében, akkor volt olyan nap, amikor 24 óra alatt 55 ezer tonna gabonát vásároltak fel a nagykereskedők, ha az így folytatódott volna, ma már Magyarországon nem lenne gabona. Ezt a folyamatot sikerült megállítani a gabonakivitel terén bevezetett bejelentési kötelezettséggel.

Nagy István szerint a magyar agrár-árpolitika prioritásai a versenyképesség növelése, a rendszerváltás óta megörökölt feldolgozóipari lemaradás behozása köré szerveződnek, oly módon, hogy a rendszer fenntartható maradjon, ne élje fel a következő generációk erőforrásait.

Az agrárminisztérium az ágazat korszerűsítésével készül a várható – a tusványosi rendezvény címében szereplő – „hét szűk esztendőre”, egyedülálló módon nyolcvan százalékra emelve az uniós vidékfejlesztési támogatásokhoz a nemzeti társfinanszírozás mértékét. A versenyképesség javítását célzó 4265 milliárd forint háromszor több forrást jelent, mint a megelőző hét esztendőben – tette hozzá.

Elmondta: Európa termőterületének 46 százalékán aszály van, ami megnehezíti az ukrán gabonakivitel elakadása miatt kieső gabonamennyiség pótlását. Ezért is szükség van a technológiai fejlesztésre, hogy Magyarország kevesebb vízből jobban tudjon gazdálkodni.

Akkor érezhetjük magunkat biztonságban, ha az önellátásunk, az élelmezési önrendelkezésünk biztosítva van. A megemelt forrásmennyiség a nemzeti agrárpolitikánk sarokköve, hiszen ezzel tudjuk biztosítani a nehéz körülmények között is azt a biztonságot a magyar emberek számára, hogy a mindennapi betevő ma is, holnap is, holnapután is biztonságban meglesz – zárta előadását az agrárminiszer.

Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi minisztere azt mondta: a környezetvédelemben nincs szuverenitás, de vannak olyan területek, amelyekben a tagállamokra kellene bízni a döntést. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa példaként a klímaváltozást említette, amelynek megállításához még az uniós szintű erőfeszítések is elégtelenek, minden kontinensnek legalább olyan ambíciói kellene, hogy legyenek a karbonsemlegesség terén, mint Európának. Úgy vélte, a háborútól függetlenül az energiaszektorban nincs alternatívája a megújuló energiának.

Másfelől Tánczos Barna szerint az EU közös céljainak és elképzeléseinek megvalósításához sok területen szabad kezet kell biztosítani a tagállamoknak, mindenütt meg kell találni a speciális megoldásokat. Románia például a túlszaporodott, településeken kárt tevő, emberéleteket veszélyeztető medvék ügyében nem kér tanácsot olyan nyugati államoktól, amelyek a medvéket már rég kiirtották.

A román kormány környezetvédelmi minisztere is egyetértett Nagy István azon megállapításával, hogy az EU mostani szabályait békeidőre fektették le, de háborús időkben ezeket szinte lehetetlen megtartani.

(MTI)
A kép forrása: MTI/Veres Nándor